Dmitrij Peszkov szerint alaptalanok Orbán Viktor félelmei

Megvizsgálják az orosz illetékes szervek az el nem ismert Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság képviselői kongresszusának Oroszországhoz intézett felhívását, hogy védje meg a Dnyesztermelléket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás – közölte a moszkvai külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

A tárca szerint

minden megkeresést mindig figyelmesen vizsgálnak meg az orosz szakszolgálatok.

A szakadár moldovai köztársaság képviselőinek kongresszusa szerdán felhívást intézett az orosz parlament két házához, azt kérve, hogy tegyenek intézkedéseket az entitás védelmében a moldovai vezetés nyomása, a Chisinau által bevezetett gazdasági blokád közepette. A képviselők az ENSZ és a Független Államok Közössége (FÁK) főtitkárához, valamint az Európai Parlament vezetőségéhez és más nemzetközi szervezetekhez fordultak annak érdekében, hogy akadályozzák meg a konfliktus kiéleződését Chisinau és Tiraszpol között.

Vitalij Ignatyjev, az el nem ismert köztársaság külügyminisztere a Rosszija 24 orosz hírcsatornának kijelentette hogy a Dnyeszter melléki entitás mindenekelőtt diplomáciai támogatást vár Oroszországtól, mert Moszkva az egyik közvetítő az 5+2 rendezési formátumban.

Az 5+2 formátumú tárgyalási platformban Moldova és a Dnyesztermellék a konfliktusban részt vevő felek, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ közvetítőként, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig megfigyelőként vesz részt.

Gazdasági blokádként az RBK orosz gazdasági lap szerint az el nem ismert “köztársaságban” Moldova január elsején életbe lépett vámkódexét tekintik, amely eltörölte Dnyeszter menti vállalatok vámkedvezményeit. Ez az entitás “gazdaságfejlesztési minisztériumának” becslése szerint éves szinten 12-30 millió dollárnyi kárt okozhat.

A szakadár területen mintegy 1500 orosz katona állomásozik; két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár “köztársaság” vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.

A többi orosz katona a Colbasna faluban lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor abbamaradt.

A Szovjetunió széthullása nyomán Moldova parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta az ország függetlenségét. A Dnyeszter menti, zömében oroszok és ukránok lakta terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Chisinau 1994-ben különleges autonómiát biztosított a szakadár területnek és a délen megalakult Gagauz Köztársaságnak. A török dialektust beszélő gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását, az ott állomásozó orosz katonaságtól védve.

Chisinau ragaszkodik hozzá, hogy az orosz katonai békefenntartókat nemzetközi mandátummal rendelkező polgári misszióval váltsák fel. A moldovai kormány Reintegrációs Irodája 2022-ben kizárta a konfliktus erőszakos megoldásának lehetőségét.

(MTI)

Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes.

Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről. A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik

– írta Kubrakov az X-en.

Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel.

„Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre.

Tusk jelezte: a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Emmanuel Macron francia államfőnek a nyugati országok szárazföldi erőinek esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatos elképzelését kommentálva kijelentette, hogy a világ vezetőinek minden olyan kezdeményezése, amely Ukrajnát az orosz agresszió visszaszorításában kívánja megerősíteni, jót tesz az egész világnak, írja az MTI.

Ezt az ukrán államfő az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta szerdán Tiranában. Zelenszkij előrebocsátotta, hogy nem volt ott azon a tanácskozáson, amelyen Macron kifejtette elképzeléseit, de úgy tudja, azt mondta a francia elnök, hogy beszélni fog bizonyos új ötletekről Ukrajna megerősítésére, és megosztja az információkat, amikor – várhatóan március közepén – megérkezik Ukrajnába.

