Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján a mai Dél-Spanyolország területén az emberek futóhomoknak köszönhetően tudtak nagy növényevőket elejteni mintegy 1,4 millió évvel ezelőtt – írja az IFLScience. A természetes csapdában a prédák védekezésképtelenek lettek, így az emberek mellett az óriáshiénák számára is könnyű célpontokká váltak.
A szakemberek a Guadix-Baza-medencében, Orce közelében végeztek ásatást, a lelőhely gazdag a pleisztocén kori emberi és állati maradványokban. Ez az a helyszín, ahol az eddigi legkorábbi nyugati, az emberi nemtől (Homo) származó kövületre, egy 1 millió éves fogra bukkantak, de előkerültek már itt mamutok, vízilovak és orrszarvúk fosszíliái is.
A dögevők fogai és az emberek által a csontvelő kinyeréséhez használt eszközök arról árulkodnak, hogy fogyasztottak a hatalmas növényevőkből. Hogy az emberek miként tudták elejteni az állatokat, egyelőre tisztázatlan.
A legújabb elemzések alapján a lelőhely felső régészeti szintjeinek kétharmada homokból, egyharmada pedig agyagból állt. Paul Palmqvist és María Patrocinio Espigares, a Málagai Egyetem munkatársai szerint ezek a finom üledékek enyhén sós vizet is tartalmazhattak, futóhomokot hozva létre, amelybe beleragadhattak a nagyobb állatok.
Az érintett növényevőket valószínűleg más módon nem tudták volna elejteni.
A szakértők a helyszínen óriáshiénák megkövesedett ürülékét is felfedezték. Az úgynevezett koprolitok megerősítik, hogy a dögevők valóban jelen voltak a területen.
