Belföld

Raskó György: Győrffy Balázsnak nem azért kellett volna távoznia, mert megütött egy nőt

Fülöp Dániel / 24.hu
Fülöp Dániel / 24.hu
Urambátyámvilágról beszél az agrárközgazdász.

Győrffy Balázsnak nem azért kellett volna távoznia, és nem most, mert megütött egy nőt, ami egyébként elfogadhatatlan, hanem mert részrehajlóan vezetett egy köztestületet.

Ezt Raskó György mezőgazdasági nagyvállalkozó, agrárközgazdász nyilatkozza a mai Népszavában.

(Mint ismeretes, Győrffy Balázs múlt pénteken lemondott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki posztjáról, miután kiderült, hogy egy budapesti szórakozóhelyen részegen megütött egy nőt.)

Raskó György szerint: „Ez egy urambátyámvilág, lényegében feudális viszonyok érvényesülnek benne. Itt a korrupciónak, a részrehajló döntéseknek nincs társadalmi-politikai következménye.”

Raskó úgy véli: „Az agrárgazdasági kamara, akárcsak a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyaránt az urambátyámvilágot szolgálja ki. Miközben ezeknek a köztestületeknek bele kéne szólniuk az ország gazdaságpolitikájának alakításába… Persze nehéz ezt elkerülni, ha a kamaránál van a földbizottsági döntés joga, vagyis eldöntheti, jóváhagy-e egy földről szóló adásvételt, vagy sem. Hogy kinek a javára dönt, egyértelműen politikai ügy is.”

Az agrárközgazdász számos hibát lát az agrárkamara működésében:

„Például mechanikusan követte a kormány földbirtok- és földhasználati politikáját, és így nem tudta megállítani a hazai élelmiszer-gazdaság extenzív fejlődési irányát. Egyre kevésbé folyik intenzív, magas hozzáadott értékű termelés. Érdemes megnézni a lengyel mezőgazdaságot. Ott valóban független szervezet a kamara. Mikor mi beléptünk az Európai Unióba, Lengyelország utcahosszal volt mögöttünk területi egységekre vetített hozzáadott érték előállításában. Ma már a kétszeresét produkálják a mi teljesítményünknek.”

Mi több:

Ma a Magyarországon egy évben elért mezőgazdasági jövedelem körülbelül 80 százaléka uniós támogatás. Húsz százalék csak a valós hozzáadott érték, amit a gazdák megtermelnek. Lengyelországban az uniós támogatások aránya nem éri el a harminc százalékot. Nagyszerű rendszert építettek ki regionális, családi és szövetkezeti alapon működő vállalkozásokból, és az uniós pénzek segítségével mára európai piaci szereplőkké váltak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik