Március elején húztak csőbe egy meg nem rendelt kínai csomaggal (gagyi okosórával), a Magyar Posta (MPL) és a posta 40 százalékos tulajdonában álló European Chinese Supply Chain Zrt. (ECSC) közreműködésével. Már akkor próbáltuk megfejteni, hogyan asszisztálhat az állami posta ilyen ügyletekhez – a válasz az volt, hogy ők csak a csomagot szállítják ki. Azóta is dőlnek hozzánk az olvasói levelek, csalódott, átvert emberektől a kamucsomagokkal, gagyi termékekkel kapcsolatban, amelyek jellemzően Kínából származó szeméttel árasztják el az országot, elvéve a pénzünket, és itt hagyva a bosszúságot.
Kitálalt egy MPL-futár is, hogy a csomagok kézbesítői ránézésre is tudják, melyik lehet átverés. De ha a futárok számára nyilvánvaló, akkor akár ki is lehetne szűrni a pénzrabló kínai pakkokat, vagy azokat a cégeket, amelyek rendre megpróbálják átverni az embereket, ráadásul nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is. Vannak futárcégek, amelyek megpróbálnak tenni valamit, ám nem sok sikerrel. Hogy a posta tesz-e, az eddig nem derült ki, ezért közérdekű adatigényléssel próbáltuk kideríteni ezt, illetve azt is, hogy mennyire tehető felelőssé az állami cég a kamucsomagos üzlet miatt. És bár számos kérdésre nem kaptunk választ, üzleti titokra hivatkozva, így is tanulságos a kirajzolódó kép.
A posta úgy érzi, körültekintően jár el
Számos olvasónk, illetve egy MPL-futár is jelezte, a kamucsomagoknál nem ritka, hogy át van ragasztva – akár többszörösen is – a címzés. A visszaküldött csomagokat tehát újracimkézik, majd újra megkísérlik átvetetni, beszedni az értük kért pénzt. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ebben benne van-e a posta, vagyis a kínai webáruházaknak (vagy az őket összefogó konszolidátoroknak, piactereknek) komplex logisztikai szolgáltatást nyújtanak-e az árubeszállítástól a megrendelések fogadásán, összeállításán, a csomagok címkézésen át egészen a visszáru kezeléséig. Válaszuk szerint nem.
Azt is írták, hogy csak a vámkezelés után veszik át a kínai partnereik által feladott postai küldeményeket, hogy aztán kézbesítsék azokat. A vámkezelést pedig nem a posta végzi.
Amiatt, hogy nem ritkán átverős csomagokat is kivisz a posta, felvetődött, hogyan ellenőrzik partnereiket a szerződéskötés előtt. A posta biztosított minket, hogy egy előzetesen kialakított folyamat alapján végeznek partnerkontrollt, és csak azzzal szerződnek, aki megfelelt a vizsgálaton. Arról azonban, hogy ezt a folyamatot és az alkalmazott feltételrendszert hogyan képzeljük el, üzleti titokra hivatkozva nem közöltek részleteket, mondván, az információk kiadása aránytalan sérelmet okozna az állami cégnek.
Még nem bontottak szerződést
Próbáltuk megtudni, mit tesznek, ha észlelik, hogy egy-egy (kínai) partnerük átveri megrendelőit, ám erre nem reagáltak. Az viszont kiderült, hogy
Én a velem történt eset kapcsán írtam egyébként a postának (magánemberként), ám válasz nem érkezett.
Mivel volt olyan futárszolgálat, amely jelezte, hogy rendőrségi utasításra (előzetes ügyfélfeljelentés alapján) visszatarthatják az utánvétes csomag összegét, rákérdeztünk a postánál is, hogy náluk is gyakorlat-e ez. Van-e lehetőségük arra, hogy az átverős csomagokat blokkolják, illetve ha ügyfélpanasz érkezik, akkor az utánvéttel beszedett pénzt a rendőrség utasítására visszatartsák?
Válaszuk alapján a postai küldeményeket és/vagy a kapcsolódó árufizetési összeg visszatartását a posta is megteheti, de kizárólag dokumentált hatósági rendelkezés alapján. A Posta a honlapján közzétett biztonsági felhívásban is nyomatékosítja, hogyha valaki csalás áldozatává válik, és kár éri, akkor tegyen mielőbb (lehetőség szerint még a kézbesítés napján) rendőrségi feljelentést vagy a fogyasztóvédelmi hatóságnál bejelentést – jegyezték meg.
