Ukrajna elsüllyesztett egy orosz tengeralattjárót

Orosz kémhálózat felgöngyölítéséről számolt be hétfőn az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). Az SZBU tájékoztatása szerint kilenc férfit vettek őrizetbe az ügyben.

Az SZBU azt állítja, hogy az orosz hírszerző szolgálat potenciális ügynököket toborzott a Telegram üzenetküldő alkalmazás egyik chatfelületén keresztül Ukrajna hat régiójában. Az ügynökök feladata információk továbbadása lett volna a kulcsfontosságú infrastruktúra létesítményeiről, illetve katonai célpontokról. Az SZBU egy ideig megfigyeltette a kémeket, mielőtt elszánta volna magát a cselekvésre – írja az MTI.

Az őrizetbe vett személyek között van két önkormányzati tisztségviselő Dnyipro és Juzsnij városokból. Őket azért szervezték be, mert aktív kommentátorok voltak Kreml-barát csevegőcsoportokban. Az SZBU szerint azonosítani tudták az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) dolgozó tartótisztjüket is.

Nemkívánatos szervezetté minősítették Oroszországban a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) párt holdudvarába tartozó Konrad Adenauer Alapítványt – közölte hétfőn az orosz főügyészség Moszkvában.

A tájékoztatás szerint az alapítvány ugyan az európai egység támogatását tűzte ki célul, a gyakorlatban azonban “nyíltan provokatív jelleget öltött, amely a kapcsolatok elmérgesítésére irányul Oroszország és a Nyugat országai között” – indokolta a vádhatóság a lényegében betiltással felérő intézkedését.

Az alapítvány továbbá olyan anyagokat terjeszt, amelyek Oroszország vezetését, politikáját és törvényes szerveit próbálják lejáratni, illetve a „barátságtalan államok” Oroszország Ukrajnában vívott háborújával kapcsolatos álláspontját képviseli – szögezte le az orosz főügyészség.

Hangsúlyozta egyben, hogy a Konrad Adenauer Alapítvány információs politikája Oroszország politikai és gazdasági elszigetelését szorgalmazza a nemzetközi szintéren, ezenfelül „a különleges katonai művelet” alá eső régiókban az ellenállást próbálja erősíteni.

Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország több külföldi szervezetet is nemkívánatosnak minősített, köztük alapítványokat és a nemzetközi hírű Német Történeti Intézetet (DHI). A legtöbb német civil szervezet azonban Ukrajna orosz megtámadása után anélkül is bezárta oroszországi irodáit.

(MTI)

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács korlátozó intézkedéseket vezetett be 28 fehérorosz személlyel szemben a belső elnyomásban és az emberi jogok megsértésében játszott szerepük miatt – közölte hétfőn az uniós testület.

A hétfőn a szankciós jegyzékbe felvett személyek között van a fehérorosz belügyminisztérium szervezett bűnözés és korrupció elleni főosztályának két helyettes vezetője, őket politikai üldözésért, a kormányellenes aktivisták és a civil társadalom tagjainak önkényes és jogellenes letartóztatásáért és bántalmazásáért tartja felelősnek az EU.

Korlátozó intézkedéseket vetettek ki továbbá a Fehérorosz Távirati Iroda főigazgatójára, Irina Akulovicsra, és Aljakszandr Lukasenka elnök sajtószolgálatának korábbi vezetőjére, Dmitrij Zsukra. Az EU szerint ők „a rezsimet kiszolgáló propagandisták, akik készségesen hamis információkkal látták el a fehérorosz közvéleményt az állami hatóságok által folytatott elnyomásról, terjesztették a fehérorosz és az orosz hatóságok által koholt dezinformációkat, továbbá gyűlöletet szítottak a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalommal szemben”.

A szankciós listára felvett további fehérorosz személyek az igazságszolgáltatás különböző tagjai, ügyészek, valamint számos bíró, aki politikai indíttatású ítéleteket hozott, többek között olyan polgárok ellen, akik tiltakoztak a 2020-as elcsalt elnökválasztás ellen, vagy egyszerűen csak hangot adtak véleményüknek a Lukasenka-rezsimmel szemben. Ezen túlmenően korlátozó intézkedésekkel sújtják a különböző büntetésvégrehajtási intézetek vezetőit is – olvasható a tanácsi közleményben.

A hétfőn jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztották, és az uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket, továbbá uniós beutazási tilalom is vonatkozik rájuk.

A Fehéroroszországgal szembeni uniós szankciók összesen immár 261 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak.

(MTI)

Ukrajna további 3,9 milliárd dollár (1420 milliárd forint) segélyt kapott az Egyesült Államoktól – közölte hétfőn Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.

Ez egy nagyon fontos hozzájárulás Ukrajna államháztartásához az Oroszországi Föderáció átfogó agressziójával szembeni ellenállása idején

– jelentette ki Marcsenko.

Az ukrán pénzügyminiszter szerint a pénzből mindenekelőtt a tanárok, a polgári védelmi szolgálatok munkatársai és más közalkalmazottak bérét fizetik, valamint az országon belüli menekültek, alacsony jövedelmű családok és fogyatékkal élők támogatását is fedezik. Hangsúlyozta, hogy a támogatást nem kell visszatérítenie a kijevi vezetésnek.

Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint az Egyesült Államok 2022 februárja óta csaknem 27 milliárd dollár közvetlen támogatást nyújtott az ukrán költségvetésnek, a kijevi vezetés partnerei pedig összességében több mint 90 milliárd euróval segítették a büdzsét. Az ukrán költségvetés több mint felét külföldről finanszírozzák 2024-ben.

(MTI)

Regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekről kezdett tárgyalásokat Teheránban Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter, az orosz biztonsági tanács új titkára, aki hétfőn érkezett Iránba a közel-keleti feszültség kiéleződése közepette.

Orosz hírügynökségek beszámolói szerint iráni látogatásán Sojgu megbeszélést tart Ali Akbar Ahmadiánnal, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárával, valamint az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével, Mohammad Bagerivel is. A tervek szerint az orosz tisztségviselőt fogadja Maszúd Peszeskján iráni elnök is. A tárgyalások terítékén biztonsági kérdések mellett gazdasági projektek és a bilaterális együttműködés erősítése is szerepel.

Ukrajna régóta Oroszország katonai támogatásával vádolja Iránt, a kijevi vezetés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek érdekében áll a helyzet további elmérgesedése a Közel-Keleten, mivel eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról.

Moszkva ugyanakkor önmérsékletre intette a közel-keleti konfliktus szereplőit, és elítélte Iszmáil Haníje Hamász-vezető minapi teheráni megölését, amiért Irán és a támogatását élvező milíciák megtorlást helyeztek kilátásba. Moszkva mindamellett jó kapcsolatot tart fenn Teheránnal, a Hamásszal és Izraellel is, ezért korábban lehetséges közvetítőként merült fel a konfliktusban.

(MTI)

Rendkívül fontos az Ukrajnán át érkező gáztranzit fenntartása, mert bár vannak alternatív megoldások, ezek használata a fogyasztói árak jelentős drágulásával járna – mondta Pavol Kubík, az Eustream szlovák gázszállító vállalat szóvivője a Sita hírügynökségnek nyilatkozva hétfőn.

Szlovákiának ugyan az időben befejezett beruházásoknak köszönhetően megvannak a két irányú (gázszállító) kapcsolatai a szomszédos országokkal, ám az alternatív források, a cseppfolyósított gáz szállítása magasabb költségekkel jár, mi több, ezt a lehetőséget bonyolíthatják egyes országokban a vezetékek szűk torkolatai is

mutatott rá Pavol Kubík. Hozzátette: ezen tényezők mindegyike a gáz fogyasztói árának nem elhanyagolható mértékű drágulásához vezetne.

Az Eustream szóvivője a hírügynökségnek válaszolva elmondta: az Ukrajnán át Szlovákiába irányuló gáztranzit leállításának veszélye a jövő év kezdetétől valós, ám ennek a hagyományos gáztranzitnak a fenntartása rendkívül fontos a szlovákiai fogyasztók szempontjából éppúgy, mint a régió további fogyasztói számára is.

Pavol Kubík állítása szerint megvannak a lehetőségek az Ukrajnán át érkező gáztranzit fenntartására, ám azokról az érdekelt felek között egyelőre nem született megegyezés.

Elmondta azt is, hogy az Ukrajnán át Szlovákiába érkező gáz tranzitja a nagykaposi (Velké Kapusany) belépő ponton keresztül jelenleg a megrendelésekkel összhangban zajlik, ám ezeknek a megrendeléseknek a mennyisége jelentősen alacsonyabb, mint az ukrajnai válságot megelőző időkben volt.

(MTI)

Mali azonnali hatállyal megszakított minden diplomáciai kapcsolatot Ukrajnával, miután egy katonai vezető arra utalt, hogy Kijev szerepet játszott az algériai határnál történt véres harcokban a múlt hónapban, írja a BBC.

Júliusban több tucat mali katona és az orosz Wagner-csoport harcosai haltak meg, miután tuareg szeparatistákkal és az al-Kaidához köthető fegyveresekkel csaptak össze.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője múlt héten arról beszélt, hogy a felkelőket megfelelő információkkal látták el, hogy végrehajtsák a támadást.

Egy vezető mali politikus közölte, a kormányát sokkolta ez a kijelentés, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértik Mali szuverenitását.

Az ukrán hadsereg eltalált egy orosz légibázist és elsüllyesztett egy orosz tengeralattjárót Krím-félszigeten a hétvégén, írja az AP hírügynökség.

A tengeralattjárót még pénteken érte ukrán találat Sevasztopol kikötőjében. Ez volt egyike annak a négy tengeralattjárónak, ami az orosz haditengerészet Fekete-tengeri flottájához tartozott, és amelyek képesek rakétaindításra is.

A brit hírszerzés szerint már tavaly szeptemberben katasztrofális károkat szenvedett el a tengeralattjáró egy rakétacsapásban. A szevasztopoli kikötőben volt felújítás alatt, amikor most újra megtámadták. Az ukrán hadsereg szerint már tesztelték a hajót az oroszok, ami 300 millió dollárt ér.

Kijev azt is közölte, hogy megsemmisítettek egy légvédelmi rakétakomplexumot, ami a félszigetet érő támadásokat volt eddig hivatott védeni.