Az előző nap eseményeiről itt olvashatnak.
Videót tett közzé a kormány, hogy néz ki most a Duna-part a fővárosban
Eltűntek a rakpartok, tetőzés előtt a Duna Budapestnél, írták a poszthoz.
Az előző nap eseményeiről itt olvashatnak.
Eltűntek a rakpartok, tetőzés előtt a Duna Budapestnél, írták a poszthoz.
Várható volt, hogy előbb vagy utóbb felbukkan egy buzgár Budapesten az árvíz miatt, és ez be is következett, írja Facebook-oldalán a Fővárosi Vízművek.
Kifejtették, hogy árvíz idején, a vízszint emelkedésével az árvízvédelmi töltés folyó felőli oldalán (vízoldal) megnő a víznyomás. A nyomáskülönbség miatt a mentett oldalon alulról fölfelé kezd szivárogni a víz, végül megjelenik a felszínen. A jelenséget a rágcsálók járatai is elő tudják idézni. Ez a buzgár.
A feltörő víz ellen homokzsákokból épített ellennyomó medence építésével lehet védekezni. A medencében összegyűlő víz nyomása szab gátat a további szivárgásnak. Tulajdonképpen a víz állja útját a víznek
– jelezték.
A most „elkapott” buzgár Szigetmonostor mellett jött létre, de köszönhetően a szakemberek folyamatos ellenőrzéseinek és gyors reakciójának, már el is hárították a veszélyt, tették hozzá.
A Váci Fegyház és Börtön közvetlenül a Duna-parttal határos, itt a büntetés-végrehajtás munkatársai a védvonal megerősítésével felkészülten várták az egyre növekvő árhullámot, amely a mai napon elérte a börtön területét, olvasható az intézmény pénteki közleményében.
Mint írták: az ár megközelítette azt a több ezer homokzsákból álló védművet, amelyet kollégáik és a fogvatartottak az elmúlt napokban fáradhatatlanul építettek.
A börtön Duna-parthoz legközelebb eső területét ugyan már elérte a víz, de az épületet jelenleg nem fenyegeti a Duna, az alapos védekezésnek köszönhetően. Fontos, hogy az érkező árhullám a börtönt és a fogvatartás rendjét, biztonságát egyébként sem veszélyezteti, a zárkák biztos távolságban helyezkednek el az érintett területtől
– jelezték.
A Váci Fegyház és Börtönben hétfő délben kezdték el a felkészülést az árvízi védekezésre, az intézetben azóta is folyamatos a készenlét. A többnyire magas biztonsági besorolású fegyházas rabok az intézeten belül aktívan részt vettek a munkálatokban, mindennap több száz fogvatartott, három műszakban szüntelenül töltötte és pakolta a biztonság zálogát jelentő zsákokat. A kemény munka eredménye 4 nap alatt 40 ezer homokzsák lett, amelyből 20 ezer a várost, míg 18 ezer az intézetet védi. A fennmaradó 2 ezer zsák tartalékként lett deponálva.
A Dunán levonuló árhullám a büntetés-végrehajtási szervezet 31 intézete közül egyedül a Váci Fegyház és Börtönt veszélyezteti, hiszen az épület festői környezetben, közvetlenül a Duna-parton helyezkedik el. A börtön közel 170 éve országos lefedettséggel hajtja végre a jogerős szabadságvesztések mellett az illetékességébe tartozó letartóztatások foganatosítását.
A büntetés-végrehajtás munkatársai és a fogvatartottak jelenleg is folyamatosan dolgoznak, országszerte több százan veszik ki részüket az árvízhullám megfékezésében. Az elmúlt napokban már több mint 90 ezer homokzsákot töltöttek meg, és szállítottak el kollégáink a legszükségesebb helyekre, zárták a közleményt.
Most a legnagyobb a terhelés a gátakon, most kell mindenkinek huszonnégy órában dolgoznia és figyelnie – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatornán péntek délután. Siklós Gabriella az MTI szemléje szerint elmondta: Komáromnál már tetőzött, Esztergomnál tetőzés közeli állapotban van a Duna, Budapesten 835-840 centiméter a vízállás, ami 50-55 centiméterrel elmarad a 2013-as árvízétől.
Kitért rá, hogy a két napja elzárt Kisorosziban élők tudják kezelni a helyzetet, és mivel közeledik a tetőzés, várhatóan néhány nap múlva felszabadul a terület.
