A kormányzat honlapján került társadalmi egyeztetésre egy miniszteri rendelet a Türk Befektetési Alap által kibocsátott és kibocsátásra kerülő magyar állami tulajdonú részjegyek tulajdonosi joggyakorlójának kijelöléséről.
Ebben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az állami vagyonról szóló törvényre hivatkozva elrendelte, hogy „Magyarország csatlakozásával a 10 000 db (tízezer darab) 50 000 USD (ötvenezer USA dollár) névértékű részjegyből álló jegyzett tőkével induló Türk Befektetési Alap részére (a továbbiakban: Alap) a magyar állam által vállalt hozzájárulást megtestesítő 2000 db (kétezer darab) 50 000 USD névértékű, névre szóló – az Alap tagállamainak részjegyeivel azonos jogot biztosító -, állami tulajdonban álló, valamint állami tulajdonba kerülő ideiglenes részjegyek és részjegyek feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására az Alap jogutód nélküli megszűnéséig vagy Magyarország Alapból történő kilépéséig a Nemzetgazdasági Minisztériumot jelölöm ki.”
A portál szerint az egyelőre még nem derült ki, hogy ebből a több mint 36,5 milliárd forintos befektetéssel (a jegyzett tőke egyötödével) mire megy a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Türk Tanács. Orbán Viktor miniszterelnök a nyáron elkezdett békemissziója során vett részt idén júliusban a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális csúcstalálkozóján. Konkrétumok nem igazán derültek ki, ám Joseph Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egyből leszögezte: Magyarország nem kapott felhatalmazást az EU Tanácsától a Türk Államok Szervezetével való kapcsolatok előmozdítására.
Szijjártó Péter külgazdasági tavaly novemberben jelentette be Kazahsztánban, hogy hazánk százmillió euróval (vagyis a most meghirdetett hozzájáruláshoz körülbelül hasonló összeggel) csatlakozik a Türk Befektetési Alaphoz. Úgy tűnik, hogy csak most készül rendelet a tavaly beharangozott csatlakozásról.
A külügyminiszter tavaly azzal indokolta a lépést, hogy Magyarország érdekelt a TÁSZ megerősítésében, mivel Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán, ehelyett konnektivitásra, globális együttműködésre van szükség. „Márpedig ha ennek van bajnoka, akkor az épp a Türk Államok Szövetsége.
Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni.
