Néhány héttel ezelőtt lezárult az új Közlekedési Múzeum tervezésére kiírt ötletpályázat, most pedig az eredményeket is közzétették – írja Facebook-oldalán Lánszki Regő építészeti államtitkár.
Augusztus elején a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum papíron áttette a székhelyét Debrecenbe, így egyértelművé vált, hogy az Építési és Közlekedési Múzeum újabb nagy lépést tett az intézmény költöztetése felé, ami ezzel felgyorsulhat – írtuk meg korábban, arra azonban talán csak kevesen számítottak, hogy a projektnek az épülő BMW-gyár melletti 6,5 hektáros külterületre kiírt építészeti ötletpályázat eredményét a vártnál két nappal korábban, október 16-án jelentik majd be.
Pedig így történt, sőt, a korábban Vitézy Dávid és Karácsony Gergely által egyaránt ellenzett projekt legfrissebb felvonásának eredményét látva büszkék sem igazán lehetünk.
A Bíráló Bizottság elnöki tisztjét is betöltő Lánszki posztjában ezt másként gondolja, hiszen arról ír, hogy a debreceni székhelyű Archiko Építőipari Tervező Kft. pályaműve szabad tömegformálásával, bátor és kifinomult építészeti nyelvezetével emelkedik ki a többi közül,
Az államtitkár hozzátette:
A vasbeton héjszerkezet formanyelve harmonikus és elegáns épületet eredményez, mely más művel nem téveszthető össze, imidzset adva ezáltal a múzeumnak. A tervezési program elvárásait az általánosnak nem nevezhető alaprajzi szerkesztés jól kielégíti. A plasztikus forma egy nagy, egybefüggő teret rejt magában, mely nagyvonalú, belső galériák, hidak kialakításával izgalmas vizuális kapcsolatokat eredményez. További előny a viszonylag zárt belső tér, mely kezelhető mennyiségű üvegfelületet eredményez, és amelynek köszönhetően a külső történések nem terelik el a figyelmet a kiállításról. Az épületet körülvevő terület meghatározó eleme egy íves vonalvezetésű vízfelület, melynek kontúrja mentén halad egy gyalogos sétány és a tesztpálya, benne szigetként helyezkedik el a szoborszerű épület. Ez a megoldás igazán lírai, ráadásul szerencsés mikroklímát hozhat létre.
Lánszki írásában a díjátadón elmondott beszédéből is idézett, így megtudhattuk, hogy
Debrecen ideális hely a múzeum számára, mivel a város neve is a honfoglaló magyarok egyik török nyelvű népcsoportjának »mozogjon« szavából ered,
valamint azt is, hogy végül tizennyolc mű közül kellett kiválasztaniuk a legjobbat.
Ha a fenti képeken látható koncepció volt a legjobb, akkor nehéz belegondolni, hogy milyen lehetett a többi, hiszen a látványterveken egy, a semmi közepén létrehozott tavon ácsorgó vitorlás látszik, ami épp ezért finoman rokonítható Siklós Mária kétes megítélésű Nemzeti Színházával (2002), aminek tervezési jogát pályáztatás nélkül, megbízással nyerte el, a munkát pedig a Központi Tervtanács is elutasította, mégis megépült.
A többek közt Pro Architectura-, Ybl- és Prima-díjas Kovács Péter DLA által vezetett iroda munkája ennél egy fokkal még mindig indokolatlanabb tud lenni, hiszen a teátrum nem a puszta közepén, hanem a Dunától néhány lépésnyire áll, így a hajómotívum ott könnyebben értelmezhető. A semmi közepére állított vitorlás is kapcsolódik persze a közlekedéshez, a környezetével azonban semmiféle interakcióba nem lép, leszámítva persze azt, hogy öncélú, pengeéles felkiáltójellé akar válni a környezetében.
Képzeljék el: a Hortobágy végtelen síkságán, az autópálya és a BMW gyár mellett egy különleges épület tűnik fel a távolban. Egy olyan épület, ami távolról délibábnak tűnhet, de ahogy közeledünk, egyre inkább valósággá válik. Ez lesz a Közlekedési Múzeum, egy olyan épület, ami nemcsak funkcionális, de esztétikai élményt is nyújt
– mondta el beszéde egy későbbi pontján Lánszki, aki arról nem tett említést, hogy a múzeumépület nem a városszövetben, hanem a belvárosból csak autóval elérhető távolságban épülhet fel, ez pedig a potenciális látogatók számát is tovább csökkenti majd.
A helyzeten az valamit persze javít, hogy az ötletpályázat nem egyenlő az építészeti tervpályázattal, amit a minisztérium a jövőben nyilvánvalóan nyílt, vagy épp meghívásos módon fog kiírni, így biztosra vehető, hogy a múzeum – amennyiben valóban megépül – egészen más arccal nézi majd a legközelebbi autóutat, valamint a környező ipari területeket, ahol egy akkumulátorgyár is épül.
A teljes poszt itt olvasható:
A pályázat második és harmadik díjas munkájáról Lázár János miniszter posztja mesél röviden: eszerint a második díjat a DPI Design munkája érdemelte ki, ami
markáns építészeti – tájépítészeti koncepciójával tűnik ki. A bírálóbizottság szerint az önmagába visszaforduló spirál alaprajza érdekes, kreatívan ötvözi a hagyományos múzeumi struktúrákat a modern formavilággal.
A dobogó harmadik helyére a DAW Építész Studio pályaműve került, ami szerint
az épületnek az autózásról kell szólnia, a szabadságot, a sebességet és az innovációt bemutatva.
Ezekről itt látható néhány kép:
