A magyar modellt ajánljuk az európai versenyképességi fordulat megvalósításához – foglalta össze Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (képünkön) gondolatait az MTI. A politikus szerint ugyanis európai versenyképességi fordulatra van szükség, a magyar modell sikeres, és jó választ adhat erre.
Hankó érvelése szerint (az uniónak 27 tagállama van – a szerk.), míg az egy főre jutó Nobel-díjasok terén a 11., az egy főre jutó olimpiai aranyérmek terén a 13. a világban.
Szerinte 2010 és 2022 között háromszorosára nőtt az állami kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, közben a kutatók száma is kétszeresére nőtt az üzleti szektorban, és közel kétszerannyian tanulnak doktori képzésben, mint 5 évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy 2030-ra Magyarország az EU legjobb 10 innovátorországa közé kerüljön, az egymillió főre jutó kutató-fejlesztők számának a jelenlegi 6500-ról 9000 fölé kell nőnie – ismertette.
A magyar modell kulcselemei közé sorolta
- a kedvező adórendszert,
- az innovációs finanszírozás megerősítését,
- a tudatos befektetésösztönző politikát, amely számos kutató-fejlesztő központot vonzott Magyarországra,
- az egyetemek és az ipar összekapcsolását,
- valamint a stratégiai fókuszpontok meghatározását a magyar innovációban.
Hankó beszélt arról is, hogy 1995-ben Európa termelékenysége az Egyesült Államok termelékenységének 95 százalékán állt, míg most csak 80 százalékon. Az 50 legnagyobb technológiai cégből csak négy van az Európai Unióban.
Meglátása szerint erős és versenyképes Európára van szükség, és a mostani folyamatok nem ezt segítik.
A miniszter kiemelte: nem segíti Európa versenyképességét, hogy Brüsszel igaztalan módon zárja ki az európai hálózatokból a magyar egyetemeket. Itt feltehetően az Erasmus és Horizont programokra gondolt, amelyekből nem kaphatnak támogatást azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek.