A szóvivő kiemelte, hogy a Budapesttől délre fekvő területeken az 1954-es jeges árvízre építették ki a töltésvonalakat, azok nagyon magasak, de ott is előfordulhatnak védendő helyek, csurgások, szivárgások, buzgárok. Megemlítette azt is, hogy a Lajtán még mindig a legmagasabb fokú a készültség, de nagyon lassú apadás kezdődött el, „egy-két centimétert már néha apad”.
Az OVF szóvivője hangsúlyozta, hogy árvízi jelenségek nagyon nagy számban várhatók, a vízügyeseken és a gátakon dolgozókon „hihetetlenül nagy a felelősség”, és nagy szükségük van nyugalomra. Ismételten arra kért mindenkit, hogy ne a töltésekre és az ideiglenes védművekre kiránduljanak, mert ezek bármikor elkezdhetnek átnedvesedni, átázni, a jelenségek egyik pillanatról a másikra bukkannak fel.
Ilyenkor nem lehet zavarni a vízügyesek munkáját
– mondta Siklós, hozzátéve, hogy kisebb konfliktusok is kialakulnak amiatt, hogy a vízügyesek nem tudnak haladni a töltéseken a nézelődőktől. Azt kérte, hagyják dolgozni a szakembereket.
Vácon egyre jobban éleződik a helyzet, hiszen még emelkedik a Duna várhatóan tíz centit, írja az Időkép.
A településen holnap reggel tetőzik 750 centiméteren a folyó, ami bő fél méterrel marad a 2013-as rekord alatt.
A lap helyszíni tudósítója azt írja, hogy pénteken elkezdett szivárogni a víz a Diadalív téren és a stadionnál, de már szivattyúzzák.
Belefulladt egy kutya pénteken az áradó Dunába. A gazdáját, aki bement utána alig tudták kihúzni – közölte az Óbudai Kutyás Egyesület a nyílt Facebook-csoportjában. A csoport adminisztrátora azt írta:
Nem véletlen írjuk folyamatosan azokat a posztokat, hogy NE VIGYETEK A DUNA KÖZELÉBE MOST SE GYEREKEKET, SE KUTYÁT ÉS TI SE MENJETEK A PARTJÁRA!
Azokat, akik a folyó környékén járnak, egyúttal arra kérték, hogy az újabb tragédia elkerülése végett merjenek szólni, ha felelőtlen szülővel vagy gazdival találkoznak.
Lefelé halad a Dunán az árhullám – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteken napközben az MTI-vel. Azt írták, közleményük időpontjában Lábatlan térségében jár a folyó tetőzése, a gátakat most extrém terhelés éri, a figyelőszolgálatot ellátó vízügyesek szerepe és szaktudása most döntő fontosságú.
A Duna magyarországi szakaszán zajlik a lassú apadás, egyre lejjebb lévő településeknél tetőzik a folyó – közölték, hozzátéve, hogy csütörtök délelőtt még Nagybajcsnál, este Gönyűnél, péntek hajnalban pedig már Komáromnál érte el a csúcspontot az ottani vízállás. Nagybajcsnál azóta már több mint 20 centimétert apadt a folyó, és a következő napokban is folytatódik ez a tendencia – ismertették.
Magyarországon várhatóan a harmadfokot szinte mindenhol meghaladja majd a Dunán levonuló ár legmagasabb vízszintje a helyi vízmércékén, Esztergomban előreláthatólag pénteken napközben, Nagymarosnál pedig éjszaka tetőzik a folyó – közölték.
Kiemelték, hogy a vízállás Budapesten péntekre virradó éjjel meghaladta a harmadfok szintjét, a tetőzés a fővárosban szombaton napközben várható a harmadfok szintje fölött, 830-840 centiméter körül.
A Rábán Árpásig fokozat alatti, Győrben a harmadik fokozat szintje feletti tetőzésre lehet számítani a jövő hét elején.
A Lajtán a szükségtározó megnyitásának köszönhetően Mosonmagyaróvárnál éjszaka 286 centiméteren, a valaha mért legmagasabb vízállástól körülbelül 30 centiméterrel alacsonyabban volt tetőzés – közölte az OVF.
A lassú és tartós áradás miatt a gátak a Dunakanyarban most kapják a legnagyobb terhelést, az ideiglenes védműveknek akkora nyomást kell kibírniuk, hogy bármikor előfordulhatnak váratlan jelenségek, mint a csurgás vagy a buzgár, amelyek veszélyeztetik a töltések stabilitását. A vízügyesek szaktudása most döntő fontosságú – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy munkatársaik állandó őrszolgálatot látnak el, és azonnal beavatkoznak, ha rendellenességet látnak.
