Komjáthi Imre (MSZP) arról kérdezte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, mennyivel kellene emelni a családi pótlékot, hogy legalább a 2008-as szintet elérje. Noha a családi adókedvezmény esetében a minap ezt nagyon szívesen megtette, úgy számolt, 2011-től a kumulált infláció mintegy 78 százalék volt, Matolcsy György ezúttal érdemben nem válaszolt. Azt írta, hogy a magyar családtámogatási rendszer az egyik legkiterjedtebb a világon. Az OECD adatai alapján Magyarország a 11. legmagasabb GDP-arányos összeget fordította családtámogatásra. A magyar támogatási szint (3,1%) meghaladta az Európai Unió tagországainak 2,6 százalékos és az OECD-országok 2,3 százalékos átlagát.
A családtámogatások elosztásának módja nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe. Matolcsy kiemelte, a magyar családtámogatási rendszer központi eleme 2011-es bevezetése óta a családi kedvezmény. Szerinte az a gyermekvállalás mellett a munkaerőkínálatot is számottevően ösztönzi. Erre a családtámogatási formára a GDP 0,7 százalékát fordította, ami a 3. legmagasabb érték az OECD-országok között. Hozzátette: a kormány ígérete szerint a családi kedvezmény 2025-ben a jelenlegi duplájára emelkedik. Matolcsy György válaszában csak utalt arra, hogy egyébként éppen ő volt az, aki még Orbán Viktor jobbkezeként, minisztereként bevezette 2011. január 1-jétől a családi adózásra épülő rendszert, amitől demográfiai fordulatot remélt a kormány, amely azóta is a munkához kötött családtámogatásokban hisz.
Az MNB elnöke nem tért ki Komjáthi Imre felvetésére, hogy a családi pótlék az egyetlen olyan juttatás, ami minden gyermek után alanyi jogon jár, a kormány népesedéspolitikai intézkedései pedig nem érték el céljukat. A szocialista politikus idézte a KSH adatait a születésszámról, illetve arról, hogy a korábbi évek csökkenése, majd stagnálása után ismét nő a szegénységben élők aránya, különösen nagyot nőtt a gyermekek szegénysége, egy év alatt, 10,1%-ról 17,2%-ra. A szocialista képviselő szerint a kormány egyik prioritásának kellene lennie, hogy a már megszületett gyermekek megfelelő életkörülmények között élhessenek. A jövedelmi biztonság megteremtésének egyik eszköze lenne a családi pótlék, amelynek összege azonban 2008 óta egy forinttal sem emelkedett.
Soha nem dolgoztak annyian gyes, gyed mellett Magyarországon, mint tavaly,
– írta a Pénzcentrum, amire a Kulturális és Innovációs Minisztérium úgy reagált, hogy az alanyi jogon járó pénzbeli családtámogatási ellátások csak állami hozzájárulások, az ellátások kiegészítésül szolgálnak ahhoz, hogy a munkavállalás és a gyermeknevelés egyensúlya megvalósulhasson. A gyermekeket nevelő szülők anyagi biztonságát, a gyermeknevelés költségeit alapvetően a munkajövedelem, és nem a segélyszerű ellátások tudják biztosítani.
2016-ban sokan azt hitték, paradigmaváltás lehet a kormány családpolitikájában. Akkor ugyanis Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként egy lengyelországi gazdasági fórumon arról beszélt, hogy a magyar kormány figyeli a lengyelek akkor bevezetett 500 plus programját, amely keretében minden második és további gyermek után havi 500 zloty (akkori árfolyamon mintegy 35 500 ezer forint) támogatást fizettek gyerekenként, ami Magyarországon a családi pótlék megtriplázását jelentett volna.
