Három ukrán civil halt meg egy orosz katonai csapásban

Tízezer fölé emelkedett az Urál-hegységben található orosz településeken elárasztott házak száma vasárnap estére – közölték az orosz hatóságok. Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb áradása az Urál-hegység orosz területein, Szibériában és a szomszédos Kazahsztánban is komoly károkat okozott.

Az Urál-hegységből a Kaszpi-tengerbe tartó Urál-folyó szintje pénteken pár óra alatt több métert emelkedett és átszakított egy töltést. Az Orszknál épített gát legfeljebb 5,5 méteres vízszint megtartására építették, de az Urál-folyó a hegyekben elolvadt víz érkezése miatt 9,6 méteresre duzzadt fel.

Az Orenburgi terület második legnagyobb települését, a 230 ezer lakosú Orszkot pénteken öntötte el a víz. Az áradás sújtotta térségekből vasárnap estig több mint 6100 embert kellett evakuálni, köztük csaknem 1500 gyereket. A helyi önkormányzat szerint Orszk negyven iskolájából tizenöt található az árterületen. A városvezetés közölte, hogy tizenöt oktatási intézmény területén szükségszállásokat rendeznek be. Nagyjából ezer embert már el is helyeztek ilyen létesítményekben.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma által közzétett felvételeken az emberek nyakig gázolnak a vízben, kutyákat mentenek, az elárasztott utcákon pedig csónakokkal és kenukkal közlekednek. A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentései szerint hat felnőtt és három gyerek kórházba került, de állapotuk nem életveszélyes.

A Kreml vasárnap közölte: az áradás immáron elkerülhetetlen az uráli Kurgani területen és a szibériai Tyumenyi területen is, a területek kormányzóival Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett.

A Kurgani terület 320 ezer lakosú székhelyén, Kurgan városában a hatóságok sürgős evakuálásra szólították fel egy folyóparti negyed lakóit, mondván, hogy az árvíz rövid időn belül elönti a területet.

Alekszandr Kurenkov, a rendkívüli helyzetek minisztere szerint a helyzet gyors ütemben rosszabbodhat, ezért más orosz régiókra is kiterjesztették a riasztást.

Jön a víz, és következő napokban tovább fog emelkedni a vízszint

hangoztatta az 550 ezer lakosú Orenburg polgármestere is, kritikusnak nevezve az árvízhelyzetet.

Gyenyisz Paszler, az Orenburgi terület kormányzója kijelentette: még soha nem szembesültek ilyen súlyos árvízzel. A hatóságok az Urál-folyó teljes hosszán, 2400 kilométeren át végig árvizekről számoltak be.

Az orosz sajtó az Orenburgi terület hatóságának becsléseire hivatkozva 21 milliárd rubeles (közel 82 milliárd forint) árvízkárról írt, az ár elvonulását pedig április 20. utánra becsülte.

A rendkívüli helyzetek minisztere közölte, az árvíz sújtotta területeken ivóvízre és víztisztító telepekre van szükség. Az egészségügyi hatóságok hepatitisz A-vírus elleni védőoltást adnak be a katasztrófa sújtotta területeken élőknek.

A gát átszakadása miatt a Szövetségi Nyomozóiroda gondatlanságból elkövetett bűncselekmény és a biztonsági szabályok megsértésének gyanújával büntetőeljárást indított, mivel az ügyészség szerint a 2010-es építésű gáton nem végezték el a szükséges karbantartási munkálatokat.

Kanat Bozumbajev kazah miniszterelnök-helyettes szerint nagyjából 10-15 nap alatt éri el Kazahsztánt az orenburgi árhullám, fennáll az áradások veszélye Nyugat-Kazahsztán ás Atirau megyékben.

(MTI)

Ukrajna vereséget fog szenvedni, ha az amerikai kongresszus nem szavazza meg a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros katonai támogatást – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Világosan meg kell mondani a kongresszusnak: ha nem segít Ukrajnának, akkor Ukrajna el fogja veszíteni a háborút – mondta az ukrán államfő a kijevi vezetést támogató külföldi zenészekkel, színészekkel, tudósokkal, illetve üzletemberekkel folytatott online beszélgetésben. A videót az ukrán elnök Telegram-oldalán tették közzé.

Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg kénytelen lesz visszavonulni, amennyiben Washington nem biztosítja Kijev számára a szükséges támogatást.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy kritikus jelentőségű az ukrán vezetés szempontjából a segélyek halogatása, mivel nem tudják ellensúlyozni az amerikai támogatást. Mint fogalmazott, a kongresszusban folyó viták ártanak Washington nemzetközi megítélésének és demoralizálólag hatnak a partnereire is.

(MTI)

A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.

