Véget ért az izraeli kormányülés, ahol a lehetséges válaszcsapásokat mérlegelték

Telefonos megbeszélést folytatott az Izrael ellen intézett iráni támadás nyomán hétfőn Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint Patrusev azt hangoztatta, hogy a konfliktus további elmélyülésének megakadályozása érdekében minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja a nézeteltérések kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő megoldását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva Moszkva rendkívüli aggodalmának adott hangot a feszültség növekedése miatt a közel-keleti térségben, és felszólította a térség minden országát, hogy tanúsítson önmérsékletet.

A további eszkaláció senkinek sem áll érdekében

– emelte ki.

Peszkov hangsúlyozta, a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel kell megoldani.

Irán nem figyelmeztette az Amerikai Egyesült Államokat az Izrael ellen irányuló támadás időpontjáról és konkrét célpontjairól, közölte a Fehér Ház hétfőn.

John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő újságíróknak beszélt arról, hogy Irán és Amerika valóban váltott üzeneteket, de ebben egyszer sem tértek ki a támadás részleteire az irániak.

Az izraeli háborús kabinet átnézte a katonai terveket egy esetleges válaszcsapásról Irán ellen a hétfői, közel három órán át tartó ülésén, közölte egy tisztviselő a CNN megkeresésére.

A kabinet továbbra is eltökélt amellett, hogy lépniük kell, de az egyelőre nem egyértelmű, hogy született-e konkrét döntés az ügyben.

Az ülésen ugyanakkor abban egyetértettek a résztvevők, hogy Izraelnek gyorsan kell cselekednie.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is. Sunak, aki hétfőn a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatást az Izrael ellen szombat éjjel végrehajtott iráni támadásról, kijelentette: nem lehet vita tárgya, hogy Izrael biztonságát garantálni kell.

A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael maga mögött tudhatja Nagy-Britannia maradéktalan támogatását, amikor a hétvégén is tapasztalt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.
Sunak kijelentette: Izraelnek joga, sőt kötelessége, hogy felszámolja a Gázát uraló Hamász jelentette fenyegetést, de a Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást.

(MTI)

Négy izraeli katona sebesült meg robbanások következtében, miután behatoltak Libanon déli részébe, közölte hétfőn a Hezbollah libanoni síita szervezet.

Közleményük szerint az akciót Tál Iszmádl településnél, a határ közelében, robbanószerkezetekkel hajtották végre. Hozzátették továbbá, hogy két hullámban rakétatámadást intéztek katonai célpontok ellen az izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsíkon.

Az izraeli hadsereg bejelentése szerint a négy katonát bevetés közben, hétfő éjjel érte a támadás, és

egyikük ismeretlen eredetű robbanás következtében szenvedett súlyos sérülést;

és azt is megerősítették, hogy az incidens több száz méter mélyen libanoni területen történt.

A Hamász palesztin terrorszervezettel szövetséges Hezbollah és Izrael között a gázai háború kezdete óra rendszeresek a villongások a zsidó állam északi részén és Dél-Libanonban, de azóta ez lehet az első alkalom, hogy izraeli katonák behatoltak Libanon déli részére, és ott megtámadták őket.

(MTI)

Egy izraeli tisztségviselő megerősítette a CNN-nek, hogy véget ért a hétfőre összehívott háborús kabinetülés.

A lap forrása arról egyelőre nem tudott információkat mondani, hogy konkrétan milyen lehetőségeket vitattak meg az iráni támadásra adott válaszcsapással kapcsolatban, és hogy milyen döntés született.

Azt ugyanakkor közölte, hogy a katonai válasz mellett a kormány diplomáciai lehetőségeket is mérlegel, hogy még jobban izolálják Iránt a nemzetközi politikában.

Izrael a héten indította volna a rafahi offenzívát, de ezt a tervet elhalasztották, amíg az iráni válaszcsapáson tanakodnak, közölte két izraeli tisztségviselő a CNN-nel.

