A Mol 2016-ban nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után, 2022 júliusában indult az első kutatófúrás (Vecsés-2), és 2100 méteres mélységben bukkantak kőolajra, amelyet novemberben kezdtek kitermelni. Ezt követte idén tavasszal egy újabb kút (Vecsés-1) lefúrása, ami szintén sikeresnek bizonyult. A korábbi eredmények alapján a cég egy harmadik kút fúrásába kezdett a nyáron, és ismét siker koronázta az erőfeszítéseket – a Vecsés-3 kút napi 600 hordó kőolajjal növeli a vállalat hazai termelését. A három kút együtt mintegy 4000 hordó kőolajat termel naponta, ez a mennyiség a Mol Magyarország kőolajtermelésének közel 30 százaléka, valamint a cégcsoport teljes szénhidrogén-termelésének 4 százaléka.
A cég közleménye szerint
- a vecsési kőolajmezőből már több mint egymillió hordó kőolajat hoztak felszínre,
- ekkora mennyiségű kőolajból mintegy 85 millió liter üzemanyagot tud előállítani a százhalombattai Dunai Finomító.
A cég szerint mindez erősíti az ellátásbiztonságot, hiszen a kitermelt mennyiséggel csökkenteni lehetett országunk kőolajimportját. A cég Kutatás-Termelés ügyvezető igazgatója, Schubert Archibald közlése alapján az elkövetkező három évben is csaknem 100 milliárd forintot terveznek befektetni a magyarországi szénhidrogén-kutatás/-termelésbe.
A társaság azt is írta, hogy jelenleg ők a legnagyobb szénhidrogén-termelők Magyarországon. 2023-ban
- a kőolaj kb. felét (3,3 millió hordó) és
- a földgáz kb. 86 százalékát (közel 1,4 milliárd m3)
biztosították hazai termelésből. A cégcsoport kőolaj- és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés csaknem 40 százalékát adja.
Nyáron készült helyszíni anyagunkban bemutattuk azt is, hogyan profitálhat Vecsés az olajkutakból.
