Kilenc embert gyanúsítanak orosz szabotázsakcióval Lengyelországban

Kaja Kallas észt kormányfő kedden a brit Financial Times című lapnak adott interjújában felszólította a balti ország NATO partnereit, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki.

A liberális politikus ugyanakkor visszautasította azokat az aggályokat, miszerint mindez az Ukrajna elleni orosz agresszió elmérgesedéséhez vezethet. Már vannak olyan országok, amelyek saját kockázatra helyben képezik ki az ukrán erőket – magyarázta. Másrészt úgy vélekedett, hogy nem váltja ki automatikusan az észak-atlanti szövetség alapokmánya 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetet, ha orosz csapatok nyugati kiképzőket támadnának meg.

Kallas ezzel összefüggésben azt mondta: „Nem tudom elképzelni, hogy akik a saját embereiket küldték, majd azt mondják, ha valaki megsebesül, hogy életbe lép az 5. cikkely (…) Gyerünk bombázni Oroszországot”. Hangsúlyozta: nem így működik a NATO, nincs ilyen automatizmus. Az efféle aggályok is alaptalanok szerinte. „Ha valaki az embereit küldi, hogy az ukránoknak segítsen (…) , akkor tudja, hogy az ország háborúban áll, és veszélyzónába mennek. Tehát az ember vállalja ezt a kockázatot” – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök felvetésére, hogy nyugati országok esetleg csapatokat küldhetnének Ukrajnába, az észt kormányfő úgy reagált, hogy egy ilyen lépésről a tallinni törvényhozásnak kellene döntenie.

Ez egy nyilvános vita, úgy gondolom, nem szabad kizárnunk semmit

– hangoztatta és bírálta, hogy a NATO-partnerek között nincs egység a hosszú távú célokat illetően. Ez aggodalommal tölti el – mondta. Kijelentette: egyes országok, így Észtország is egyértelműen Ukrajna győzelme mellett foglalnak állást, mások pedig csak annyit mondanak, hogy Ukrajna nem veszíthet. Hangsúlyozta: ez a két dolog nem ugyanaz.

(MTI)

Megkezdődött a taktikai nukleáris fegyverek előkészítésére és alkalmazására kiképző hadgyakorlat első szakasza Oroszországban – közölte kedden a védelmi minisztérium.

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag fealdolgozó hadgyakorlat első szakasza

– állt a közleményben.

A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.

Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Putyin március közepén egy interjúban kijelentette: Oroszország csak abban az esetben kész atomfegyvereket bevetni, ha az orosz állam léte forog kockán, vagy ha sérülhet az ország szuverenitása és függetlensége.

(MTI)

Már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen Ukrajna védelmében – hozta nyilvánosságra Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy keddi tévéműsorban.

A tisztségviselő szavai szerint ez a szám megfelel a tárca előzetes várakozásainak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvényi korlátozások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a jelentkezők közül hányan felelnek meg a követelményeknek. Elmondta továbbá:

a katonai orvosi bizottságok ezenkívül szűrni fogják az elítélteket a társadalmilag veszélyes betegségekre, olyanokra mint a HIV-fertőzöttség, tuberkulózis vagy hepatitis, amelyek kizáró okot jelentenek.

Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. Közülük is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.

(MTI)

A hatból öt frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az elmúlt nap folyamán, miközben 17 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén mintegy 1660 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy lőszerraktárt, négy harckocsit, nyolc gyalogsági harcjárművet (köztük négy amerikai Bradleyt), három páncélozott harcjárművet, három páncélozott szállítójárművet, öt amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, két ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők nyolc rakétáját, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet, öt francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 45 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy lakóházat ért találat, minek következtében egy férfi életét vesztette. A luhanszki régióban lévő Szverdlovszkban nyolc civil sérült meg kazettás ATACMS-találatok következtében. A mentésre kiérkezett tűzoltókat pilóta nélküli repülőszerkezetek támadták.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X közösségi hálózaton arra figyelmeztette kedden a semleges országokat, hogy részvételük az Ukrajnáról szóló svájci találkozón a „kijevi rezsim” melletti kiállás bizonyítéka. Kifejezte meggyőződését, hogy a konfliktusban részes egyik fél távollétében folytatott tárgyalások nem vezethetnek eredményre.

Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka a Rosszija 1 tévécsatornán kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők nem fogják ukrán kézen hagyni Mikolajiv, Odessza és Harkiv városait. Érvelése szerint ezek mind történelmi orosz területek.

(MTI)

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az ukrajnai háború megindítására válaszul az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni, közölte az uniós tanács kedden.