A tájékoztatás szerint a korábbi esőzéseket okozó ciklon távozott a térségből, megszűnt a csapadék a vízgyűjtőkön, amennyi pedig még a jövő hét közepén valószínű, az az árhullámra már nem lesz hatással.
Felhívást tett közzé az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amelyben arra kérik az autósokat, hogy amennyiben OMIT vagy ÁRVÍZVÉDELEM matricás autót látnak, lehetőség szerint segítsék annak a haladását, mert azzal egy vízügyes megy ellátni a védekezési feladatait.
A matricákról képeket is közzétettek:
Szijjártó Péter arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy a Dunán vonuló árhullám miatta Puskás Arénában tárgyalt Albertovics Muraskoval, Oroszország egészségügyi miniszterével. Ma ülésezik ugyanis Budapesten a Magyar-Orosz Együttműködési Bizottság.
A külügyminiszter szerin a rendkívüli helyszín ellenére az „változatlan: Magyarországnak fenn kell tartania az együttműködést Oroszországgal. Egész egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk, ez a magyar emberek érdeke.”
Miközben Szijjártó a velünk szomszédos Ukrajnával háborúban álló ország miniszterével tárgyalt, aközben az Európai Unió közlekedési minisztereinek találkozója is zajlott Budapesten.
A Magyar Honvédség I. Tűzszerész és Folyamőr Ezred homokzsákokkal védi a hadikikötő déli oldalát, ahol többek között a robbanóanyag-kereső kutyák kenneljei is vannak – derül ki az ezred Facebook-oldalán pénteken közzétett bejegyzésből.
A tűzszerész ezred videóban mutatja be, hogyan építették a katonák az elmúlt napokban Újpesten, az MH Hadikikötőben az ideiglenes védművet, amivel a kikötő déli oldalát és a létesítményeket – így a robbanóanyag-kereső kutyák kenneljeit – is védik az áradó Dunától.
A tűzszerész ezred egy korábbi bejegyzésében tudatta azt is, hogy az alakulat katonái aktívan részt vesznek az árvíz elleni védekezésben, csütörtökön Vácon dolgoztak. Azt írták: a rendőrség csütörtök délután lezárta a 2-es főút Göd és Vác közötti szakaszát, mert egyes részei víz alá kerültek, ezt követően az ezred katonái hermetikusan zárták el az áradó Duna elől a 2-es főútba torkolló Csuka utca végét a váci lakosok védelmében, ehhez pedig több ezer homokzsákot töltöttek meg és helyeztek ki.
(MTI)
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy Facebook-videóval járult hozzá a hatékony árvízi védekezéshez pénteken. A leírásban hozzátette, hogy „az árvízi védekezés egy kisebb katonai hadművelet” szerinte.
Mint mondta, aHonvédelmi Minisztérium felállított egy katasztrófa válságkezelő központot, amely fogadja a területi védelmi bizottságok igényeit. Hiszen az árvízi védekezés tervszerűen, a vízügyi szakemberek igényei alapján történik a honvédségben, tette hozzá. A katasztrófa kezelésére felállított központ aztán az összhaderőnemi műveleti irányítócsoportnak, azaz a vezérkar által kinevezett hadműveleti irányítóközpontnak adja át a feladatot
„A Magyar Honvédség úgy működik, mintha harcban állna, de most a víz az ellenség. A békéhez erő kell, folytatjuk a munkát” – vélekedett a miniszter az árvízről.
Ebben a cikkünkben nyomon követheti, hogy mely utak és útszakaszok járhatatlanok a dunai árhullám miatt.
A kormány megint hazudik. Orbán Viktor ma reggel azt állította, hogy csak 2753 önkéntes dolgozik az árvízi védekezésen, miközben csak a TISZA Párt ennél több civil munkáját koordinálja
közölte péntek délelőtt Magyar Péter a kormányfő árvízinfójára utalva. A Tisza Párt elnöke emellett azt állította, hogy az önkéntesek valós száma több tízezer.
De hát honnan is tudná ezt a miniszterelnök, amikor sehol nem összesítik a helyszínen a védekezők létszámát. A korábbi árvizek idején még az önkéntesek nevét és elérhetőségét is összeírták, így kaphattak később emléklapot (köztük én is).