Ha a világ bármely kezdeményezése megerősíti Ukrajnát, az az egész világnak jó

– szögezte le Zelenszkij. Megjegyezte, hogy korábban hasznos találkozója volt Macronnal, amelyen számos kezdeményezés szóba került arról, miként lehetne megerősíteni Ukrajnát a harctéren. Az elnök szerint most alapvetően az a fontos, hogy a partnerországok teljesítsék a korábban megkötött megállapodások szerint azoknak a fegyvereknek és lőszereknek a leszállítását Ukrajnába, amelyek küldésével késlekednek.

Túl kell élnünk, és Ukrajna számára a túlélés azt jelenti, hogy nagyon konkrét döntések születnek

– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy nem oszthat meg a közvéleménnyel bizonyos információkat, mint például azt, mennyi tüzérségi fegyvert és 155 milliméter kaliberű lőszert kap az említett megállapodások szerint Ukrajna.

Emmanuel Macron francia elnök kedden jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.

A NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Zaharova arra reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában. A publikáció azt követően jelent meg, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: az EU-ban felmerült, hogy katonákat vezényeljenek Ukrajnába.

Senki előtt nem titok, hogy a NATO-országok katonái már régóta Ukrajnában vannak, és aktívan segítik az ukrán fegyveres erőket, egyebek között a Kijevnek átadott fegyverrendszerek működtetésében. (…) Macron semmi újat nem mondott

– mondta a szóvivő.

Zaharova arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.

(MTI)

Oroszország nem jelent veszélyt azokra az államokra, amelyekből nem éri fenyegetés, Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatos félelmei alaptalanok – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Messze nem mindenben értünk egyet Orbán úrral, Oroszország nem jelent semmilyen veszélyt – ellentétben azzal, amit most irigylésre méltó állandósággal ismételgetnek az Európai Unióban – egyetlen olyan államra sem, amely nem ellenséges Oroszországgal szemben, amely nem próbál meg ellen-Oroszországgá válni, tehát az ezzel kapcsolatos félelmek alaptalanok

– mondta Peszkov a magyar kormányfőnek azt a kijelentését kommentálva, miszerint Magyarország nem szeretne közös határt Oroszországgal.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország a maga és gyermekei számára igyekszik biztonságot nyújtani.

Orbán Viktor a keddi V4-csúcsot követően közölte: Magyarország szempontjából még van egy különleges tényező, mégpedig az, hogy Magyarország nem akar újra közös határt Oroszországgal, mert a múltból ezzel rossz tapasztalatai vannak.

„A magyar nemzetbiztonság egyik legfontosabb alapvetése az, hogy tőlünk keletre legyen egy olyan entitás, amely Oroszország és Magyarország között helyezkedik el. Ukrajnát tehát magyar nemzeti érdekek miatt is segítjük” – hangsúlyozta a kormányfő.

Szerdán az Európai Parlamentben mondott beszédet Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye. A beszéd alatt a fideszes EP-képviselők nem voltak jelen: az üres széksorokról Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, EP-képviselője posztolt képet az X-en.

Kapcsolódó

Gyöngyösi Márton szerint demonstratívan távol maradtak a fideszes EP-képviselők Navalnij özvegyének beszédéről

Hétfőn a fideszesek a magyar parlamentben tagadták meg a Navalnij előtti tiszteletadást.

Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

A szóvivő azt követően nyilatkozott erről a dpa hírügynökségnek, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.

Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk

– mondta Macron hétfő este a kijevi vezetés támogatására a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amelyen mintegy húsz ország képviselői vettek részt.

„De semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit lehet, annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fűzte hozzá.

Több NATO-ország, köztük Németország elutasította Macron felvetését.

A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek felelnie kell Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláért és mindazért, amit Oroszországgal, valamint egy szomszédos békés országgal tett – jelentette ki Julija Navalnaja, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus özvegye Strasbourgban szerdán.

