Zelenszkij szerint ismét remény nyílt Ukrajna győzelmére

Mivel az ország oroszbarát miniszterelnöke, Robert Fico nem hajlandó részt venni abban az Európán átívelő kezdeményezésben, hogy lőszert juttassanak Ukrajnának, mintegy 46 ezer egyéni adományozó közel 2,9 millió eurót (több mint egymilliárd forintot) gyűjtött össze, hogy tüzérségi lőszert vásároljon a cseh kormány által nemrég indított program keretében.

Lucia Štasselová, egy 65 éves pozsonyi önkormányzati képviselő, aki részt vett a crowd-funding kezdeményezés elindításában, azt mondta a Politicónak, hogy az eredeti cél 1 millió euro volt, de most már még többről is mernek álmodni.

Miután az amerikai képviselőház hónapokig blokkolta az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat, a cseh kormány idén létrehozott egy platformot, hogy adományokat gyűjtsön a szövetséges országoktól, hogy társfinanszírozza a lőszerek beszerzését a világ gyártóitól. A kezdeményezéshez számos európai ország csatlakozott, ám akárcsak Magyarország, úgy a szlovák kormány sem vett részt az akcióban. Ez késztette a pozsonyi politikusok és civilek egy csoportját arra, hogy múlt hétfőn elindítsa a rendkívül sikeresnek bizonyuló tömegfinanszírozási kezdeményezést.

A kevesebb mint egy hét alatt teljesített kifizetések ütemével a crowd-funding akció már többet gyűjtött annál, amennyit egyes kormányok ajánlottak fel, például Szlovénia 1 millió eurót ígért a cseh platformnak.

„Azt tervezzük, hogy addig folytatjuk az adománygyűjtést, amíg az emberek hajlandóak adakozni” – mondta Štasselová. „Minden egyes eurót lőszerek és fegyverek vásárlására fordítunk Ukrajna számára.”

Az ukrán elnök szerint Ukrajnának esélye nyílhat a győzelemre, miután az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza elfogadta a csaknem 61 milliárd dolláros támogatási csomagot.

Volodimir Zelenszkij az NBC-nek adott interjúban sürgette a Kongresszus felsőházát, hogy mielőbb szavazzon a katonai segítséget tartalmazó jogszabályról, és azt hangoztatta, hogy a szükséges fegyverrendszereknek minél előbb el kell jutniuk országa katonaságához. Óvott attól, hogy a segítségnyújtás további hat hónap haladékot szenvedjen, és kijelentette, hogy pontot kell tenni a támogatási csomag elfogadásának végére, hogy országa katonái amilyen gyorsan csak lehet kézzelfogható segítséget kapjanak a harctéren. Ukrajna katonai szükségleteit illetően kiemelte, hogy nagy hatótávolságú fegyverekre és légvédelmi eszközökre van most legnagyobb igény, és úgy vélte, hogy az új támogatással képesek lesznek stabilizálni a helyzetet a harctéren és visszavenni a kezdeményezést.

A háború pontos ütemtervét illető kérdésre az ukrán elnök azt mondta, hogy ez attól függ, milyen gyorsan érkezik a segítség, de megjegyezte, hogy rengeteg tényező befolyásolja a továbbiakat. A háború lezárásának stratégiáját illetően pedig úgy fogalmazott, hogy annak nem „Putyin és környezetének szavain kell alapulnia, hanem valamin, ami részletes és kézzelfogható egy független és demokratikus Ukrajna számára”.

Zelenszkij szóbeszédként jellemezte azokat a feltételezéseket miszerint Donald Trump, ha novemberben amerikai elnökké választják, nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy a háború lezárása érdekében területi engedményeket tegyen Oroszország számára. Hozzátette, ő maga ebben nem hisz. Az ukrán elnök szerint az országában zajló háború azt jelenti, hogy „az Egyesült Államoknak nem kell harcolnia a NATO-országok védelmében, mert ezt az ukránok megteszik, a civilizált világnak pedig egyedül a harchoz szükséges felszerelést kell rendelkezésre bocsátania”. Úgy vélte, hogy az ukrán háborúra fordított pénz nem kidobott összeg, mert az amerikaiak mindenekelőtt Európa szabadságát és demokráciáját védelmezik.