Rafah jelenleg több mint egymillió embernek nyújt menedéket. Az izraeli légierő az eredeti forgatókönyv szerint hétfőn szórólapokon tájékoztatta volna az ott lévő civileket, hogy távozzanak.

Egy izraeli forrás szerint a kormány továbbra is eltökélt abban, hogy szárazföldi támadást indítson Rafah ellen, de az kérdésessé vált a hétvégi fejlemények után, hogy ennek mikor jöhet el az ideje.

A CNN kereste az izraeli hadsereget, de nem kaptak választ.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban rendkívül fontosnak nevezte a rafahi offenzívát annak érdekében, hogy a Hamász utolsó bástyáját is elfoglalják. Mondta mindezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok ellenzi ezt a műveletet.

Az izraeli háborús kabinetben heves vitát folynak arról, mikor és hogyan reagáljon a zsidó állam a hétvégi iráni légitámadásra – mondta el a CNN-nek két izraeli forrás is, akik rálátnak a kormányban zajló egyeztetésekre.

A háborús kabinetnek továbbra is eltökélt szándéka, hogy reagáljon Irán támadására, de a miniszterek egyelőre nem jutottak dűlőre a válasz időzítéséről és mértékéről – közölték a tisztviselők. Mint írják, a potenciális katonai válasz mellett a háborús kabinet diplomáciai lehetőségeket is fontolgat Irán további elszigetelésére.

Az ellenzéki Benny Gantz, a háborús kabinet egyik fontos tagja a minél gyorsabb választ szorgalmazza, miközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök eddig óvatosabban fogalmazott, és igyekszik elkerülni egy elhamarkodott lépést – közölte a két izraeli tisztviselő a CNN-nel. Gantz egyébként úgy véli, minél tovább halogatja Izrael az iráni támadásra adandó válaszát, annál nehezebb lesz nemzetközi támogatást szerezni egy ilyen akcióhoz – mondta az egyik forrás. Több ország már most is óva inti Izraelt attól, hogy katonai válaszlépéssel tovább eszkalálja a helyzetet.

Az eddig felmerült lehetőségek közül a háborús kabinet komolyan fontolgat egy iráni létesítmény elleni támadást, amely lehetőleg kisebb veszteségekkel járna A döntés várható időpontjáról egyelőre nincs érdemi információ – írja a CNN.

Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – idézi az MTI az iráni külügyi szóvivő hétfői nyilatkozatát.

Sajtótájékoztatóján Nasszer Kanaáni leszögezte: a nyugati országoknak értékelniük kellene ezt a „visszafogottságot” ahelyett, hogy tiltakoznak és újabb szankciókkal fenyegetőznek. Az iráni akció ellen felemelte a szavát a többi között az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is, a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7), az Európai Unió pedig újabb, Teherán elleni szankciókat helyezett kilátásba.

A szóvivő szerint Irán semmiféle előzetes megbeszélést nem folytatott a művelet előtt egyetlen országgal sem, és Teherán

nem akarja szítani a feszültséget a térségben.

Az iráni válaszcsapást „szükségesnek és arányosnak” nevezte, amely – mint mondta – katonai létesítmények ellen irányult.

Kanaáni kitért az MSC Aries nevű teherhajóra is, melyet a Forradalmi Gárda különleges erői szombaton vontak ellenőrzésük alá a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalának számító Hormuzi-szorosban, és azt mondta, a hajót „a tengeri jog megsértése miatt” foglalták le. „Kétség sem férhet ahhoz sem, hogy a hajó kapcsolatban állt Izraellel” – közölte, hozzátéve: az MSC Ariest – mely szerinte nem válaszolt az iráni hatóságok hívására – iráni vizekre vontatták. (MTI)

Az izraeli hatóságok hétfőn reggel 150, korábban Gázában fogva tartott személyt engedtek szabadon, a fogva tartottak közül ketten a Palesztin Vörös Félhold Társaság (PRCS) mentőszolgálatosai voltak – tette közzé a PRCS az X-en.