Magyar a közleményben megköszönte a több tízezer önkéntes munkáját, illetve a rengeteg egyéb felajánlást, például egy kamionnyi homokot, homokzsákokat, lapátokat, gumicsizmákat, és hálásak azoknak is, akik a gáton dolgozók élelmezéséből vették ki a részüket.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte:
Tegnap pedig a délegyházi Nomád Kemping és Strand csapata 600 olyan honfitársunknak készített meleg ebédet, akik az árvízi védekezésen dolgoztak, köztük sok hivatásos katonának, akik három napja nem kaptak meleg ételt.
A politikus arról is írt, hogy most éppen szivattyút keresnek a Római-parti védekezéshez, ahol éjszaka is legalább 50 tiszás dolgozott és egyre nehezebb a helyzet.
Csehországban minden régióban apadnak a folyók, gyakorlatilag megszűnt az árvízveszély, már csak néhány helyen van magasabb szintű készültség – jelentette pénteken reggel a közszolgálati rádió.
Az árvíz halálos áldozatainak száma hatra emelkedett, az eltűntek száma hivatalosan jelenleg nyolc. Az eltűntek után nagy erőkkel kutatnak. Az észak-csehországi Ústí nad Labemben, az Elba folyóban a rendőrök láttak egy holttestet, de a sebes vízből nem sikerült kifogniuk. Ez azt jelzi, hogy az áldozatok száma valószínűleg nem végleges.
A víz eltűnésével egyre nagyobb mértékben válnak láthatóvá a károk. A hivatalos becslések most már százmilliárd koronás (1500 milliárd forint) kárról beszélnek.
Zbynek Stanjura pénzügyminiszter csütörtök este kijelentette: javasolni fogja a kormánynak, hogy az idei évre tervezett költségvetési hiányt 30 milliárd koronával (450 milliárd forint) emeljék meg. Az idei tervezett hiány 252 milliárd korona, ezzel 282 milliárdra nőne. Hasonló módon a jövő évre tervezett költségvetésben is növelnék a várható hiányt.
A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány mérlegeli az árvízi kötvények kibocsátását, hogy növelje az államkassza bevételét. Erre 1997-ben már volt példa, s a kötvények gyorsan elkeltek.
Petr Fiala cseh kormányfő, aki lengyel, szlovák és osztrák kollégája társaságában csütörtökön a dél-lengyelországi Wroclawban találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, újságíróknak elmondta: von der Leyen közölte, hogy Brüsszel tízmilliárd euróval segíti az árvíz sújtotta Közép-Európát, ebből az összegből a csehek kétmilliárd eurót kapnak.
Az árvíz sújtotta településeken mindenütt megkezdődött a romok eltakarítása, a porták fokozatos rendbetétele. Ez nem megy könnyen, szinte mindenütt hiányoznak a nedvességelszívó gépek, a tisztító-, fertőtlenítőeszközök, a szükséges munkaeszközök és más hasonló dolgok, mert az igények egyik napról a másikra nagyon megnövekedtek. Míg a cseh kormány az Európai Uniótól kért nedvességelszívó készülékeket, több európai állam önként ajánlott fel segítséget. Szlovénia néhány száz gépet már el is küldött a cseheknek.
A televízió szerint hiány van a statikusokból is, mert országszerte több ezer épületet kell átvizsgálni.
Akárcsak a korábbi évek hasonló katasztrófái esetében, most is országos szintű szolidaritás alakult ki a kárt szenvedettekkel. A legfrissebb kimutatások szerint a civil szektor szervezetei péntek reggelig már 250 millió koronát gyűjtöttek össze magánemberektől és cégektől is a rászorulók megsegítésére.
Az árvíz által megkímélt településeken a rekonstrukciós igények alapján már szervezik az embereket, különféle szakmunkásokat, akik önkéntes alapon elmennek dolgozni, segíteni a károsultaknak. A civil szervezetek ismételten arra hívják fel az önkénteseket, hogy egyénileg ne utazzanak az árvíz sújtotta területekre, mert a segítséget szervezni kell. Eddig mintegy háromezer személy regisztráltatta magát erre az önkéntes munkára.
A cseh sajtó tájékoztatásai szerint kezdenek megjelenni az árvízi turisták is, akik csak kíváncsiságuk kielégítése végett utaznak a problematikus területekre. A sajtó felhívta a lakosság figyelmét, hogy egyrészt az árvíz sújtotta területekre utazni veszélyes, másrészt az ilyen személyek a kármentést is akadályozzák.
