Tombol az antiszemitizmus és az muszlimellenesség Európában

Az ENSZ által felkért független szakértők csoportja óva inti a fegyver- és lőszergyártókat, hogy részt vegyenek az Izraelnek szánt fegyverszállításokban, mivel ezzel bűnrészessé válhatnak az egyetemes emberi jogok és a nemzetközi jog megsértésében.

A harminc szakértő csütörtökön azt közölte, az Izraelnek szállító fegyvergyáraknak le kellene állítaniuk a hadianyagok szállítását, „még akkor is, ha azokat a már meglévő kiviteli engedélyek alapján hajtják végre”.

Ezek a vállalatok azzal, hogy fegyvereket, alkatrészeket, részegységeket és lőszereket küldenek az izraeli hadseregnek, azt kockáztatják, hogy bűnrészesek lesznek a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius törvények súlyos megsértésében

– idézte a független szakértőkből álló csoport csütörtöki nyilatkozatát a Reuters.

Izrael a nyilatkozatot egyelőre nem kommentálta, de korábban folyamatosan tagadta, hogy a gázai támadások során visszaéléseket követett volna el. Izrael állam azt állítja, hogy önmaga védelmében cselekszik. Az ENSZ szakértői csütörtökön azt mindenestre  megállapították, hogy amióta a Nemzetközi Bíróság májusban a Rafah ellen végrehajtott katonai támadás leállítására kötelezte Izraelt, növekedett a fegyvergyárak kockázata.

Ebben az összefüggésben az Izraelnek történő folyamatos fegyverszállítások úgy tekinthetők, mint a nemzetközi emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal ellentétes műveletekhez való tudatos segítségnyújtás, és az ilyen segítségnyújtásból származó nyereséget eredményezhetnek

– közölte a testület.

Izrael visszautasítja a népirtásra vonatkozó vádakat, annak ellenére, hogy a már név szerint is hivatalosan azonosított palesztin halálos áldozatok 32 százaléka gyermek és 20 százaléka nő az ENSZ április végéig feldolgozott, hivatalos adatai szerint.

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerdán közölte, hogy az izraeli erők többször megsérthették a háborús törvényeket, és nem tettek különbséget a gázai konfliktusban a civilek és a harcosok között. Izrael szerint ez a megállapítás hibás.

Izrael azt követően indított katonai offenzívát a Gázai övezet egésze ellen, hogy a Hamász harcosai a déli határon át október 7-én betörtek az ország területére, és izraeli számítások szerint mintegy 1200 embert megöltek, valamint több mint 250 embert túszul ejtettek.

Immár több mint 37 431 halálos palesztin áldozata van az izraeli katonai offenzívának a Gázai övezetben tavaly október 7. óta – közölte a gázai egészségügyi minisztérium. A sebesültek számát 85 653-ra teszik a június 20-án közölt adatok szerint.

Az ENSZ hivatalos adatközlése e hét szerdáig 37 396 palesztin áldozatot tartott számon. Az ENSZ részletes adataiból kiderül, hogy az április 30-ig már név szerint azonosított halálos áldozatok között 7 779 volt a gyermek, 4 959 nő és 1924 ember időskorú.

Az ENSZ szerint az összes, már név szerint azonosított halálos áldozat száma április végéig 24 686 fő volt, vagyis az izraeli katonai offenzívában meghalt emberek 32 százaléka volt gyermek, húsz százaléka nő, 8 százaléka idős ember. A halálos áldozatoknak mindössze 40 százaléka volt férfi, de ebbe beletartoznak nemcsak az izraeli hadsereg ellen harcolók, hanem a támadásokban halálukat lelt fegyvertelen civilek is.

A közel-keleti konfliktus októberi kiújulása óta felerősödtek az antiszemita és a muszlimellenes megnyilvánulások, emellett gondot okoz az Ukrajnából menekült romákkal és más menekülttel szembeni hátrányos megkülönböztetés Európában – ezt állapította meg az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) a csütörtökön közzétett, 2023-es adatokra támaszkodó éves jelentésében az MTI tudósítása szerint.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői mindenek előtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadása, majd Izrael azt követő gázai katonai akciója óta számos európai országban fellángolt az antiszemitizmus.

Az Európa Tanács több tagországában a tavalyi év utolsó három hónapjában bejelentett antiszemita incidensek száma jóval meghaladta a korábbi, teljes éves számokat.Kiemelték: szélsőséges csoportok ismét arra használták fel a közel-keleti erőszakot, hogy általános gyűlöletet keltsenek a zsidókkal szemben.

Amíg az Izraellel szemben megfogalmazott kritika önmagában nem tekinthető antiszemitának, a zsidók meggyilkolására való felszólítás annak számít

– hangsúlyozták.

Közölték ugyanakkor, hogy a Hamász terrortámadását követően a muszlimokkal szemben gyűlöletből elkövetett incidensek száma is megsokszorozódott. Gyakran a muszlimokat, közösségeik egészét hibáztatják az Izrael elleni támadásért – írták. A terrorizmus vagy a szélsőségesség elleni fellépések gyakran negatív hatással voltak a muszlimokra, így a látható vallási szimbólumokat vagy hagyományos ruházatot viselőket könnyen a terrorizmust vagy egyéb szélsőségességet támogatók közé sorolták.

Az Európa Tanács szakértői a tagországokban fellángoló vagy kiújuló fegyveres konfliktusok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek helyzetére hívták fel a figyelmet, akik között a hadkötelezettség vagy a politikai üldözés elől menekülő orosz állampolgárokat említették, valamint azt a több mint százezer karabahi örményt, akik az azeri hadművelet miatt hagyták el otthonukat 2023 szeptemberében.