Az Egyesült Államok képviselőháza szombaton fogadta el az ukrajnai támogatás folytatásáról szóló 60,8 milliárd dollárt (mintegy 23 ezer milliárd forint) tartalmazó törvényt, ami lehetővé teszi, hogy csaknem 4 hónap szünet után újrainduljanak a rendszeres amerikai katonai szállítások az ukrán haderőnek.  Az ukrajnai támogatásról szóló törvényre a képviselők mintegy háromnegyede szavazott igennel, így 311 támogató, 112 ellenző vokssal szavazták meg. Nemmel szavazott 112 republikánus képviselő. Egyikük, a texasi Chip Roy hangsúlyozta, hogy képviselőtársai a hónapok óta képviselt egységes republikánus állásponttal fordultak szembe, ami arról szólt, hogy addig nem fogadnak el támogatást Ukrajna számára, ameddig az Egyesült Államok déli határának őrizetéről és a határbiztonság helyreállításáról nincs megállapodás. Hozzátette, hogy az amerikai határon kialakult válság közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetés az Egyesült Államok számára.

Joe Biden elnök a törvény elfogadását követően köszönetet mondott a Mike Johnson republikánus házelnöknek annak szavazásra bocsátásáért, és hangsúlyozta, hogy amint azt a Kongresszus felsőháza, a szenátus megszavazza, és a törvény az asztalára kerül, haladéktalanul aláírja. Az elnök szerint azok a képviselők, akik igennel szavaztak, a nemzetbiztonságot helyezték előtérbe.

(MTI)

Hét év börtönbüntetésre ítélték a hiperszonikus technológiákat fejlesztő egyik vezető orosz tudóst hazaárulás vádjával, közölte a szentpétervári igazságszolgáltatás szóvivője. Alekszandr Kuranovot, egy szentpétervári állami kutatóintézet vezetőjét, aki a szovjet hiperszonikus rakétaprogramot felügyelte, még 2021-ben, 73 évesen tartóztatták le. A nyomozók azzal vádolták Kuranovot, hogy tudományos fejlesztésekkel kapcsolatos titkokat adott át külföldieknek.

A szentpétervári városi bíróság a 76 éves Kuranovot bűnösnek találta államárulásban, és hét év szigorított börtönbüntetésre ítélte – közölte Daria Lebegyeva, a város igazságügyi sajtószolgálatának vezetője. Emellett 100 ezer rubel (394 ezer forint) pénzbüntetést is kiszabtak rá – tette hozzá Lebegyeva, aki azt is elmondta, hogy az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalták, írja a Moscow Times.

Az utóbbi 24 óra alatt összesen 15 települést ért orosz ágyútámadás a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, két civil meghalt, hárman megsebesültek – közölte a megye kormányzója, Oleh Szinyehubov vasárnap.

A tájékoztatás szerint több épület megsemmisült vagy megrongálódott.

Mindeközben ismét orosz légitámadás érte a Donyeck megyei Csasziv Jar térségét is. A megye ukrán kézen lévő területének legnagyobb városától, Kramatorszktól nem egészen 30 kilométerre fekvő Csasziv Jar az ukrán hadsereg számára fontos vasúti és logisztikai csomópont, Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka pedig a múlt héten azt mondta, az orosz erők a szimbolikus jelentőségű dátumig, május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jart. (MTI)

Az amerikai Képviselőház szombaton megszavazta, hogy Ukrajna egy több mint 60 milliárd dolláros támogatást kapjon az Egyesült Államoktól: ez átszámolva mintegy 22 ezer milliárd forintnyi segítség, többek közt fegyverek, vagy lőszer formájában. Zelenszkij az X-en közzétett vidóüzenetben köszönte meg Amerikának és a mindkét párti képviselőknek a döntést, reményét fejezve ki, hogy a Szenátusban is gyorsan megszavazzák majd a támogatást, amit szerinte közelebb hozhatja a háború lezárását, illetve Putyin vereségét.

Az Egyesült Államoktól Ukrajnának nyújtott új katonai segítség nem segít megakadályozni a kijevi rezsim dicstelen végét

– jelentette ki Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-képviselő első helyettese, miután az amerikai képviselőház megszavazta, hogy Ukrajna több mint 60 milliárd dolláros támogatást kapjon az Egyesült Államoktól többek közt fegyverek, vagy lőszer formájában. A támogatás kulcsfontosságú Ukrajna számára, amit Zelenszkij elnök is többször elismert.

Ez történik, amikor az államfő nem törődik a saját népével, és kiárusítja a hazáját. Nincs itt mit ünnepelni

– reagált a hírre az orosz diplomata a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Poljanszkij az X közösségi oldalon Ukrajnát oroszellenes „katonai magáncégnek” nevezve, amely szerinte most a támogatással „kicsit tovább fog működni, több pénzt tesznek zsebre, több fegyvert lopnak el, és több tízezer ukrán megy húsdarálóhoz”.

Az ENSZ-diplomata szerint a támogatás hiábavaló erőfeszítés az Egyesült Államok és NATO részéről, írta az állami hírügynökség.