Továbbra is kisebb-nagyobb gondok vannak az áramszolgáltatással, a lakások fűtésével, a melegvíz-szolgáltatással és a vasúti közlekedéssel. Ez utóbbi teljes újraindítását a jövő hét elejére ígérte a cseh vasúttársaság.
Az előrejelzéseknek megfelelően Komáromnál tetőzik, tetőzött péntekre a Duna, az árhullám halad tovább dél felé, péntek délutánra az árhullám eléri Esztergomot – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 péntek reggeli műsorában.
Siklós Gabriella közölte: nagyjából most 50, vagy e fölött pár centiméterrel alacsonyabb a tetőző vízállás, mint 2013-ban volt.
A legnagyobb kihívást az árvízi jelenségek okozzák a vízügyi szakembereknek, hiszen tetőzés után fakadóvizek, csurgások, buzgárok alakulhatnak ki, ilyenek a Szigetközben – az árhullám levonulása után – gyakrabban előfordulnak, ismertette, hozzátéve: ezeket a szakembereknek sikerült körülvédeniük.
Jelezte: az OVF honlapján feltüntették az árvízvonal telefonszámát, a vonal 24 órában működik. Itt az aktuális árvizes információkról adnak felvilágosítást, felajánlásokat azonban nem tudnak fogadni és útinformációval sem szolgálnak.
Siklós Gabriella ismételten arra kérte az embereket, hogy ne menjenek az átázott töltésekre, gátakra. A civilek egyrészt akadályozhatják az ott zajló védekezési munkát, valamint további plusz terhelést raknak a töltésekre.
(MTI)
A Posta minden olyan területen, ahol az árvízvédelmi előrejelzések alapján fennáll a veszélye, hogy nem lesz megközelíthető a település, megszervezte a nyugdíjak előre hozott kézbesítését – közölték csütörtökön.
Hozzátették, hogy társaság 20 településen hozott árvízvédelmi intézkedéseket a küldemények biztonságos kézbesítése érdekében, és egyes településeken közel 300 nyugdíjas számára kézbesítette előre a nyugdíjat.
A kézbesítésben akadályozott területekre szóló küldemények átvételét az érintett címzettek által könnyen megközelíthető postákon biztosítja a társaság.
A Posta folyamatosan egyezteti intézkedési tervét az érintett települések önkormányzataival, hogy hol érhetik el az ügyfelek a szolgáltatásokat, hol juthatnak hozzá a nyugdíjaikhoz, illetve küldeményeikhez. Az érintett települések listája itt található.
A Duna magas vízállása miatt szeptember 20-tól az M2-es metró nem áll meg a Batthyány téren, illetve a 19-es és a 41-es villamosok közlekedése is megváltozott – figyelmeztet a Budapesti Közlekedési Központ.
Ahogy azt korábban a BKK már jelezte, szeptember 20-án, pénteken üzemkezdettől lezárták az M2-es metró Batthyány téri állomását. A vonatok ma már csak áthaladnak az állomáson, le- és felszállni nem lehet. A Batthyány téri metróállomás lezárásának idején a 39-es busz a Széll Kálmán tér és a Batthyány tér között sűrűbben és nagyobb befogadóképességű, csuklós autóbuszokkal közlekedik.
Mától korlátozták a 19-es és a 41-es villamos közlekedését is a Széchenyi Lánchíd térségében. A 41-es villamos a Krisztina körút felé, az 56-os villamos vonalán közlekedik, a 19-es villamos pedig két szakaszon jár: a Bécsi út felől csak a Batthyány téri, illetve a Clark Ádám téri ideiglenes végállomásig (felváltva), Kelenföld felől pedig a Clark Ádám tér megállóhelyig.
Mindeközben a BKK sűrűbben indítja a nagykörúti 4-es és 6-os villamosokat, illetve több járat közlekedik az 1-es villamos vonalán is.
Lassú emelkedés várható Budapestnél, szombat estig még körülbelül ötven centiméterrel fog emelkedni a Duna vízszintje, ezt követően lassú apadásnak indul a folyó – mondta Láng István országos vízügyi főigazgató az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorának csütörtöki élő adásában.
