Emmanuel Macron francia államfő megerősítette, hogy kitölti mandátumát 2027 májusáig, ugyanakkor elismerte, hogy a kormányzás módjának alapjaiban meg kell változnia az egy hét múlva esedékes előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően, ezért szavazásra kért mindenkit.
A következő kormány, amely szükségszerűen az önök szavazatát fogja tükrözni, remélem, összefogja majd a különböző meggyőződésű köztársaságpártiakat, akiknek lesz bátorságuk szembeszállni a szélsőségekkel
– írta a köztársasági elnök a franciákhoz intézett levelében, amelyet a regionális napilapok közöltek vasárnap este.
Míg ellenfelei közül egyesek – köztük a felméréseket vezető Nemzeti Tömörülés vezéralakja, Marine Le Pen – úgy vélik, hogy Emmanuel Macron kénytelen lesz a kétfordulós választások után lemondani, Emmanuel Macron kiemelte:
Bízhatnak abban, hogy 2027 májusáig az önök elnökeként fogok működni, mindenkor megvédve köztársaságunkat és értékeinket, tiszteletben tartva a pluralizmust és az önök választásait, az önök és a nemzet szolgálatában.
Emmanuel Macron pártjának a június 9-i európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki az előrehozott kétfordulós nemzetgyűlési választásokat június 30-ra és július 7-re, de arról nem egyeztetett előre saját táborának vezető politikusaival sem. A levélben az államfő elismerte, hogy a döntése sokakban haragot váltott ki.
Ezt a döntést felelősségteljesen, nagyon komolyan és többhetes mérlegelés után hoztam meg. Az ország érdekeit szem előtt tartva döntöttem, minden más megfontolás fölött, beleértve a személyeseket is, hiszen engem már nem köt semmilyen újabb választási határidő
– írta. “Képviselőházunk működése és az elmúlt hónapok széthúzása nem folytatódhatott tovább” – tette hozzá az elnök, emlékeztetve arra, hogy “az ellenzék arra készült, hogy ősszel megbuktatja a kormányt (bizalmatlansági szavazással a nemzetgyűlésben), ami éppen a költségvetés megszavazásakor sodorta volna válságba hazánkat”. Emmanuel Macron szerint ebben a helyzetben a nemzetgyűlés feloszlatása “volt az egyetlen lehetséges választás”.
„Lecserélhettem volna a miniszterelnököt és a kormányt. (…) Ez könnyű lett volna számomra, de nem oldott volna meg semmilyen problémát” – vélte. Ugyanakkor elismerte, hogy a döntés „nehéz, és hirtelen jött a képviselők és munkatársaik számára”, és „meglepetésként érte a francia népet, ami aggodalmat, elutasítást, sőt időnként még ellenem irányuló haragot is kiváltott”.
Emmanuel Macron ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetgyűlési választások „nem elnökválasztás és nem is az elnök iránti bizalmi szavazás” lesz, hanem „egyetlen kérdésre adott válasz: ki kormányozza Franciaországot”.
A fogalmazása szerint szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel és az Új Népfront nevű baloldali szövetségével szemben az államfő azt kéri a választóktól, hogy a „harmadik utat” válasszák. „Nemcsak azért, mert megvédi a francia népet és előkészíti a jövőt, hanem azért is, mert ez az egyetlen olyan út, amely szavatolja a második fordulóban a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal feltartóztatását” – írta az elnök.
Nem lehet csak az a cél, hogy azt folytassuk, amit eddig tettünk. Meghallottam, hogy önök azt szeretnék, hogy ez változzon
– hangsúlyozta Emmanuel Macron, „sokkal erősebb és határozottabb válaszokat” szorgalmazva „a közbiztonság hiányára és a büntetlenségre”.
A következő kormánynak át kell alakítania a gyermekvédelmi politikát, jobb védelmet kell nyújtania fiataljainknak, és erőteljesebben kell harcolnia a megkülönböztetés minden formája ellen
– vélte az államfő, kiemelve a „társadalmi igazságosság iránti erős igényt”.
Jelezte azt is, hogy tudatában van „a rossz demokratikus közérzetnek”, azaz „a nép és azok közötti szakadéknak, akik az országot irányítják”. Elismerte, hogy ezért „a kormányzás módjának mélyrehatóan meg kell változnia”.
Az elnök a szavazástól tartózkodóktól azt kérte, hogy „ne féljenek”, „ne adják fel, hanem szavazzanak”.
A legfrissebb felmérések szerint ha most tartanák a nemzetgyűlési választások első fordulóját a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 35,5 – 36 százalékát érné el, az Új Népfront 27-29,5, míg az elnöki tábor 19,5-20 százalékos támogatottságra számíthatna.
(MTI)
