A környezeti tényezők közül a globális és hazai konjunkturális helyzet fokozatos javulása, a növekedés élénkülése és a munkanélküliség lassú mérséklődése kedvező hatású, veszélyt jelent viszont az év közepi tőkepiaci korrekciót követő negatív és ingadozóbb áralakulás, illetve a szuverén adósságprobléma globális kiéleződésének lehetséges piaci következménye.
A hazai pénzügyi szektorban a legnagyobb kockázatot a hitelpiaci szolgáltatók eszközminőségének további alakulása, az erőteljesen romló jövedelmezőség, továbbá az idei év elejéhez képest ismét megnőtt likviditási kockázatok jelentik. A fizetésképtelenségi problémák kezelése, a pénzügyi szektort érintő adópolitika és a magán-nyugdíjpénztárak további sorsa szabályozási kihívást jelent – mutat rá a jelentés.
A pénzügyi szektorra kivetett különadó 2010-ben – a társasági adókötelezettségre gyakorolt hatásokat is figyelembe véve, és a 2009. évi adózás előtti eredmények változatlanságát feltételezve – a szektor egészének adózott eredményét 170 milliárd forinttal csökkenti.
A kapcsolódó számítások az adó hatásait is tekintve, 2010-re 186 veszteséges és 43, a szabályozói követelményekhez képest alultőkésített pénzügyi szolgáltató létét vetítik előre – ismerteti a jelentés. Az említettek túlnyomó többsége pénzügyi vállalkozás, jelentős azonban a várhatóan veszteségessé váló bankok és biztosítók száma is.
A tényleges helyzet azonban ennél kedvezőtlenebb is lehet, mert az első félévi adatok a 2009. évinél gyengébb adózás előtti eredmény kialakulását valószínűsítik – állapítja meg a PSZÁF. A különadó nem okoz alapvető stabilitási problémákat a felügyelet szerint, de a meglévőket súlyosbítja, különösen a pénzügyi vállalkozások körében.
A különadó tőkehelyzetre gyakorolt egyéves hatása a pénzügyi vállalkozások kivételével viszonylag mérsékelt, hároméves alkalmazása esetében azonban a szabályozói minimum-követelmény feletti tőkepufferek közel felét felemésztené.
A szolgáltatók tőke- és forrásszerző képességének megőrzése érdekében lényeges, hogy a különadó jövőbeni alkalmazásával kapcsolatos kilátások tisztázódjanak, illetve fontos mérlegelni, hogy középtávon olyan különadó rendszeres érvényesítésére már ne kerüljön sor, amely meghaladja a hasonló növekedési potenciállal és kockázati szinttel rendelkező más országokban alkalmazott, vagy alkalmazandó hasonló közteher mértékét – hívja fel a figyelmet a PSZÁF.
