Zelenszkij is részt vesz európai uniós csúcson

Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban, és ezt az év végéig további egymilliárd euróval egészítik majd ki – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

Borrell hangsúlyozta: ez a támogatás az ukrán légvédelmet, a lőszerek biztosítását és az ukrán ipart hivatott segíteni. Mint mondta egy tagállam – Magyarország – nem támogatta ezt a javaslatot, így nincs joga részt venni annak eldöntésében, hogy milyen célra fordítsák a támogatást.

A gázai helyzettel kapcsolatban Borrell elmondta: nincs kilátás egyelőre a tűzszüneti megállapodás megkötésére, a humanitárius helyzet pedig katasztrofálissá vált a térségben, és egyáltalán nem történt előrelépés a Gázába érkező humanitárius segélyek terén.

„A Hamász még mindig túszokat tart fogva, de több ezer teherautó vár arra, hogy bejuthasson, és eközben odabent az éhínség fenyeget, több mint 8000 öt év alatti gyermek küzd súlyos alultápláltsággal” – mutatott rá.

Borrell azt mondta, hogy össze kell hívni az Izrael–EU Társulási Tanácsot, „ami nem egy szokásos társulási tanácsülés lesz, mert nagyon fájdalmas témákat vesznek majd napirendre.” A tagállamok a társulási tanács összehívása előtt értékelést fognak kapni a gázai humanitárius helyzetről, és ezt követően egységes álláspontot kell arról kialakítani.

Elmondta továbbá, hogy politikai megállapodás született a Hamász palesztin iszlamista szervezet és az erőszakos izraeli telepesek elleni szankciók kiterjesztéséről, továbbá valamennyi tagállam megerősítette az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) támogatását.

A főképviselő beszámolt arról is, hogy az uniós tagállamok készek arra, hogy tovább támogassák a nyugat-balkáni partnereket az uniós integráció során, de hozzátette, hogy az EU elvárja tőlük, hogy álljanak ki a nemzetközi rend védelme mellett, különösen tekintettel Ukrajna védelmére és az orosz invázióval szemben hozott intézkedésekre.

„A nyugat-balkáni országoknak a közös külbiztonsági politikánkhoz való csatlakozása stratégiai választás, és a tagság iránti elkötelezettség kifejeződésének tekinthető. A Putyin-rezsimmel való szoros kapcsolat fenntartása nem egyeztethető össze az Európai Unióval és a közös jövő építésével az unión belül” – húzta alá.

Felhívta a figyelmet, hogy az EU Georgiában „aggasztó politikai fejleményeket” tapasztal, különös tekintettel az elnöki vétó figyelmen kívül hagyásával május végén elfogadott, külföldi befolyásról szóló törvényre.

A főképviselő szerint „ez a törvény és a körülötte zajló összes negatív fejlemény távolítja Georgiát az Európai Uniótól.” Mint mondta, a 27 uniós tagállamból 26 egyet is ért az ezzel kapcsolatos politikai értékeléssel.

„Nincs teljes egyetértés erről a tagállamok között, de nincs is szükség egyhangú álláspontra ahhoz, hogy politikai értékelést adjunk a helyzetről. A georgiai kormány dinamikája ellentétes a lakosság túlnyomó többségének akaratával. A külügyminiszterek túlnyomó többsége a tanácskozáson kifejezte, hogy a georgiai kormány eltávolítja az országot az Európai Unióból” – jelentette ki.

Borrell bejelentette, hogy az EU azt fontolgatja, hogy leállítja a georgiai kormánynak nyújtott pénzügyi támogatást, és átgondolja az Európai Békefenntartási Eszközből nyújtott támogatást is.

„Ezt azonnal megtehetjük, de továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet, és további intézkedéseket hozunk, ha a helyzet tovább romlik. Kiállunk a georgiai nép mellett, amely elsöprő többséggel a demokrácia és Georgia unión belüli jövője mellett döntött” – hangoztatta a főképviselő.

(MTI)

Remélem, hogy Kína támogatni fogja az Oroszország által Ukrajnában folytatott háború békés befejezését célzó törekvéseket

– mondta, Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Pekingben, miután Hszi Csinping kínai elnökkel találkozott. Az államfő hozzátette, egy ilyen békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és Ukrajna nemzetközileg elismert határait.

Kína nem vett részt a Svájcban rendezett júniusi békecsúcson, mert elvárta volna, hogy az egyeztetésen Oroszország is részt vegyen. Oroszországot viszont meg sem hívták erre a találkozóra.

(reuters)

Volodimir Zelenszkij is részt vesz az Európai Tanács első, csütörtöki ülésnapján – erősített meg egy korábbi értesülést egy EU-s tisztviselő a Politicónak.

A hírről elsőként az olasz Ansa hírügynökség számolt be, és azt ugyan az ukrán elnöki hivatal nem erősítette meg, de biztonsági okokból nem is szokta.

A Politico emlékeztet, hogy kedden kezdődnek a formális tárgyalások Ukrajnának az Európai Unióba történő felvételéről, így egy ukrán kormányzati delegáció mindenképpen Brüsszelben lesz.

Az Európai Unió hat orosz hekkerrel szemben vezetett be szankciókat a tagállamok és Ukrajna ellen elkövetett, rossz szándékú kibertevékenységek miatt – közölte az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn.

Az uniós tanács luxembourgi ülésén meghozott döntés hat érintettje a közlemény szerint részt vett a tagállamok és Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját, valamint minősített adatok tárolásával és feldolgozásával foglalkozó, illetve kormányzati vészhelyzetet elhárító rendszereket érintő kibertámadásokban.

Ez az első alkalom, hogy az EU korlátozó intézkedéseket vezet be olyan kiberbűnözőkkel szemben, akik zsaroló- vagy más rosszindulatú vírusokkal elkövetett káros tevékenységet folytatnak alapvető szolgáltatások, például az egészségügy és a banki szolgáltatások ellen – emelték ki.

Az uniós listájára a Callisto nevű orosz hackercsoport két tagja, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által támogatott Armageddon hackercsoport két tagja, valamint a rosszindulatú kém- és zsarolóprogramok működtetéséért felelős Wizard Spider-csoport tagjai kerültek fel.

A büntetőintézkedések vagyon-befagyasztást jelentenek, valamint azt, hogy uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket bocsátaniuk a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az EU kiberbiztonsági szankciórendszerének hatálya alá jelenleg 14 ember és négy szervezet tartozik.

Az uniós tanács közleménye szerint az új szankciók kivetésével az EU és tagállamai megerősítik, hogy készek fokozni erőfeszítéseiket, hogy erőteljesebb és tartósabb választ adjanak az EU-t, annak tagállamait és partnereit célzó, tartósan fennálló, rossz szándékú kibertevékenységekre. Az EU továbbra is elkötelezett a globális, nyitott és biztonságos kibertér mellett, és ismételten hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést a szabályokon alapuló rend előmozdítása érdekében ezen a területen – jelentették ki. Az EU tovább fogja erősíteni együttműködését mások mellett Ukrajnával a kibertér nemzetközi biztonságának és stabilitásának előmozdítása, a globális ellenállóképesség növelése, valamint a kiberfenyegetésekkel és a rossz szándékú kibertevékenységekkel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében – tették hozzá.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa 2019 májusában hozta létre a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni korlátozó intézkedések közös uniós keretét. A keret lehetővé teszi az EU és tagállamai számára, hogy minden szükséges intézkedést, adott esetben akár korlátozó intézkedéseket is alkalmazzanak az EU és tagállamai önállóságát és biztonságát célzó rossz szándékú kibertevékenységek megelőzése, az azoktól való elrettentés és a reagálás érdekében.

(MTI)

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij arra utasította az ukrán nemzetőrség új vezetőjét, Olekszij Morozov ezredest, hogy távolítsa el a soraiból azokat, akik nem méltóak a feladatra – írja a Guardian.

Az ügy előzménye, hogy az ukrán állambiztonsági szolgálat (SZBU) a múlt hónapban letartóztatta a nemzetőrség két ezredesét, akik a gyanú szerint együttműködtek Oroszországgal Zelenszkij és más vezető tisztviselők meggyilkolásának megtervezésében. Az összeesküvés során Zelenszkij meggyilkolása „ajándék” lett volna Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.

Zelenszkij most azt hangsúlyozta, hogy az ügynökségnek olyan személyekből kell állnia, akik elkötelezettek Ukrajna iránt, és meg kell tisztítani azoktól, akik nem Ukrajnát választják, vagy lejáratják a nemzetőrséget. Morozov elődjét, Szerhij Rudot a májusi razzia után menesztették.

Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.

Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt

– fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje. Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy „a humanitárius segélyek célba juttatása Gázán belül lehetetlenné vált”.

Szavai szerint mindenfajta terv ellenére semmilyen segítség sem érkezik Gázába. A kialakult helyzet miatt a segélyek a határon kívül halmozódnak fel, melynek nagyrésze megsemmisül, vagy elveszik. Ha a segélyek el is jutnak Gázába, nem lehet szétosztani azokat a harcok, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.

A társadalom szövete pusztult el. A civil társadalom szétesőben van

– hívta fel a figyelmet. Égető szükség van a tűzszünetre, mely lehetővé tenné a humanitárius segítség bejutását Gázába. Ellenkező esetben a tragédia minden korábban látottal összehasonlíthatatlan lesz – tette hozzá érkezési beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.

Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Uniónak minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia a tűzszünet előmozdítása és a két állami megoldáson, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttén alapuló béke mihamarabbi előmozdítása érdekében.

