Belföld

Milliárdos állami támogatás után köddé váltak az egykori kormányüdülő tulajdonosai

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a lovasberényi ingatlan felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.

223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.

Így foglalható össze az egykori lovasberényi kormányüdülő elmúlt néhány éves története, amit Pintér Sándor belügyminiszter köre szerzett meg azelőtt, hogy az ingatlan tulajdonosi köre eltűnt volna a radarról.

A korábbi kormányüdülőről a 24.hu írta meg, hogy csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott, hogy vadászati központként éledjen újjá, wellness-részleggel és helikopterleszállóval. Az egykor hotelként is üzemelő ingatlant a Pintér volt beosztottja, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár által irányított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg 2018-ban egy másik társaság megvásárlásával. Ezután pedig a 223 millió forintos vételár majdnem hatszorosát ítélték meg állami támogatásként az üdülő felújítására. A pénzt egy másik Pintérhez közeli cég, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapta, melynek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István volt, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és a belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.

Büki László / MTI Lajtár József, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese a szombathelyi bv-intézetben kialakított új fogvatartotti körlet ünnepélyes átadásán 2015. július 13-án.

Öt évvel azután, hogy a Tasnádi vezette részvénytársaság megszerezte a volt kormányüdülőt, tavaly augusztusban ismét gazdát cserélt az ingatlan, és Pintér másik korábbi beosztottja, a már említett Lajtár József vezette Ingatlan Gyám 2019 Zrt. lett a tulajdonos, tehát az a társaság, amely korábban az állami támogatást kapta az üdülő felújítására.

Néhány hónappal az adásvétel után aztán ismét változott a tulajdonosi szerkezet. Azonban a cégbíróságra leadott dokumentumokból immár nem lehet megtudni, hogy kik a tulajdonosai annak a cégnek, amely az egykori kormányüdülőt birtokolja. A részvények ugyanis tavaly novemberben közös tulajdonba kerültek, a részvényesek pedig egy közös képviselőt hatalmaztak meg, Ormai János ügyvédet.

Rajta kívül viszont egyetlen valós tulajdonos neve sem szerepel a társaság hatályos alapító okiratában vagy más hivatalos iratában.

A társaság részvénykönyvében is csak a közös képviselő nevét tüntetik fel a tulajdonosok meghatalmazottjaként. Hiába próbáltuk megtudni Ormaitól, hogy kik a valós tulajdonosai cégnek, erre nem kaptunk választ tőle.

Az ügyben megkerestük kérdéseinkkel a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát is, ahol a valós tulajdonosok feltűntetésére vonatkozó általános szabályokról érdeklődtünk. A bíróság közölte:

A részvények közös tulajdona esetén csupán a közös képviselőt kell feltüntetni a részvénykönyvben, mást a Polgári törvénykönyv nem ír elő.

Mint írták, a valós részvényesek adatait csupán 50 százalék feletti tulajdoni hányad vagy minősített (75 százalék feletti) befolyás esetében írja elő a törvény a zártkörűen működő részvénytársaság vonatkozásában. Ez utóbbi esetben a tényleges tulajdonosok kerülnek be a cégjegyzékbe. Idézték továbbá a cégnyilvánosságról szóló törvényt is, amely a részvénytársaságokra vonatkozóan szintén csak akkor ír elő kötelezettségeket, amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja. Ez esetben a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén a székhelyét és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát is tartalmazza a cégjegyzék.

Tehát a lovasberényi hotel esetében ahhoz, hogy a tulajdonosok el tudjanak rejtőzni a nyilvánosság elől, mindössze annyit kellett tenniük, hogy úgy alakítsák ki a tulajdonviszonyokat, hogy egyikük tulajdonosi hányada se haladja meg az 50 százalékot.

Fű alatt osztott pénzek

Információink szerint az egykori lovasberényi kormányüdülőre nem nyilvános pályázaton kértek pénzt, hanem úgynevezett egyedi döntésű kérelmet nyújtottak be, melyeknek a rendszerét a 24.hu tárta fel. Ezekben az a közös, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség informálisan, pályázati azonosító szám nélkül, átláthatatlanul módon oszt ki akár milliárdos vissza nem térítendő támogatásokat. Ilyen egyedi támogatást korábban az említett Tasnádi László tulajdonában álló cég is igényelt. Mint arról beszámoltunk, az egykori III/II-es operatív tiszt Becsali Gasztro Kft.-je 286 millió forint közpénzt kért egy balatoni panzió építésének előkészítésére.

Nem ez az első eset, amikor a részvénykönyvbe betekintést követően sem tudtuk meg egy részvénytársaságról, hogy kik a tényleges tulajdonosai. Hasonló volt a helyzet a Lázár János építési és közlekedési miniszter résztulajdonában álló társaság esetében is, mely azt a vadászházat birtokolja, amit a miniszter és családjának földjei vesznek körbe. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan esetében a részvénykönyv sem tisztázta a tényleges tulajdonosok kilétét, ugyanis az egyes részvényesek tulajdoni hányada nem haladta meg az 50 százalékot, így nem volt kötelező feltűntetni őket a részvényesek közt. Akkoriban Lázár azt közölte vagyonnyilatkozatában, hogy 8 százalékos tulajdonosa a cégnek, a legutóbbi bevallásában viszont már több mint 40 százalékos tulajdonról vallott.

Kapcsolódó
Óriási erdőlezárás engedélyeztetése zajlik ott, ahol Pintér Sándor köre közpénzen építi vadászati központját
A helyi vadásztársaság akkora területet zárhatna kerítés mögé, mint Józsefváros. Ezzel a helyi lakosságot és a turistákat kizárnák a Lovasberény és Nadap közti erdőkből.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik