1,6 milliárd eurót dobtak össze az ukrán lőszerekre

A lengyel szolgálatok őrizetbe vettek négy férfit, akiket szabotázsakciókkal vagy erre irányuló kísérlettel gyanúsítanak. Három férfit azzal vádolnak, hogy az orosz hírszerzés utasítására gyújtogatásokat követtek el, egyet pedig azzzal, hogy fényképeket próbált megszerezni az Ukrajnába tartó, a határon átkelő katonai járművekről.

A huszonhat éves ukrán állampolgárságú férfi állítólag egy lengyel állampolgárt próbált rávenni arra, hogy adja át az érzékeny fényképeket, és „vegyen részt a külföldi hírszerzés tevékenységében” – közölte a lengyel szolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője. A bíróság helyt adott a kérelemnek, hogy a gyanúsítottat három hónapig előzetes letartóztatásban tartsák. Ha bűnösnek találják, akár nyolc év börtönbüntetésre is számíthat.

A lengyel állampolgár a szolgáltatott információkért cserébe tizenötezer eurós díjazást kapott volna

– részletezte az ügy másik szálát Jacek Dobrzynski szóvivő.

A Belbiztonsági Szolgálat (ABW) azt is közölte, hogy őrizetbe vettek egy lengyel és két fehérorosz állampolgárt. Őket avval gyanúsítják, hogy Lengyelország különböző részein létesítményeket gyújtottak fel.

Ezek a letartóztatások egy olyan szervezett bűnözői csoport tevékenységével kapcsolatos nyomozás fejleményei, amelynek feladata szabotázscselekmények, különösen az orosz titkosszolgálatok kérésére elkövetett gyújtogatások feltárása volt

– közölte a hivatal.

(Reuters)

Az orosz csapatok intenzíven támadják az ukrán védőket a Donyeck megyei Pokrovszknál, az 1000 kilométernél is hosszabb front legélénkebb, keleti szakaszán. Az ukrán vezérkar szerdán az előző napi harci helyzetről közölte, hogy az agresszor 25 támadást hajtott végre, és egyes területeken részleges sikereket ért el.

„A fronton továbbra is feszült a helyzet, de kontroll alatt van. A védelmi erők továbbra is határozottan visszaverik az ellenség azon próbálkozásait, hogy mélyen Ukrajna területére törjenek be, és közvetlen erőfeszítéseket tesznek a támadással kapcsolatos terveik megzavarására” – írta közleményében a kijevi katonai vezetés, és közölték, hogy kedden 110 katonai összecsapás volt a frontvonalakon.

Az orosz megszállók megpróbálják kihasználni az állomány- és felszerelésbeli, valamint a légi támogatás terén meglévő fölényüket. Tegnap az orosz erők három rakéta- és 38 légicsapást hajtottak végre Ukrajna területén, és 435 kamikaze drónt vetettek be, emellett 2849 támadást hajtottak végre az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen.

A vezérkar szerdán közzétett adatai szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta hozzávetőleg az 505 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 37 tüzérségi rendszert és 28 drónt.

Illja Jevlas, a légierő szóvivője az Ötös tévécsatorna műsorában elmondta, hogy az utóbbi napokban több Szu-34-es és Szu-35-ös orosz vadászbombázó repülőgépet rögzítettek, amelyek Ukrajna légterében köröznek, és közben a harkivi régiót bombázzák. Hozzátette, hogy

az ellenség jelenleg az északkelet-ukrajnai Harkiv megyét támadják leghevesebben, nemcsak légibombákkal, hanem Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel is.

(mti)

A vilniusi kormány szerdán úgy döntött, hogy 13,5 millió euró értékben radarberendezéseket fog átadni Kijevnek.

Németország egy harmadik Patriot-egységgel és egyéb légvédelmi rendszerekkel is támogatja Kijevet, ehhez Litvánia is szeretne csatlakozni, ezért az év folyamán négy radarberendezést fog Ukrajnába küldeni – jelentette be Laurynas Kasciunas védelmi miniszter. A litván tárcavezető szerint ezek a berendezések erősítik majd az ukránok felderítő és figyelmeztető rendszereit, és nagyobb hatékonysággal lesznek képesek kivédeni az orosz légicsapásokat.

