A világszervezet novemberben lát a kérdés megtárgyalásához, a kérdés ugyanis érinti a jelenleg is hatályos “egyes hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló ENSZ-egyezményt”. Itt az egyes a túlzott, vagy tömeges pusztításra alkalmas fegyverekre vonatkozik, azaz taposóaknák, kazettás bombák, lézerfegyverek, gyújtóbombák – írja a 444.
Bár teljesen automatikus, harcászati céllal bevetett robotokat még sehol a világon nem használnak, a technikai lehetőségek már most adottak ahhoz, hogy egy gép felismerjen, majd megsemmisítsen emberi célpontot. Azaz, vélik az ENSZ által felkért szakértők, ideje volna, hogy a nemzetközi közösség legalább az alapokról kezdjen el valamiféle diskurzust.
A novemberi vitán Ronald Arkin and Noel Sharkey professzorok egymás partnerei. Sharkey kifejezetten tiltáspárti, szerinte az ilyen harcászati technológiák már most sértik a nemzetközi egyezményeket. Arkin ezzel szemben nincs az egyetemes tiltás pártján, szerinte azonban most még szükséges volna valamiféle moratóriumra az ilyen robotok bevetése ellen, amíg a szabályozás megszületik.
Arkin egyébként úgy látja, a harcászati robotoktól nem feltételenül lesznek embertelenebb a háborúk, sőt: a gépek kevésbé hajlamosak a tévedésre, mint az emberek, így pl. talán csökkenthetők a civil áldozatok aránya.