A szakértők elismerték az ukrajnai menekültek befogadására és szükségleteiknek kielégítésére tett tagállami erőfeszítéseket, megjegyezték azonban, hogy a különböző etnikai csoportokkal szembeni, hovatartozásuk alapján történő bánásmódban ismétlődő eltérések mutatkoztak, különösen az ukrán állampolgárságú romákkal szemben. Véleményük szerint jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá a befogadó központok és az Ukrajnából érkezetteknek nyújtott szolgáltatások minősége között, összehasonlítva a más országokból és kontinensekről származó menekültekkel, illetve a nemzetközi védelemben részesülőkkel.Hangsúlyozták: mindaddig, amíg nem teljesülnek a szülőföldjükre visszatérni hajlandó emberek biztonságban és méltóságban való visszatérésének feltételei, a fogadó államoknak hosszabb távú politikákat kell kidolgozniuk egyebek mellett a lakhatáshoz, foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és egészségügyhöz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében.

Amíg a legtöbb tagországban az ukrajnai menekültekkel kapcsolatosan a szolidaritás és a támogatás fontosságát hangsúlyozták, addig a máshonnan érkezett menekültekkel és a nemzetközi védelemre jogosultakkal szemben ellenségesebb narratívák kialakulása volt megfigyelhető, mások mellett a politikusok és más magas rangú köztisztviselők retorikájában – tette hozzá jelentésében az ECRI. (MTI)

Szabályok nélküli háborúra figyelmeztetett a Hezbollah vezetője abban az esetben, ha Izrael teljes körű offenzívát indít Ciprus közreműködésével a libanoni milícia ellen, írja a Guardian.

Haszan Naszr Alláh közölte, Ciprus a célpontjukká válik, ha az ország megengedi, hogy a területét használja Izrael a konfliktusban.

Ciprusnak és Izraelnek kétoldalú védelmi megállapodása van, amelynek hatálya alatt rendszeresen közös hadgyakorlatokat is tartanak.

Ha megnyitják a ciprusi repülőtereket és bázisokat az izraeliek előtt, hogy Libanont támadják, akkor ez azt jelenti, hogy a ciprusi kormány is részévé válik a háborúnak, az ellenállás pedig ennek megfelelően fogja kezelni az országot

– mondta.

Nikos Christodoulides, a szigetország elnök a fenyegetésre úgy reagált: Ciprus továbbra sem vesz részt fegyveres konfliktusban, és megoldásként tekint magára, mintsem problémaként.

Úgy fogalmazott, a Hezbollah vezetőjének nyilatkozata nem kellemes, de nem a valóságra reflektál, mert Ciprus nem háborúzik.

Christodoulides azt is mondta, hogy a fenyegetést jelentik a különböző diplomáciai csatornákon szövetségeseiknek.

Megölték az Iszlám Állam nemzetközi terrorhálózat egy magas rangú vezetőjét egy szíriai légicsapásban, amelyet az Egyesült Államok közel-keleti és közép-ázsiai műveleteket irányító katonai parancsnoksága (CENTCOM) hajtott végre – idézi az amerikai hadsereg csütörtöki közleményét az MTI.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága légicsapást hajtott végre Szíriában, megölve Oszáma Dzsamal Mohamed Ibrahim al-Dzsanabit, az Iszlám Állam egyik magas rangú tisztviselőjét

– közölte a CENTCOM, hozzátéve: „a vezető halála meg fogja zavarni az Iszlám Állam azon képességét, hogy információt szerezzen és terrortámadásokat hajtson végre. A CENTCOM szerint nincs arra utaló jel, hogy civil áldozatokat is követelt volna a légicsapás.

Az Egyesült Államok csapatai azzal a céllal állomásoznak Szíriában, hogy megakadályozzák az Iszlám Állam újjáéledését. Az amerikai csapatok a Kurd Népvédelmi Erők (YPG) és szövetségesei által ellenőrzött területeken állomásoznak az országban. Annak ellenére, hogy 2019-ben bejelentették a terrorhálózat feletti katonai győzelmet, sejtjei még mindig aktívak az országban.

Egy washingtoni védelmi tisztviselő szerint körülbelül 700 amerikai katona tartózkodik még mindig Szíriában. (MTI)

Daniel Hagari izraeli katonai szóvivő politikai jövőképet követelt a Gázai övezet számára az izraeli 13-as csatorna műsorában adott szerda esti interjújában – adta hírül az MTI.

A Hamász egy gondolat, egy párt. Gyökeret vert az emberek szívében. Aki azt gondolja, hogy ki tudjuk iktatni a Hamászt, az téved

– hangoztatta Hagari. Kijelentette: politikai síkon kell alternatívát találni a radikális iszlamista szervezetnek, hogy mellőzni lehessen azt a Gázai övezetben. Különben – mint fogalmazott – a terrorszervezet fenn fog maradni. Hangsúlyozta, hogy félrevezeti a nyilvánosságot, ha a Hamász megsemmisítéséről beszélnek.

Kijelentéseivel Hagari kételyeket támasztott az izraeli kormány egyik háborús céljával kapcsolatban, amely a Hamász uralmának véget vetésére és katonai képességeinek megsemmisítésére vonatkozik a palesztinok lakta területen. Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala a szóvivő nyilatkozatát követően kiadott közleményében leszögezte, hogy az izraeli hadsereg elkötelezett e cél teljesítése mellett.

Hagari az interjújában arra is figyelmeztetett, hogy nem lehetséges a Gázai övezetben fogva tartott minden túszt katonai műveletekkel kiszabadítani. Hónapok óta folynak közvetett tárgyalások a konfliktus szereplői között egy esetleges fegyvernyugvásról, illetve a szélsőségesek által elhurcolt izraeli túszok szabadon engedéséről. (MTI)