Láng István a beszélgetésben úgy fogalmazott: nagy az árvíz és nehéz a védekezés. Elmondta, hogy a Duna átlagos vízszintje ugyan mintegy ötven centivel elmarad a 2013-as áradás vízszintjétől, de védvonalak terhelése így is igen jelentős.
Az országos vízügyi főigazgató tájékoztatása szerint jelenleg tetőzésközeli állapotban van a Duna Nagybajcsnál, de péntektől már várhatóan elindul az apadás a folyó északi szakaszán.
Rámutatott: a védekezés ideje hosszabb lesz, mint ahogy azt korábban tervezték, mert a vártnál lassabb az apadás. Ennek oka, hogy a Boris ciklon kitörését követően Németországban jelentős eső esett, így az árhullám „kétpúpú” volt – tette hozzá a szakember.
Ez egy nagyon nagy árvíz, nagy terhelést fog okozni
jelentette ki Láng István, aki a felkészültségre vonatkozó kérdésre azt is kiemelte, hogy Magyarországon a gátak nagyon jó állapotban vannak. Azt mondta: nagyon jó védvonalrendszer épült ki az országban.
Arra a kérdésre, hogy fel vagyunk-e készülve még nagyobb árvízre, a főigazgató hangsúlyozta: arra méretezik a védekezést, „ami száz évben egyszer fordul elő”. Hozzátette: a 2013-as árvíz után felülvizsgálták és megemelték a „mértékadó árvízi hozamot”. A korábbi, másodpercenkénti 10500 köbméterről 11200-ra méretezték át a hozamot, és azóta ennek megfelelően építik ki a védvonalakat – magyarázta.
A 2013-as árvíz tapasztalata picit beégett a fejünkbe, most már tudjuk, hol vannak a kritikus pontok. Azt érzem, és azt látom, hogy sokkal jobban fel tudtunk készülni erre az árvízre
fogalmazott Láng István.
A beszélgetésben szóba került, hogy Kisoroszi közúton megközelíthetetlen az árvíz miatt. Ezzel kapcsolatban a vízügyi főigazgató jelezte: várhatóan jövő hét kedd-szerda magasságában szabadul fel a település.
Láng István kitért arra is, hogy Budapesttől délre nem kell aggódni az áradás miatt, mert az 1956-os katasztrofális árvizet követően nagyon erőteljes fejlesztés indult meg, aminek következtében a töltések magasabbak és erősebbek Budapest alatt.
Góra Zoltán országos katasztrófavédelmi főigazgató a beszélgetésben példátlannak nevezte az összefogást, és elmondta, hogy nagyon sok önkéntes segíti a védekezést.
Feladat van, meg kell védeni az országot
jelentette ki, jelezve: a katasztrófavédelem felkészült az árvizi védekezésre. A hivatásos és az önkéntes munkatársak is kapnak felkészítést árvízi mentésre – mondta.
Közlése szerint a katasztrófavédelem feladata az, hogy a vízügyi szakemberek koordinálásával végrehajtsák a védvonalak kiépítését. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) biztosítja a védekezéshez az eszközöket és a humán erőforrást, a védekezésben részt vesznek hivatásos tűzoltók, rendőrök, katonák, a büntetésvégrehajtás munkatársai, önkéntes tűzoltók, mentős szervezetek, polgárőrök és nagyon sok civil is segíti a munkát – sorolta.
Góra Zoltán kiemelte: a katasztrófavédelemnek jelentős készletei vannak, mivel komoly fejlesztések zajlottak az elmúlt időszakban, például mentőhajókat adtak át és drónokat szereztek be.
Az OKF vezetője emlékeztetett arra is, hogy a Boris ciklon már múlt pénteken éreztette hatását Magyarországon, akkor közel ezer kárhelyszínen kellett beavatkozniuk. Vasárnap reggelre több mint 18 ezer fogyasztási helyen szünetelt az áramszolgáltatás, amit egy nap alatt sikerült helyreállítani – fűzte hozzá.
Mindenki kitartó, megfeszített munkával dolgozik azon, hogy a védművek mindenhol időre elkészüljenek
húzta alá, külön kiemelve a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület által Kisorosziban nyújtott segítséget.
Góra Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a lezárt területeken nézelődő, fényképezkedő turisták sok helyen akadályozzák a védekezést, ráadásul saját testi épségüket is veszélybe sodorhatják.
Láng István ennek kapcsán megjegyezte: a katasztrófaturisták tönkretehetik a gátat, zavarják a közlekedést, illetve az ártérből menekülő vadakat is.
(MTI)