Kedden nemzetközi elfogató parancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). A hágai székhelyű nemzetközi bírói testület tavaly márciusban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyerekjogi biztos ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot háborús bűnök és az ukrán gyerekek Oroszországba hurcolása miatt. Most az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja az orosz katonai vezetőket, mivel parancsot adhattak az ukrajnai civilek és polgári objektumok elleni támadásokra.
Az ICC közleménye szerint bírák megállapították, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy a két gyanúsított felelős az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott rakétacsapásokért 2022. október 10. és legalább 2023. március 9. között. Oroszország, amely nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, már korábban egyértelművé tette, hogy legitim katonai célpontnak tartja az ukrán energiahálózatot, és tagadta, hogy civileket vagy a civil infrastruktúrát támadná.
Az ICC-nek Ukrajna sem tagja, de 2013 novembere óta joghatóságot biztosított az testületnek az ország területén elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.
Májusban az ICC főügyésze Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőre, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire is nemzetközi elfogatóparancsot kért a gázai támadás során elkövetett háborús bűncselekményekre hivatkozva.
(Reuters)
Donald Trump két kulcsfontosságú tanácsadója olyan tervet állított össze az ukrajnai orosz háború befejezésére, mely szerint Ukrajna csak akkor kapna több amerikai fegyvert, ha béketárgyalásokba bocsátkozik. Ha a republikánusok várható elnökjelöltje megnyerné az amerikai választást novemberben, akkor Trump a terv szerint járhatna el a háború ügyében.
Az anyag szerint az Egyesült Államok ugyanakkor figyelmeztetné Moszkvát, hogy a tárgyalások megtagadása az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás növelését eredményezné – mondta Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, a volt elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadója. Kellogg és Fred Fleitz mindketten Trump 2017-2021-es elnöksége idején Trump nemzetbiztonsági tanácsának vezérkari főnökei voltak, az általuk felvázolt stratégia szerint a béketárgyalások alapját az akkor uralkodó harcvonalak jelentenék.
Fleitz elmondása szerint a volt elnök kedvezően reagált a tervükre, mikor bemutatták neki. „Nem állítom, hogy egyetértett vele, vagy minden szavával egyetértett, de örültünk, hogy ilyen visszajelzést kaptunk” – mondta. Steven Cheung, Trump szóvivője azonban azt mondta, hogy csak a Trump vagy kampányának felhatalmazott tagjai által tett nyilatkozatok tekinthetők hivatalosnak – írta a Reuters.
A Kellogg és Fleitz által felvázolt stratégia az eddigi legrészletesebb terv Trump munkatársai részéről a háború rendezése kapcsán. A volt elnök régóta hangoztatja, hogy gyorsan véget vet az ukrajnai háborúnak, ha legyőzi Joe Biden jelenlegi demokrata elnököt a novemberi választásokon – bár hogy ezt konkrétan hogyan tenné, arról soha nem beszélt nyilvánosan. A javaslat nagy irányváltást jelentene az USA háború kapcsán képviselt álláspontjában, és az európai szövetségesek, valamint Trump a republikánus párton belül is ellenállásba ütközne azzal.
Volodimir Zelenszkij azonnali hatállyal leváltotta az ukrán fegyveres erők egyesült haderejének parancsnokát. Az ukrán elnök döntése előtt Jurij Szodol altábornagy ellen feljelentést tett a Nemzeti Gárda kötelékében működő Azov brigád vezetője, mert szerinte a parancsnok tevékenysége jelentős emberveszteséget okozott az ukrán hadseregnek. Bohdan Krotevics az oroszokkal való együttműködéssel vádolta meg a feljelentésében nevén nem nevezett, de könnyedén beazonosítható tisztet.
Zelenszkij szokásos hétfő esti videóbeszédében közölte, hogy Szodol altábornagyot Andrij Hnatov dandártábornok váltotta parancsnoki posztján, anélkül, hogy indokolta volna a döntést.
Krotevics egy Telegramon közzétett bejegyzésében arról írt, hogy egy meg nem nevezett tábornok „több ukrán katonát ölt meg, mint bármelyik orosz tábornok”. „Most már minden katona érti, kiről beszélek, mert a katonaság 99 százaléka gyűlöli őt azért, amit tesz” – írta az Azov vezetője, hozzátéve, hogy emiatt az ukrán nyomozóhivatalhoz fordult. Hivatalosan már vizsgálják Krotevics feljelentését, így abból vizsgálat is lehet Szodol ellen.
Szodolt tavaly februárban nevezték ki egy ellentmondásos katonai átszervezés során, amelynek részeként a hadsereg élén Olekszandr Szirszkij ezredes váltotta Valerij Zaluzsnij tábornokot, akinek feszültté vált a a viszonya Zelenszkijjel– emlékeztet a Guardian. Ukrajna a közelmúltban több változtatást is eszközölt a seregben.
Szodol vezette Ukrajna keleti és déli szárazföldi erőit, amelyek már hosszú hónapok óta Oroszország előretörésével küzdöttek. Hnatov 2022 óta a déli hadszíntér parancsnokhelyettese volt, és vezető szerepet játszott a déli Herszon régió nagy részének visszafoglalásában.
Egy idős nő meghalt, négyen megsebesültek, és számos épület megrongálódott Belgorod megyében, amelyet drónokkal támadtak az ukrán erők – közölte kedden Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával szomszédos orosz megye kormányzója. Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a légvédelem a megyét támadó drónok közül 29-et semmisített meg.
Az idős nő a megyeközpont, Belgorod mellett fekvő egyik faluban lelte halálát, egy másik faluban pedig megsebesült egy nő – írta Gladkov a Telegram közösségi oldalán.
A Jakovlevói járás fölött legkevesebb hat drónt lőttek le. Két embert a lehulló repeszek sebesítettek meg. Egy sebesülést pedig egy Belgorod város fölött lelőtt drón okozott. A kormányzó hozzátette: a megyében számos épületben és sok gépkocsiban tett kárt a dróntámadás.
(MTI)
