Élő Nagyvilág

Trump szerint nagyon jót beszélgettek Zelenszkijjel telefonon

Patrick T. Fallon / AFP
Patrick T. Fallon / AFP

Az ENSZ szerint kemény tél vár Ukrajnára az erőművek elleni orosz támadások után

Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Energia, energia, energia. Soha nem láttam még ilyen egyetértést. Tényleg aggódnak emiatt a kérdés miatt

– mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője az ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után. Mint megjegyezte, különösen a kelet-ukrajnai metropoliszban, Harkivban tartanak attól, hogy télen fűtés nélkül maradnak. Amire szükség van, az a támogatás fenntartása – tette hozzá.

Az UNHCR az elmúlt két-három hónapban az ukrajnai menekültek számának enyhe növekedését tapasztalta, különösen az ukrán erőművek elleni pusztító orosz rakétatámadások után.

„Az emberek aggódnak amiatt, hogy áram nélkül kell szembenézniük a téllel, vagy akár ezzel a nagyon meleg évszakkal” – mondta Grandi. Véleménye szerint az áramválságot, és nem feltétlenül a katonai támadásokat tekintették a fő oknak a külföldön menedéket kereső ukránok.

Az orosz rakéta- és dróntámadások március óta több mint kilenc gigawattnyi erőművi kapacitást semmisítettek meg. Ennek következtében május óta országszerte órákig tartó áramkimaradások vannak. Az ENSZ azonban nem elhanyagolható számú visszatérőt is megfigyelt Ukrajnába.

„A becslések szerint 2022 februárjától egymillió ember tért vissza legalább három hónapra az országba” – mondta Grandi, aki szerint ezek nem olyan emberek voltak, akik egy gyors hazautazásra indultak, hogy megnézzék a házukat. Mindazonáltal mintegy 6,5 millió ukrán, vagyis a lakosság egyhetede maradt az országon kívül. Filippo Grandi szervezetének becslése szerint a visszatérési hajlandóság továbbra is magas, az Európában tartózkodó ukrán menekültek mintegy 60-70 százaléka vissza akar térni hazájába.

Csökken a Csehországban élő ukrán menekültek hazatérési kedve

Folyamatosan csökken a Csehországban élő ukrán menekültek hazatérési kedve – derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Károly Egyetem szakemberei készítettek, és az MTI ismertetett.

A Lidové Noviny című lap pénteki és szombati kiadásában ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza. Utóbbiak közül 15 százalék biztosan, 35 százalék inkább igen, mint nem térne vissza.

Valószínűsíthető, hogy 2024-ben ez az arány tovább csökken – mutatnak rá a kutatók. Jelenleg mintegy 365 ezer ukrán menekült él Csehországban, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a menekültek száma Európában.

A felmérésben megkérdezettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az ukrajnai háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot és vissza kellene térniük Ukrajnába. A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, 21 százalékuk pedig csak időszakosan dolgozik, illetve munkanélküli, míg 18 százalékot a gyermekek és az idősek tesznek ki. Az ukránok 28 százaléka elégedett munkahelyével, s nem kíván változtatni, 31 százalék dolgozik, de elégedetlen, és szívesen cserélne munkahelyet. A menekültek 77 százalékának az a véleménye, hogy az ukránoknak aránylag nehéz képzettségüknek megfelelő munkát találni. Itt a legnagyobb akadályt a cseh nyelvismeret hiánya okozza.

A szociológusok szerint komoly probléma az is, hogy a munkaadók gyakran kizsákmányolják a ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, s nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak. A felmérésben ezt a megkérdezettek 26 százaléka ismerte el, de a szociológusok becslése szerint ez a probléma a dolgozó ukránok mintegy 40-59 százalékát érintheti. Jakub Augusta, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a hivatalok tudnak a problémáról. A munkaügyi ellenőrök tavaly mintegy 8500 személy helyzetét ellenőrizték le, s 24,2 millió korona büntetést róttak ki a munkaadókra – mutatott rá a szóvivő.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen. Az ukrán menekültek hazatéréséhez a cseh állam az idei év elejétől anyagi támogatást is ad, például megtéríti a hazautazás költségeinek egy részét. A Lidové Noviny szerint eddig csaknem félezer menekült élt a lehetőséggel.

Agyonlőtték az ukrán parlament egykori alelnökét

Egy lvivi kórházban belehalt péntek esti fejlövésébe egy oroszellenességéről ismert volt ukrán parlamenti képviselőnő, a parlament (Verhovna Rada) egykori alelnöke, írja az MTI.

