Navracsis Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint több okból is gyengébb lesz Ursula von der Leyen pozíciója az Európai Bizottság elnökeként, mint az előző ötéves ciklusban volt. A fideszes politikus, aki épp tíz évvel ezelőtt lett uniós biztos – ezt a tisztséget öt évig töltötte be – a Nemzeti Közszolgálai Egyetem (NKE) blogján megjelent írásában azt fejtetegette, hogy ránézésre a bizottsági elnök olyan helyzetet teremtett maga körül, amelyben erősnek mutatkozik, ám a háttérben zajló folyamatok egészen másra engednek következtetni.
Példaként hozta fel: akár szokásosnak is tekinthető hogy von der Leyennek a héten el kellett halasztania új Bizottsága előzetes bemutatását, a csúszás azonban nem jó jel.
Első pillantásra úgy tűnik, mintha a régi-új elnök nem lenne ura a folyamatoknak, pedig a bemutatás elhalasztása éppen politikai erejét mutatja. A nemi egyenlőség megteremtésével küszködő politikus ugyanis el tudta érni, hogy Szlovénia végül visszavonta eredeti biztosjelölt-javaslatát, és egy női jelöltet nevezett meg von der Leyen ráhatására
– vezette fel gondolatmenetét. A nyomásgyakorlás sikere – latolgatta a miniszter – azt is jelezheti, hogy Ursula von der Leyen a következő öt évben erősebb lesz, mint a most véget érő intézményi ciklusban. Árnyalja ezt a képet ugyanakkor Navracsics szerint, hogy a tagállamok minden eddiginél nagyobb arányban, látványosan negligálták a kérését, hogy az új Bizottság tagjelöltjeként két jelöltet – egy férfit és egy nőt – nevezzenek meg. Ez lehetővé tette volna von der Leyen számára, hogy válasszon a jelöltek között.
A miniszter azt írta, a Bizottság elnökének erejét alapvetően három tényező befolyásolhatja:
- legitimációja,
- az intézményközi viszonyok,
- illetve a tagállamok támogatása.
Navracsics Tibor szerint az öt évvel ezelőtti időszakkal ellentétben 2024-ben már induláskor is gyenge a Bizottság volt és leendő elnökének legitimációja. Csúcsjelölt ugyan, hiszen az Európai Néppárt listavezetőjeként vett részt az európai parlamenti választáson, a tagállamok vezetőinek támogatása azonban szerinte „sokkal lanyhább”. Németországban – emlékeztet a szerző – von der Leyen ellenzéki politikusnak számít, Emmanuel Macron francia elnök pedig nyíltan is fenntartásokkal fogadta von der Leyen újbóli jelölését.
A fideszes politikus szerint a tagállami támogatás tekintetében szintén nehezebb dolga lesz az új Európai Bizottságnak és az elnöknek is. Navracsics ezt elsősorban Macron megrendült belpolitikai helyzetével magyarázza, ami miatt a francia elnök nem tud majd Ursula von Leyen segítségére sietni.
Navracsics 2014 és 2019 között az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt, és amellett, hogy ma is az Orbán-kormány minisztere, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos főmunkatársa is.