A közlemény szerint a most szabadon engedett személyeket 50 napig tartották fogva, miután egy katonai ellenőrzőponton elfogták őket, éppen akkor, amikor a Khan Younis városában lévő Al-Amal Kórházból próbálták evakuálni a betegeket február 25-én.

Az izraeli megszállók a mai napig őrizetben tartják a mentőszervezet hat tagját, sorsuk egyelőre ismeretlen

– áll a PRCS közleményében.

⭕️Israeli forces released two PRCS ambulance crews today morning after a 50-day detention. They were arrested at a military checkpoint in Khan Younis while evacuating patients from #AlAmalHospital. The Israeli occupation continued to detain six PRCS crews until now, and their… pic.twitter.com/6tlgnoUylx

— PRCS (@PalestineRCS) April 15, 2024

Izrael tudja, hogy mi lenne a második megtorlásunk, és azzal is tisztában van, hogy a következő lenne a döntő csapás

– ezt nyilatkozta a Sky Newsnak Amir Saeid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanács vasárnapi, New York-i rendkívüli ülése után. A nagykövet arra utalt, hogy az előző napon Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki Izraelre válaszul a hónap elején történt damaszkuszi merényletre, amely egy iráni konzuli épület ellen irányult. Teherán a szíriai támadásért Izraelt tette felelőssé.

Az izraeli kormány vasárnap ülésezett, hogy megvitassák az Irán elleni lehetséges megtorlást.

Iravani erre utalva a Sky Newsnak azt mondta: Izraelnek be kell látnia, hogy nem szabad katonai választ adnia a vasárnapi iráni akcióra.

Irán hétfőn újra megnyitotta azon repülőtereit, amelyeken az Izrael elleni hétvégi drón- és rakétatámadását követően leállították a forgalmat – írja az MTI.

A Teherán melletti Mehrabad és a Khomeini Imám repülőtereken helyi idő szerint hétfő hajnalban indult újra a forgalom – jelentette a síita állam félhivatalos hírügynöksége, a Taszním, a repülőterek üzemeltetőit és hatósági forrásokat idézve. Ebrahim Moradi, a Mehrabad repülőtér vezetősége részéről elmondta, hogy az újranyitás az összes, a szombat éjjeli támadás miatt a napokban lezárt légikikötőre vonatkozik.

A síita állam vasárnap jelentette be a Teherán melletti két repülőtér, a közép-iráni Iszfahán, a déli Busehr és Siráz légikikötőinek, valamint több más, az ország déli részén lévő légikikötőjének lezárását.

Az iráni Forradalmi Gárda szombat éjjel intézett drón-és rakétatámadást Izrael ellen. A gárdának az iráni állami médiában idézett közleménye szerint a támadás válasz volt arra a, halálos áldozatokkal is járó légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen. (MTI)

Mindig fennáll a téves számítás veszélye megtorláskor

– így fogalmazott a közel-keleti válság eszkalálódásának veszélyeiről a BBC-nek David Cameron brit külügyminiszter. Példaként említette, hogy Teherán „rosszul rosszul számította ki” az Izrael elleni válaszcsapását. Cameron elárulta, beszélt az iráni külügyminiszterrel, aki szerint ez volt a „minimum, amit megtehettek”, ugyanakkor Teherán azt remélte, hogy sokkal több fegyverük átjut majd az izraeli védőpajzson.

A brit külügyminiszter szerint Izraelnek joga van válaszolni, de az Egyesült Királyság a zsidó állam szövetségeseként is abban érdekelt, hogy elkerülhető legyen az eszkaláció. Hozzátette: Irán a rossz oldalon áll, amíg olyan terrorista csoportokat támogat, mint a Hamász.

A szövetségesekkel az a dolgunk, hogy megnyerjük a globális vitát arról, valójában ki az agresszor a Közel-Keleten, de közben ügyelnünk kell arra is, hogy minimalizáljuk a térségben a további emberveszteségeket és szenvedéseket

– mondta David Cameron.

Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után – írja az MTI.

Az országban hétfőre visszatért az élet a megszokott kerékvágásba, az eredetileg tervezett kétnapos helyett egynaposra csökkentették az oktatási intézmények szünetét, vagyis az intézmények ismét megnyithatják kapuikat a polgári védelem utasítása szerint az ország nagy részén, az északi határvidék és a Gázai övezet szomszédságának kivételével.

A bejelentés közeli határideje miatt fokozatos a visszatérés a szokásos napirendhez: néhány intézményben hétfő reggel még nem indult újra a munka, csak később kezdenek a helyi hatóságok és az üzemeltetők döntése alapján. Több önkormányzat tiltakozott a szoros határidő miatt, és bejelentette, hogy mivel az újranyitás szervezést igényel, csak később tudják megkezdeni az oktatást.

A polgári védelem parancsnoksága azt is bejelentette, hogy az ország nagy részén feloldották a gyülekezési korlátozásokat, a Gázai övezet környékének, az északi határ körzetének, Askelón és Netivot városnak a kivételével. (MTI)

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter bejelentette, hogy washingtoni idő szerint szombaton este üzenetet küldtek az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy Irán légitámadást intéz Izrael ellen – írja az MTI. Az üzenet arról szólt, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű lesz, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését. Teherán azt is közölte, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.

Amerikai illetékesek szerint ugyanakkor az iráni támadás tudatosan és célzottan izraeli emberek élete ellen irányult. Az iráni tájékoztatással kapcsolatban az hangzott el, hogy svájci közvetítéssel jutott el az üzenet Washingtonba.

Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Isaac Herzog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az eltelt 24 óra igazolta a megingathatatlan izraeli-amerikai szövetséget.

Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, a beszélgetés során tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek a példátlan együttműködésért és összehangoltságért a védelmi infrastruktúrák és katonaságok között. Az Egyesült Államok nevében Lloyd Austin azt kérte az izraeli kormánytól, hogy előzetesen értesítsék az amerikai vezetést bármilyen lehetséges ellencsapásról Iránnal szemben.

Szameh Shukri egyiptomi külügyminiszter vasárnap telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai külügyminiszter mellett az iráni és izraeli kollégájával is. Az egyiptomi diplomata bejelentése szerint maximális önmérsékletre kérte partnereit, és óvott bármiféle provokatív cselekménytől a már eddig is nagyon bizonytalan Közel-Keleten. Az egyiptomi külügyi vezető Antony Blinken amerikai külügyminiszternek kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus kiterjedését sikerüljön megakadályozni.

Joe Biden elnök II. Abdullah jordán királlyal egyeztetett telefonon, akinek kifejtette, hogy Irán támadása Jordániát és a jordán emberek biztonságát is veszélyeztette.

Az amerikai elnök szintén vasárnap az amerikai törvényhozás, a Kongresszus vezetőivel is beszélt telefonon az Izrael katonai támogatásáról szóló, de egyhangú támogatást nem élvező törvényjavaslatok sorsáról. A Kongresszus alsóháza, a republikánus többségű Képviselőház egy különálló, csak Izrael támogatását célzó törvényt támogat, és egy ilyen értelmű jogszabályt már tavaly novemberben megszavazott. A demokrata többségű Szenátus számára ugyanakkor egy olyan törvény lenne elfogadható, amely Izrael támogatása mellett tartalmazza Ukrajna katonai támogatásának fedezetét is. Egy ilyen törvény viszont a képviselőházi republikánusok jelentős része számára csak komoly feltételek teljesülése lehet megfontolás tárgya.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután rendkívüli ülést kezdett Izrael kezdeményezésére. Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most „a maximális önmérsékeltnek van itt az ideje”, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. Szerinte létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedet, amely több fronton zajló, kiterjedt katonai konfliktusokhoz vezethet a Közel-Keleten. (MTI)