Biztosítottak arról, hogy a hatóságokkal a jogszabályokban előírtak szerint együttműködnek. Ahhoz, hogy visszatarthassák a már beszedett, de a feladó részére még át nem utalt/ki nem fizetett összeget, az kell, hogy a küldeményen feltüntetett címzett/jogosult átvevő feljelentést tegyen, ami lapján hivatalból eljárás indulhat, és utasíthatják a postát a visszatartásra. Hozzátették, a hatóság rendelkezésére visszatartott árufizetési összeg zárolásának feloldásáról és az összeg tényleges jogosultjáról is kizárólag az eljáró hatóság dönthet. Hogy hányszor történt már postai visszatartás, arra nem tértek ki.
Bármit kikézbesítenek?
Mivel korábbi válaszukban azt írták, nincs tudomásuk róla (nem is lehet), mi van a posta által kiszállított csomagokban, rákérdeztünk, ezek szerint bármit – akár házibombát, drogot, orosz kémprogramokat, embargós orosz holmikat és így tovább – házhoz vihet-e az MPL kínai közvetítővel. Válaszként azt írták, hogy a Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei állapítja meg a küldemények tartalmára vonatkozó szabályokat, annak 1. számú függeléke pedig tartalmazza a postai szállításból kizárt dolgok listáját, valamint a feltételesen szállítható tárgyakat és azok feladási feltételeit.
Másfelől közelítve arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a posta szerint
illetve hogy szándékoznak-e tenni valamit ezen a téren. Közölték, hogy a postai küldemények tartalmát a postai szolgáltatásokról szóló törvény alapján a posta csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg. Megnéztük, ez azt jelenti, hogy például lezárt csomagot fő szabályként nem bonthatnak fel. Megismételték, a küldemény tartalmára vonatkozó tilalmakat (fegyverek és egyéb veszélyes tartalmak, hamisított termékek, kábítószer stb.), korlátozásokat az említett függelék tartalmazza. Vagyis van egy szabályzat, és bíznak abban, hogy azt a feladók betartják.
Kitértek még arra is, hogy a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján
Ez a tartalomellenőrzés elsősorban a repülésbiztonságot veszélyeztető eszközök kiszűrésére szolgál (például: lőfegyverek, szúróeszközök, fegyverként használható tárgyak, robbanó és gyúlékony eszközök).
Hozzátettek, hogy a posta rendszeres időközönként ismételt edukációs célzatú, figyelmeztető biztonsági felhívásokkal, tájékoztatásokkal és a hivatalos szervekkel való együttműködéssel küzd az adathalász, csaló szándékú visszaélések ellen. Ajánlották a honlapjukon közzétett aktuális biztonsági felhívásukat, amely a KiberPajzs felülettel is összekapcsolódik.
A többi üzleti titok
Szerettük volna még tudni, hogy napi/heti/havi/évi milyen mennyiségű kínai csomag érkezésére, kezelésére (komplex logisztikai szolgáltatás) készült fel a posta fóti okosraktára, és hogy ezek közül mennyi érkezhet Magyarországra, és mennyit küldhetnek tovább Kelet-Közép-Európába. Erre csak azt ismételték meg, hogy jelenleg csak kikézbesítést végeznek kínai partnereiknek, a jövőbeli terveik pedig üzleti titkot képeznek. Szintén üzleti titokra hivatkozva nem avattak be abba, hogy a jövőben terveznek-e a kínai cégeknek is komplex logisztikai szolgáltatást nyújtani. Ugyanígy üzleti titok, hogy mely webáruházakkal, konszolidátorokkal, piacterekkel áll üzleti kapcsolatban, szerződésben jelenleg a Magyar Posta abból a célból, hogy Magyarországon kiszállítsák kínai webáruházak termékeit.
Mivel a posta 40 százalékban tulajdonos a csomagok kezelésében közreműködő ECSC-ben, több kérdést is úgy tettünk fel, hogy a European Chinese Supply Chain Zrt. gyakorlatát is firtattuk, ám a posta azt írta, velük kapcsolatban nem adatkezelők, így nem tudnak válaszolni. Feltettük az összes kérdésünket az ECSC-nek is, ám szintén üzleti titkokra, belső folyamatok érintettségére, vegyesvállalati formájukra, illetve arra hivatkozva, hogy a cég többségi tulajdona magánkézben van, nem válaszoltak.