A németek április közepén jelentették be, hogy új kezdeményezést indítanak Ukrajna légvédelmének erősítésére, ennek érdekében a NATO- és uniós partnerekhez, de harmadik államokhoz is segítségért fordulnak. Annalena Baerbock külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az erősebb légvédelem létkérdés ukrajnaiak ezrei számára, és a legjobb védelem a saját biztonságunk érdekében”.

A német kezdeményezés támogatását már Hollandia, Dánia és Csehország is jelezte.

(mti)

Ukrajna több börtönében lepleztek le kínzásokat a hatóságok, köztük elsőként az ország keleti részében, Poltava megyében lévő bozskovei javítótelepen, amelynek négy tisztségviselőjét már meg is gyanúsították a bűncselekmény elkövetésével – hozta nyilvánosságra szerdán az Állami Nyomozó Iroda (DBR) és a főügyészség.

A nyomozás eredménye szerint szinte minden elítélt, aki a bozskovei telepre került, bűncselekmény áldozatává vált. Az újonnan érkező rabokat addig verték, amíg meg nem törték akaratukat, és minden utasítást szó nélkül végre nem hajtottak – írta a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében a DBR. Egy elítélt közel egyórás kínzásának tényét 2022 februárjában dokumentálták. Mindezt állandó pszichológiai nyomás kísérte – fűzte hozzá a nyomozóiroda. Ebben az ügyben a nyomozás 2023 januárjában kezdődött.

Megállapították, hogy a telepre érkezés pillanatától kezdve minden elítélt beavatási rituálén esett át, amelynek során az újonnan érkezett elítélteket a padló megalázó módon való tisztítására kényszerítették, és ezt a folyamatot videokamerával rögzítették. Ha megtagadta, kínzásnak vetették alá: kézzel, lábbal, gumibottal különböző testrészein ütlegelték. Egyebek mellett a hatóságok dokumentálták azt, hogy az egyik elítéltre több mint kétszáz ütést mértek.

A nyomozók birtokába jutottak olyan videofájlok és egyéb dokumentumok, amelyek az ország más büntetésvégrehajtási intézeteiben elkövetett kínzásokról tanúskodnak, ezeket még vizsgálják. A közlemény szerint kínzásért akár tíz év szabadságvesztést is kiszabhatnak Ukrajnában.

Oroszország progresszív jövedelemadót vezetne be 2025-től, és a 2,4 millió rubel (9,6 millió forint) feletti jövedelem esetén emelné meg az adókulcsot. Az országban a jövedelemadó jelenleg 5 millió rubelig (20 millió forint) 13, afelett 15 százalék.

A pénzügyminisztérium javaslata szerint 2,4 millió és 5 millió rubel között 15 százalékra, 5 és 20 millió rubel között 18 százalékra, 20 és 50 millió rubeles éves jövedelem között 20 százalékra emelkedne az adókulcs, az 50 millió rubel felett keresők pedig 22 százalékot adóznának jövedelmükből.

A módosítás éves szinten 2600 milliárd rubel (több mint 10 ezer milliárd forint) többletbevételt jelentene az orosz költségvetésnek. A javaslat értelmében 20 százalékról 25 százalékra emelkedne a társasági adó is, és a különböző bányaadókat is növelnék, a vasérctermelőkét 1,15-szeresére, a foszforműtrágya-gyártókét kétszeresére, a kálisó termelőké pedig 2,3-szorosára nőne.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az újraválasztása előtt már beszélt arról, hogy a vállalatok és a gazdagok megadóztatásával finanszírozná Oroszország ukrajnai háborújának folytatását.

Hat ember életét vesztette a legutóbbi orosz csapásokban Ukrajna több régiójában, miközben 19-re emelkedett a harkivi barkácsáruház elleni támadás halálos áldozatainak száma – közölték szerdán az illetékes ukrán regionális hatóságok.

Donyeck megyében három ember meghalt, és legalább 12-en megsebesültek az orosz hadsereg több támadásában – közölte Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hozzátette: több ház és polgári épület megrongálódott.

Az északkelet-ukrajnai Szumi területen egy orosz rakétatámadásban két ember meghalt, három pedig megsebesült – számolt be a regionális katonai közigazgatás. Ugyancsak az északkeleti Harkivi területen egy 40 éves férfi megsérült az orosz erők támadásában, amely tüzet okozott egy farmon – írták a regionális hatóságok.

A dél-ukrajnai Herszon megyében, amelynek egy részét Oroszország ellenőrzi, Olekszandr Prokugyin ukrán kormányzó a Telegramon azt közölte, hogy egy orosz csapás következtében egy ember meghalt.

A helyi főügyészség szerdán jelentette be azt is, hogy már 19 halálos áldozata van az Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban egy barkácsáruház ellen május 25-én intézett orosz támadásnak, miután a kórházban meghalt az üzlet egyik alkalmazottja, akit több égési sérüléssel kezeltek.

(MTI)

Ukrajna számára engedélyezni kell, hogy francia fegyvereket, beleértve a nagy hatótávolságú rakétákat is, használhassák Oroszországban levő célpontok ellen, ahonnan Moszkva támadásokat intéz Ukrajna ellen – mondta Emmanuel Macron francia elnök. – Az ukrán földet oroszországi bázisokról támadják. Hogyan magyarázzuk meg az ukránoknak, hogy mi meg szeretnénk védeni a városaikat, ám nem engedjük, hogy átlőjenek Oroszországba, ahonnan a rakéták érkeznek – tette fel a költői kérdést Macron.

Ez a kérdés különösen most lett aktuális, hogy az oroszok új fronton nyitottak Harkivnál és az orosz határ túloldaláról indították az offenzívát, az ukránok pedig addig nem lőhettek a nyugati fegyvereikkel, amíg át nem lépték a határt, így a túloldalon nyugodtan vonhatják össze a csapataikat a támadásokhoz.

Franciaország 155 kilométer hatótávolságú SCALP-rakétákkal, valamint 42 kilométerre ellövő Caesar tüzérségi rendszerrel látta el az ukrán haderőt, ezek alkalmasak lehetnek oroszországi célpontok ellen.

Csehország lőszerbeszerzési kezdeményezésébe eddig az Európai Unió és a NATO tagállamaiból 15-en kapcsolódtak be, és együttesen több mint 1,6 milliárd eurót adtak össze – közölte Petr Fiala cseh kormányfő kedden este Prágában több uniós ország vezető politikusának munkavacsorája előtti sajtótájékoztatón, amiről az MTI számolt be.

Petr Fiala meghívására a prágai munkavacsorán Andrzej Duda lengyel államfő, Mette Frideriksen dán, Mark Rutte holland és Evika Silina lett miniszterelnök, James O’Brien amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vett részt.

Petr Fiala újságíróknak nyilatkozva leszögezte: Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése jelenleg a Nyugaton múlik. „Az első lőszerszállítmány június első napjaiban érkezik meg Ukrajnába. Több tízezer darab 155 milliméteres lőszer pedig a hónap folyamán” – mondta a cseh kormányfő.

„Az eddig összegyűlt pénz mintegy félmillió darab lőszerre elegendő az év végéig. Ez megváltoztathatja a harctéri helyzetet” – jelentette ki a dán miniszterelnök.

Ebben bízik a lengyel államfő is. „Az orosz gazdaság hadirendszerben működik. Ukrajna lőszerhiánnyal küszködik és korlátozott lehetőségei vannak. A lőszerszállítmányok növelése és Ukrajna védelmi képességei megerősítésének biztosítása jelenleg a Nyugaton múlik” – hangsúlyozta Andrzej Duda újságírók előtt.„Ukrajna esetleges veresége veszélyt jelentene az euroatlanti elrendeződésre” – jegyezte meg a lengyel elnök.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök köszönetet mondott az uniós politikusoknak a támogatásokért. Kijelentette: bízik abban, hogy Ukrajna a nyugati országoktól rövidesen néhány F-16-os vadászgépet is kap, amelyekkel meg tudná állítani az „orosz terrort”.

Csehország az EU februári csúcstalálkozóján kezdeményezte, hogy az uniós országok keressenek muníciót Ukrajna számára az EU-n kívüli országokban. Eddig mintegy húsz ország biztosította támogatásáról a cseheket, de pénzt csak 15-en küldtek erre a célra.