Az arab országokkal együttműködésben az uniós külügyminiszterek menetrendet határoztak meg a felsorolt célok elérésére, a megkezdett munkát a jövőben is folytatni kell – tette hozzá a belga külügyi tárcavezető.

Annalena Baerbock német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az izraeli-palesztin konfliktus esetleges libanoni eszkalációja miatt, és azt mondta: a helyzet további elmérgesedése minden ember számára katasztrófa lenne a teljes régióban.

Megismételte: tűzszünetre van szükség Gázában, összhangban Joe Biden amerikai elnök javaslataival. „Izrael csak akkor élhet biztonságban, ha a palesztinok biztonságban élnek. Ahogy a palesztinok is csak akkor élhetnek biztonságban, ha Izrael biztonságban van” – tette hozzá Baerbock.

(MTI)

Legkevesebb hárman sebesültek meg hétfőn reggel Odessza városában, amikor orosz rakétatámadás ért egy polgári infrastrukturális létesítményt – közölte Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója.

A légi csapás célpontja egy raktárépületet volt, ahol ötvenen dolgoztak. Kiper a Telegramon arról számolt be, hogy három embert, köztük egy 19 éves fiút kórházba szállítottak.

Az ukrán belügyminisztérium által közzétett fotókon a helyszínen lángokkal küzdő tűzoltók láthatók. A rakétabecsapódás miatt mintegy 5000 négyzetméternyi területen keletkezett kár, és háromezer négyzetméterre terjedtek ki a lángok – mondta el Kiper az állami televízióban. Az ukrán légierő jelentése szerint a célpont felé tartó két rakéta egyikét megsemmisítették.

(MTI)

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán hétfőn kiadott közös nyilatkozatában „a lehető leghatározottabban” elítélte Oroszország és Észak-Korea kölcsönös katonai támogatásról kötött megállapodását.

A nyilatkozat szerint a Moszkva és Phenjan között a múlt szerdán létrejött egyezmény „komoly aggodalomra” ad okot minden érintett fél számára, amely tiszteletben tartja az atomsorompó-szerződést.

Az Egyesült Államok, a Koreai Köztársaság és Japán a lehető leghatározottabban elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KDNK) és Oroszország közötti katonai együttműködés kibővítését, beleértve a KDNK folyamatos fegyverszállításait Oroszországba, amelyek meghosszabbítják az ukrán nép szenvedéseit, megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, és veszélyeztetik a stabilitást Északkelet-Ázsiában és Európában

– áll a nyilatkozatban.

A felek hitet tettek egymás rendületlen támogatása mellett az észak-koreai fenyegetésekkel szembeni közös fellépésben, illetve a helyzet eszkalálódásának megakadályozásában.

Felszólították továbbá Phenjant, hogy hagyjon fel a provokációkkal, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, mert „a párbeszédhez vezető út továbbra is nyitva áll” számára.

Washington mindemellett ázsiai partnerei védelmét illető “sziklaszilárd” elkötelezettségének is hangot adott a nyilatkozatban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető a múlt héten átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.

(MTI)

A rendfenntartó erők több mint 15 tagja, valamint több civil vált terrortámadás áldozatává Dagesztánban – jelentette be Szergej Melikov, a régió vezetője hétfőre virradóra a Telegram-csatornáján közzétett videófelhívásban. Az Oroszországhoz tartozó köztársaság vezetője elmondta, hogy hat fegyveres támadót likvidáltak. Bejelentette, hogy Mahacskalában és Derbentben az operatív harci intézkedések aktív szakasza befejeződött, a nyomozás, az alvó sejtek tagjainak felkutatása folytatódik. Azt mondta, hogy a terrortámadást egyebek között külföldről készítették elő. Melihov, aki anyagi támogatást helyezett kilátásba az áldozatok hozzátartozóinak és a sérülteknek, háromnapos gyászt jelentett be Dagesztánban. A köztársaság belügyminisztériuma szerint 16 embert ápolnak kórházban – írta az MTI.

Vasárnap este a dagesztáni Derbentben fegyveres támadás ért egy ortodox templomot és egy zsinagógát, Mahacskalában pedig egy ortodox templomot és egy közlekedésirendőr-posztot. Tűzharc tört ki a Derbenthez közeli Szergokala községben is. A derbenti templom papja életét vesztette.

A RIA Novosztyi hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozva közölte, hogy őrizetbe vették Magomed Omarovot, a Kaszpi-tenger partján fekvő Szergokalai járás vezetőjét, akinek két fia és unokaöccse részt vett a támadásban. Mindhárman életüket vesztették.

BREAKING:

The number of k*lled in the Islamist terror attack in Dagestan has increased to around 20.

The authorities say 15 of them are police officers, with the rest being civilians including a priest who had his throat slit in his church pic.twitter.com/V2gbkZNRSg

— Visegrád 24 (@visegrad24) June 24, 2024