A 60 éves Irina Farion életét kioltó elkövetőt a rendőrség és a titkosszolgálat emberei keresik – jelentette be Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szombat hajnalban.

Irina Farion elsősorban a széles körben elterjedt orosz nyelv ellen harcolt radikális kijelentésekkel. A politikusnő jobboldali nacionalista Svoboda pártja orosz nyomra gyanakszik a gyilkosság kapcsán.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte az Irina Farion elleni támadást, és utasította a belügyminisztert és a biztonsági szolgálat vezetőjét, hogy kutassák föl az elkövetőt.

A volt parlamenti képviselőnőt a háza közelében lőtték fejbe péntek este, és a kórházba szállítás után hunyt el.

Yuriy Dyachyshyn / AFP

Irina Farionnak konfliktusai voltak az ukrán igazságszolgáltatással is az oroszajkú lakosság elleni kijelentések miatt. A hallgatók tiltakozása miatt pedig átmenetileg elvesztette állását az egyetemen, ahol ukrán filológiát tanított. A professzor egyebek mellett kipellengérezte az oroszul beszélő ukrán köztisztviselőket és élesen bírálta, hogy a fronton sok ukrán katona továbbra is oroszul beszél.

A nyelvész 2012-ben került be az ukrán parlamentbe, későbbi mandátumszerzési törekvései azonban már eredménytelenek maradtak.

Margarita Szimonjan, a Rosszija Szegodnya orosz állami médiacsoport vezetője és az RT televízió főszerkesztője azt mondta, hogy

Irina Fariont, aki az oroszajkú lakosság teljes kiirtásáról álmodozott, megsemmisítették. Isten nélkülünk rendezi ott a dolgokat.

10 milliárd dollárt folyósított már az IMF Ukrajnának

A Nemzetközi Valutalap (IMF) több mint 10 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajnának a költségvetés támogatására 2022 februárja, az orosz agresszió kezdete óta – áll az ukrán pénzügyminisztérium közleményében.

A dokumentumot azután hozták nyilvánosságra, hogy Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megbeszélést folytatott az IMF kijevi kirendeltségének képviselőivel. A közlemény szerint az IMF 2022 februárja óta 10,2 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának, és ezzel az ország harmadik legnagyobb finanszírozója az Európai Unió és az Egyesült Államok után.

Július elején az IMF 2,2 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának egy tavaly elfogadott, 15,6 milliárd dolláros hitelcsomag részeként, és ezzel már mintegy 7,6 milliárd dollárt utaltak át az orosz agressziót elszenvedő országnak.

A közlemény szerint Kijev és az IMF képviselői között a napokban lezajlott egyeztetések eredményeként Ukrajna várhatóan megkapja a következő, mintegy 1,1 milliárd dolláros részletet.

Az IMF azzal számol, hogy Ukrajna hazai összterméke (GDP) idén 2,5-3,5 százalékkal nő a tavalyi 5 százalékos emelkedést követően, a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 12,9 százalékról idén 8 százalékra lassul.

Erről beszélt Trump és Zelenszkij

„Nagyon jót beszélgetett telefonon” Donald Trump és Volodimir Zelenszkij, erről az amerikai elnökjelölt írt a közösségi oldalán.

Mint fogalmazott, az ukrán elnök gratulált neki az elnökjelölti megválasztásához, és elítélte a múlt szombaton ellene irányuló merényletkísérletet.

Méltányolom Zelenszkij elnököt, amiért megkeresett, mert én, az Amerikai Egyesült Államok következő elnökeként békét hozok a világnak, és véget vetek a háborúnak, ami megannyi emberéletet követelt és szétszakított megszámlálhatatlan ártatlan családot. Mindkét félnek lehetősége lesz tárgyalni egy olyan megállapodásról, ami véget vet az erőszaknak és utat nyit a jólétnek

– írta.

Zelenszkij az X-en szintén arról írt, hogy gratulált Trumpnak és elítélte a sokkoló pennsylvaniai merényletkísérletet. Elmondta neki, hogy létfontosságú a kétpárti amerikai támogatás az ukrán nemzet szabadsága és függetlenségének védelme érdekében.

Egyetértettünk abban, hogy személyesen kell átbeszélnünk, milyen lépések vezethetnek el egy igazságos és hosszan tartó békéig

– tette hozzá.

Donald Trump az ukrajnai háború kirobbanása óta többször is arról beszélt, hogy véget vetne a harcoknak, de az a mai napig nem egyértelmű, hogy pontosan hogyan tenné mindezt.

Olvasói sztorik