A brüsszeli közlemény hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is agressziót folytat Ukrajna ellen, az Európai Unió Tanácsa jogszabályokat fogadott el, amelyek biztosítják, hogy az uniós korlátozó intézkedések végrehajtásának eredményeként az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyon bevételeiből származó nettó nyereséget az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatásra használják fel, valamint védelmi ipari kapacitásainak javítására és újjáépítésre.

A jogszabályok szerint az értintett uniós bankok az 1 millió eurót meghaladó orosz vagyon 2024. február 15. óta felhalmozódott nettó nyereségéből nyújtanak hozzájárulást azok 90 százalékának erejéig.

(MTI)

Hazaárulás címén 14 évi fegyházbüntetésre ítélte Anatolij Maszlov 77 éves novoszibirszki fizikust kedden egy szentpétervári bíróság.

Maszlovot, aki a fizikai és matematikai tudományok doktora, 2022 nyarán tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy államtitkot tartalmazó adatokat szolgáltatott ki hiperszonikus eszközökről. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a fizikus 2014-ben titkos tudományos fejlesztésekről szóló információkat adott át a német hírszerzésnek. Az elítélt tagadta bűnösségét, védője pedig törvénytelennek minősítette a vádat.

Az ügyet a szigorúan titkos minősítése miatt zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság. Halmazati büntetésként Maszlov mozgásszabadságát további egy évre korlátozták, és két évre eltiltották az államtitkokhoz való hozzáféréstől. Az ügyészség 17 évi fegyház kiszabását kérte.

Maszlov az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetének vezető kutatója volt.

Az elítélt jogi képviselői hangot adtak aggodalmuknak, hogy ügyfelük nem fogja túlélni a büntetést, mivel már letartóztatása előtt gondjai volta az egészségével, és februárban szívrohamot kapott az előzetes letartóztatásban. A Kommerszant című lapnak nyilatkozva azt mondták, hogy a fizikus nem kap megfelelő ellátást, és a börtönorvosok nem engedik, hogy gyógyszereket kapjon.

Az RBK című lap emlékeztetett arra, hogy az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének több tudósa ellen indult eljárás hazaárulás vádjával. 2022 nyarán államtitkot tartalmazó információk Kínának való kiszolgáltatása miatt őrizetbe vették Dmitrij Kolkert, a Novoszibirszki Állami Egyetem Fizikai Tanszéke Kvantumoptikai Technológiák Laboratóriumának vezetőjét. Kolker az őrizetben meghalt.

Később letartóztatták Alekszandr Sipljukot, az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetének igazgatóját és Vlagyiszlav Galkint, a Hrisztyianovics Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet egyik alkalmazottját.

Szentpéterváron idén áprilisban hazaárulás ügyében hétévi fegyházbüntetésre ítélték Alekszandr Kuranovot, a Hiperszonikus Rendszerek Tudományos Kutatói Vállalata (NIPGSZ) volt vezérigazgatóját és főkonstruktőrét. A Rigában szerkesztett Meduza orosz ellenzéki hírportál összesítése szerint Oroszországban 2018 óta legkevesebb 12 tudóst vádoltak meg hazaárulással, köztük olyanokat, akik hiperszonikus témákkal foglalkoztak.

(MTI)

A kedden reggel váratlanul Kijevbe érkezett Annalena Baerbock német külügyminiszter további nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére az orosz légitámadások ellen – írja az MTI.

Ukrajnának az orosz rakéták és drónok ellen sürgősen szüksége van a további légvédelemre

jelentette ki a külügyminiszter, aki már hetedik alakommal jár az ukrán fővárosban a háború kirobbanása óta. Baerbock keddi látogatását előzőleg biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.

A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kijev szövetségeseinek „egyesíteniük kell az erőiket” egyfelől Ukrajna érdekében, másfelől azért, hogy – mint mondta – Vlagyimir Putyin orosz elnök ne küldhessen orosz csapatokat „a saját határainkra”.

Baerbock emlékeztetett rá, hogy német kezdeményezésre már csaknem egymilliárd euró támogatás gyűlt össze az ukrán légvédelemre. Hozzáfűzte: „keményen dolgozunk azon, hogy ez az összeg tovább nőjön”.

Minden követ sokszor megmozgatunk, és egy további Patriot-egységgel jutottunk tovább

mondta arra utalva, hogy Kijev korábban két amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszert kapott, és a német kormány a közelmúltban tett ígéretet egy harmadik átadására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német külügyminiszter látogatásának előestéjén szintén az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését és Ukrajna nyugati vadászgépekkel való felszerelését sürgette a szövetségeseinek szóló üzenetében.