Jens Stoltenberg a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, hogy az orosz fegyveres erők győzelmet arathatnak az ukrajnai hadszíntéren, és éppen ezért el kell juttatni hozzá azt az üzenetet, hogy Oroszország nem fog győzni.

Minél világosabban üzenjük ezt meg szavakban és cselekedetekkel, annál nagyobb valószínűséggel jön rá Putyin elnök is arra, hogy nem győzhet, és tárgyalnia kell egy olyan békéről, amely biztosítja Ukrajna fennmaradását szuverén, független országként

fogalmazott a vasárnapi BBC-interjúban a NATO-főtitkár.

Arra a felvetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlegi álláspontja szerint Ukrajna egy centiméternyi területet sem adhat fel, Stoltenberg hangsúlyozta: a legtöbb háború tárgyalóasztalnál ér véget, de az, hogy a tárgyalóasztalnál mi történik, nagyon szoros összefüggésben van a hadszíntéri helyzettel.

Végső soron Ukrajna feladata lesz annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó, de hozzá kell segíteni ahhoz, hogy olyan helyzetbe kerüljön, amelyben lehetségessé válik számára, hogy elfogadható eredményeket érjen el a tárgyalóasztalnál – mondta a NATO főtitkára.

Hozzátette: Oroszországot Ukrajna katonai segélyezésével lehet rábírni arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz és fogadjon el egy olyan megoldást, amelynek alapján Ukrajna független, demokratikus európai ország marad.

A szélesebb értelemben vett biztonsági kihívásokról szólva Stoltenberg elmondta: a NATO továbbra is regionális védelmi szerveződés, amely azonban most már globális kiterjedésű fenyegetésekkel kénytelen szembesülni, és ezt az ukrajnai háború is egyértelműen demonstrálja.

Kína például segítséget nyújt az orosz hadigazdaság működtetéséhez, és ennek fejében „Oroszország zálogba adja saját jövőjét Pekingnek” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Mindemellett igen jelentős haditechnológia-csere zajlik Oroszország és Irán, illetve Oroszország és Észak-Korea között is, jelezve, hogy mind szorosabb szövetség formálódik önkényuralmi hatalmak között – mondta Jens Stoltenberg a vasárnapi BBC-interjúban.

(MTI)

Az orosz veszteségek – beleértve az elhunytakat és a sebesülteket – átlagos napi száma az ukrán fronton márciusban napi 74-gyel, napi 913-ra csökkent, írta vasárnap jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A tájékoztatást szerint a veszteségek csökkenése megfelel annak, hogy az elmúlt hónapban kevesebb regisztrált támadás történt. Az orosz offenzív hadműveletek visszaszorítása nagy valószínűséggel több tényezőnek is köszönhető: az Avgyijivka elfoglalását követő átmeneti időszak mellett annak, hogy az orosz kormány nem akarta, hogy sok haláleset rossz fényt vessen az elnökválasztásra.

A 2022. februári invázió óta az orosz erők átlagosan napi 658 veszteséget szenvedtek el. A napi átlagos veszteségarány minden évben a 2022-es 400-ról 693-ra emelkedett 2023-ra, 2024 első negyedévéig pedig 913-ra. A növekedés azt tükrözi, hogy Oroszország továbbra is a csapatok mennyiségére támaszkodik azért, hogy fenntartsa az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomást.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 April 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/0WoT8TTVOI#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/OGEODpWbPl

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 7, 2024

Újraválasztása óta első hivatalos külföldi útjára készül Vlagyimir Putyin májusban, aki a tervek szerint Pekingbe látogat, ahol megbeszéléseket folytat majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Ennek előkészítéseként hétfőn Kínába látogat Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – írja a Guardian.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Lavrov és az orosz minisztert meghívó Vang Ji kínai külügyminiszter megbeszélésein a kétoldalú együttműködés mellett olyan „forró témákról” is szó lesz, mint az ukrajnai háború és a csendes-óceáni válság.

A brit lap szerint az Egyesült Államok szombaton figyelmeztette szövetségeseit, hogy Peking térinformatikai eszközökkel segíti Moszkva hírszerző tevékenységét az Ukrajna elleni háborúban. A jelentések szerint Peking katonai céllal készült műholdfelvételeket, valamint tankokhoz való mikroelektronikát és szerszámgépeket biztosít Moszkvának.

Három civil meghalt vasárnap délelőtt egy orosz támadásban Ukrajnában, amit az orosz erők intéztek a Zaporizzsja régió frontvonalában fekvő Guliaipole falu ellen – közölte a helyi kormányzó a Guardian tudósítása szerint.

Két férfi és egy nő meghalt a saját házuk romjai alatt, amelyet egy orosz lövedék talált el

– közölte Ivan Fedorov a Telegram üzenetküldő alkalmazásban. A kormányzó hozzátette: még egy ember megsérült.