– Mit kínál az UniCredit Bank a kis- és középvállalkozásoknak nehéz gazdasági helyzetben?
– Finanszírozási filozófiánk az elmúlt hetek pénzügyi felbolydulásának hatására sem változott. A kisvállalkozások minden igényére megoldást szeretnénk találni, legyen szó befektetésről, hitelről vagy egyéb termékekről. Ezek segítségével szeretnénk hozzájárulni a vállalkozások üzleti sikereihez és reális céljaik megvalósításához. Nálunk nem csak akkor kap hitelt egy vállalkozó, ha múltbeli teljesítménye alapján belefér az üzleti kategóriába. Mi a vállalkozó jól átgondolt, ígéretes üzleti tervét és reális fejlődési lehetőségeit tekintjük alapvetőnek.
– Milyen termékeket kínálnak 2009-re a kisvállalkozásoknak?
– Nagyon széles a paletta. Kiemelném akciós euróalapú betétünket kisvállalkozásoknak – évi 5 százalékos kamatozással. Másrészt a Hitelautomata Extrát, amely egy klasszikus folyószámlahitel, amely már 5 millió forint éves nettó árbevételtől igényelhető. A bank sem tárgyi fedezetet, sem üzleti tervet nem kér, elég a vállalkozás többségi tulajdonosának készfizető kezességvállalása. Emellett természetesen tartós forgóeszköz-, illetve készletfinanszírozási hiteleket, valamint lízing-, illetve faktoringszolgáltatásokat is nyújtunk. A kedvezményes beruházási hiteleknél kiemelném a Vállalkozásfejlesztő Hitelt, amely az Európai Beruházási Bank (EIB) által refinanszírozott hitel.
– Hogyan érinti a bankokat a bankközi hitelezés forrásainak drágulása? Mennyivel kell többet fizetniük emiatt az ügyfeleknek az UniCreditnél?
– A világ most nehéz pénzügyi helyzettel szembesül. Valamennyi magyarországi bankot érint a drágulás, így minket is. Ugyanakkor nem terhelünk többet ügyfeleinkre, mint amennyire ez feltétlenül szükséges. Devizanemtől és futamidőtől függően 0,5-től 3 százalékig emelkedhetnek az ügyfelek költségei.
– Az egyre erősödő banki versenyben miben látja az UniCredit Bank kisvállalati üzletágának versenyelőnyét a konkurenciához képest?
– Bár a magyarországi bankok sorában az elsők között indítottuk fókuszált kkv-üzletágunkat 2004-ben, ez önmagában csak helyzeti előnyt adott. Legfontosabbként az üzletkötők tanácsadói szerepének erősítését emelném ki. Három éve indítottuk be a tanácsadói képzést, amely azóta is folyamatos. Üzleti filozófiánk, hogy nem terméket értékesítünk, hanem ügyféligényeket szolgálunk. Egy jó ügylethez 3 alapvető kérdésre keressük a választ: Mit? Miért? Hogyan? – azaz mit szeretne megvalósítani az ügyfél, és miért szeretné azt, mi a motivációja? Az első kettőre neki kell választ adnia, a harmadikra ott vagyunk mi mint pénzügyi tanácsadók.
– A magyar vállalkozások alapvetően beruházási vagy forgóeszköz-finanszírozási hitellel rendelkeznek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ezeknek aránya 30:70 százalék. Mire számítanak jövőre, változhat-e ez az arány a magas jegybanki kamatszint hatására?
– A magasabb kamatköltség mellett kevesebb projekt tud nyereséges lenni, így csökkenhetnek a kereskedelmi banki hitelből finanszírozott beruházások is. Úgy gondolom, hogy a kiugróan magas alapkamat miatt, illetve ebben a pénzügyi környezetben az államilag támogatott forinthitelek, EU-s forrásból származó támogatások és garanciák jelentősen felértékelődnek. Arra számítunk, hogy ezen időszak alatt a támogatott hitelek aránya növekedni fog az eddigi beruházási hiteleken belül, illetve a forgóeszköz-finanszírozás aránya további teret nyer a teljes vállalati portfólióban.
– Kérdés, hogy kik férnek bele a támogatott konstrukciókba?
