A brüsszeli közlemény szerint Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan 2015 óta folyamatosan felvetődő, és ezért 2017-ben indított eljárásban megfogalmazott aggályok kezelésére.
Lengyelország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben, elkötelezett az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása mellett, és elismeri a bírói függetlenséget – idézi az MTI.
A 2023-a lengyel kormányváltás és Donald Tusk megválasztása a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatok szélesebb körű normalizálódásához vezetett, amelyek az előző kormány alatt évekig feszültek voltak – írja a portfolio.hu a Financial Times nyomán. Az enyhülés egyik jele volt, hogy Brüsszel beleegyezett a jogállamisági viták miatt befagyasztott 137 milliárd eurós uniós pénzeszköz felszabadításába, és a múlt hónapban 6,3 milliárd euró értékben kifizette az országnak a helyreállítási alap első részletét.
A 7. cikk szerinti eljárást Lengyelország ellen 2017-ben az igazságügyi reformok miatt indították, amelyek Brüsszel szerint sértették a hatalmi ágak szétválasztását. Az eljárás – amelyet Magyarország ellen az Európai Parlament indított el – akár meg is foszthat egy országot szavazati jogától az Európai Tanácsban.
Magyarországgal szemben 2018-ban indult meg a 7-es cikkely szerinti eljárás, és bár 2020-ban úgy nézett ki, véget érhet (Navracsics Tibor – aki 2019-ig uniós biztos volt, majd 2022-től területfejlesztési miniszter – akkoriban arról beszélt: Magyarország ígéretet kapott a német elnökségtől, hogy annak mandátumának lejártáig, azaz 2020. december 31-éig megfelelő magyar együttműködés esetén lezárják a hetes cikk szerinti eljárást az ország ellen), 2021-ben újra napirendre került, és azóta sem zárult le.