Az MTI tudósítása szerint Julija Navalnaja beszédében kijelentette: férje, Alekszej Navalnij gyilkosság áldozata lett, ami megmutatta, hogy Putyin elnök bármire képes, tárgyalni nem lehet vele. Közölte: Navalnij felismerte, ha valóban le akarják győzni Putyint, akkor újító gondolatokra van szükség. További szankciók, további állásfoglalások nem érnek célt, az orosz elnöknek ugyanis nincsnek elvei, erkölcsei, szabályai – mondta.

Nem politikussal van dolgunk, hanem egy gengszterrel, egy bűnözővel

– fogalmazott.

Szavai szerint Putyin szervezett bűnözői csoportot vezet, amelynek tagjai, noha csak bábok, embereket gyilkolnak. A nemzetközi közösségnek harcolnia kell e bűnszervezet ellen a szervezett bűnözés elleni harc, nem pedig a politika eszközeivel – jelentette ki. Nem diplomácia üzeneteket kell küldeni, hanem a „pénzügyi machinációkat” kell felszámolni. Nem aggodalomnak kell hangot adni, hanem az orosz rezsimet támogató nyugati jogászokat és pénzügyi szakembereket kell célba venni, akik segítenek Putyinnak és barátainak a pénzek elrejtésében – mondta. Ebben számíthatnak arra a többmillió oroszra, akik Putyin ellen, a háború ellen, és az orosz elnök képviselte gonosz ellen vannak – emelte ki.

A gonosz elesik és eljön a csodálatos jövő – zárta beszédét Julija Navalnaja.

Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.

Alekszej Navalnijt pénteken temetik el egy moszkvai temetőben – erősítette meg az elhunyt ellenzéki vezető szóvivője a BBC-nek.

A cikk szerint az istentisztelet a Boriszovszkij temetőben lesz, a búcsúszertartás után.

Kedden az ellenzéki vezető szóvivője még arról beszélt, hogy csapata nehezen talál temetkezési irodát, néhányan pedig nem voltak hajlandók megtartani az istentiszteletet, amikor megtudták, kinek szól.

Alekszej Navalnij február elején hirtelen halt meg egy sarkvidéki szigorúan őrzött börtönben. Évekig ő volt Vlagyimir Putyin orosz elnök legjelentősebb politikai kritikusa és ellenfele.

Kapcsolódó

Valóban soviniszta volt Navalnij, ahogy Orbán állítja?

Miközben a legtöbb uniós tagállam Putyin felelősségéről beszél Navalnij halála kapcsán, a magyar kormánypárti képviselők megtagadták az orosz ellenzéki politikus előtt a tiszteletadást. Orbán Viktor szerint azért, mert Navalnij soviniszta volt. Utánajártunk, mi ebben az igazság.

A háború talán nincs a küszöbön az Európai Unióban, de fel kell készülni a kockázatokra, képesnek kell lenni megvédeni az európai érdekeket és értékeket a védelmi kapacitás megerősítése által – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán. Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai biztonság és védelem megerősítéséről tartott vitáján kijelentette: sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az EU-tagállamok fegyveres erőit.

Hangsúlyozta, hogy Európának törekednie kell a műveleti képességek következő generációjának fejlesztésére és gyártására. Biztosítania kell azt a kellő mennyiségű eszközt és technológiai fölényt, amelyre a jövőben szüksége lehet, és következő öt évben meg kell erősíteni az európai védelmi ipari kapacitást – jelentette ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett az albán fővárosba, Tiranába, ahol részt vesz a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján, és kétoldalú megbeszéléseket folytat azok vezetőivel – közölte hivatala. A The Guardian cikke szerint Kijev nemzetközi támogatást keres a Zelenszkij-féle béketervhez.

Zelenszkij a tervek szerint találkozik Edi Rama albán miniszterelnökkel, valamint Szerbia, Észak-Macedónia, Koszovó, Bosznia és Montenegró vezetőivel. Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró NATO-tagok, és csatlakoztak az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, valamint fegyvereket és felszereléseket küldtek Ukrajnába.