A látogatással kapcsolatban a Guardian azt írta, hogy a tervek szerint Baerbock Harkivba is elutazott volna, de ezt biztonsági okokból le kellett mondani. A cikk hozzáteszik, hogy május 10-e óta 11 ezer embert evakuáltak a kelet-ukrán régióból.

Spanyolország június végéig további Leopard 2A4 harckocsikat szállít Ukrajnának – erősítette meg hétfőn Margarita Robles spanyol védelmi miniszter amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal az ukrajnai kontaktcsoport keretében tartott videókonferenciáján.

A madridi tárca tájékoztatása szerint Spanyolország be fogja tartani az ígért szállítási időket, illetve további Patriot légvédelmi rakétákat és különböző típusú lőszereket is küld a kijevi vezetésnek.

Pedro Sánchez baloldali kormánya tavaly már tíz darab Leopard 2A4 harckocsit küldött Ukrajnának. Idén márciusban pedig összesen 19 további páncélost ígért 2024-re. Az első tízet június végéig, a többi kilencet pedig szeptemberben tervezik leszállítani.

Spanyolország mintegy száz darabbal rendelkezik a régebbi, Leopard 2A4 típusból, és több mint kétszázzal az újabb, 2A6 verzióból, amelyből viszont a saját védelmi igényeinek kielégítése miatt egyet sem hajlandó átadni.

Robles a hétfői konferencia alkalmából kiemelte hazája erőfeszítéseit Ukrajna támogatásában, különös tekintettel az ukrán katonák kiképzésére. Egyben arról biztosított mindenkit, hogy addig fogják a kijevi vezetést támogatni, amíg az szükséges.

(MTI)

A lengyel hatóságok eddig kilenc személyt – lengyel, fehérorosz és ukrán állampolgárokat – gyanúsítottak meg orosz megrendelésre végzett szabotázsakciók, ezen belül gyújtogatás elkövetése miatt, közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő.

Tuskot a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban azon korábbi bejelentéséről kérdezték, hogy a hét folyamán tájékoztatja a közvéleményt a lengyelországi orosz befolyás vizsgálatáról, valamint az ehhez köthető szabotázsakciókról és provokációkról. A kormányfő megerősítette: kedden ismerteti a lengyelországi orosz és fehérorosz befolyást vizsgáló bizottság létrehozásának tervét.

Ami a diverziós és szabotázsakciók ügyét illeti, az nagyon komoly, és több európai országot is érint – jelentette ki Tusk. Ebben az összefüggésben Lengyelország mellett Lettországot és Litvániát említette. Svédországból is jöttek jelzések, hogy „furcsa események közül egyesek szintén szabotázs eredménye lehetnek” – tette hozzá.

Közölte: jelenleg kilenc személy van előzetes letartóztatásban, miután meggyanúsították őket, hogy közvetlenül az orosz titkosszolgálatok utasítására részt vettek lengyelországi szabotázsakciókban.

Ukrán, fehérorosz és lengyel állampolgárokról van szó, akiket bántalmazással, gyújtogatással vagy gyújtogatási kísérletekkel gyanúsítottak meg – fejtette ki Tusk. A Lengyelországgal szövetséges országokkal együttműködve a hatóságok például egy wroclawi festékgyártó üzem felgyújtási kísérletét hiúsították meg, amely mögött az orosz hírszerzés állt – mondta.

Litvániában is hasonló esetek történtek, köztük az IKEA cég raktárának felgyújtása – idézte fel Tusk. Hozzáfűzte: a litvániai incidensek kapcsán letartóztatott személyeknek közük lehet más lengyelországi gyújtogatásokhoz is. Azok további helyszíneit azonban a kormányfő a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem akarta megnevezni. Lengyelországban az utóbbi időben több, jelentős károkat okozó tűzeset történt, amelyek ügyében jelenleg nyomozás zajlik.

Május 10-én a dél-lengyelországi Siemianowice Slaskie városban egy hulladéktároló lobbant fel, a tűzoltás nyolc napon át tartott. Május 12-én Varsóban nagyrészt leégett egy  vásárcsarnok, ahol  elsősorban vietnami és lengyel kiskereskedők béreltek boltokat. Ugyanazon a napon a főváros más helyein is nagyobb tűzeseteket jelentettek. A hatóságok mindezekről közölték: a nyomozás folyamatban van, egyelőre nem állapítható meg, külföldi titkosszolgálatok álltak-e az események hátterében, vagy sem.

(MTI)