– Azok a cégek, amelyek valamilyen fejlesztést, innovációt vállalnak. Önmagában beruházásra – például az eddigi bérelt telephely megvásárlására – egyre kevesebb esély lesz, ha nincs az üzleti tervben valamilyen fejlesztés, bővítés, gyarapodás. Az ilyen irányú tanácsadás is fontos része az előbb említett „hogyan?” kérdéskörnek.
– Mi a tapasztalata, a hazai kisvállalkozások mennyire érzik a piac szűkülését?
– Általános benyomásom, hogy a gazdasági visszaesést – a korábban lekötött megrendelések miatt – idén még nem nagyon érzik. Ebben a tekintetben a jövő év első negyedévének adatai lesznek mérvadóak.
– Ön szerint mi a legnagyobb probléma, ami megakadályozhatja egy vállalkozás sikeres hitelfelvételét egy banknál?
– Az adott társaság cégvezetési kultúrája nagymértékben befolyásolhatja azt, hogy a bankok milyen módon kezelik a társaságot. A cégvezetőnek mindenekelőtt arra kellene törekednie, hogy tisztában legyen cége pénzügyi helyzetével, ne csupán megérzéseire hagyatkozzon. Nagyon fontos a megalapozott, ígéretes üzleti terv és a hosszú távra történő gondolkodás. A legnagyobb problémának ma azt látom, hogy a rövid távú célokért készek feláldozni a hosszú távú érdekeiket.
– Bankárként nem fél attól, hogy a kockázati tőke egyre növekvő szerepvállalása elveszi a kenyerét a kkv-üzletágban? (ezt nem nagyon értem…)
– Nem igazán. A kockázati tőke egészen más típusú – tulajdonszerzési – kockázatot vállal, mint egy kereskedelmi bank. Számukra csak a 250 millió forint feletti projektek az érdekesek. Ráadásul Magyarországon a kockázati tőke még gyerekcipőben jár. Jelenléte egy szűk keresztmetszetet leszámítva – innovatív induló vállalkozások, illetve sikeres, kivásárlásra váró cégek – nem meghatározó. Hozzáteszem: sajnos. Hiszen a kockázati tőke is hozzájárul egy gazdaság egészséges működéséhez, az ország teljesítményének fellendítéséhez.
– Ön szerint hogyan élhetik túl a vállalkozások a piacok beszűkülését, a gazdasági recessziót?
– Én azt gondolom, hogy normál piaci körülmények között is komoly felkészültség és szakértelem, piacismeret szükséges a túlélésre, ami nehezebb gazdasági környezetben még inkább felértékelődik. Szerintem mielőbb szükség van összefogásra, egységre, és ebből egy átgondolt cselekvési programra. Nem elsősorban támogatásokkal, hanem transzparens, kiszámítható és bürokráciamentes szabályozással lehetne a kkv-k működését, körülményeit, illetve finanszírozási igényét javítani. A túlélés szempontjából kulcskérdésnek tekintem az új piacok szerzését. Legfontosabb, hogy az elveszett üzleti bizalmat mihamarabb vissza tudjuk állítani.
Bolyán Róbert
Bolyán Róbert 36 éves, autógépész-mérnökként végzett Győrben, majd a
Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, Budapesten. Banki karrierjét 1994-ben
az információs pult mellett kezdte az OTP Banknál. Fél év múlva a
vállalati hitelcsoport vezetését bízták rá, majd vállalati
fiókvezetőként, utána pedig Németországban dolgozott, és nyelvet
tanult. 1998-ban a Hypo Bankhoz került, amely akkoriban alakította ki
nagyvállalati csapatát. A nettó 10 milliárd forint árbevétel feletti
vállalatokkal foglalkozott. 1999-től a tatabányai fiókot vezette
sikeresen 5 évig, ez idő alatt szerezte meg az ELTE jogi szakoklevelét.
A HVB Bank felkérésére 2004-ben mondott igent, ahol a kisvállalati
üzletág igazgatójává nevezték ki. Vezetésével a bank évente növelte az
üzletág eredményességét és bankon belüli részarányát. Bolyán Róbert
nős, két gyermeke van: Ádám hat-, Gréta négyéves. Tatán élnek, ahol
jelenleg egy családi ház építésébe kezdtek.
