Növelné a saját márkás termékeket mástól megrendelő üzletláncok felelősségét egy KDNP-s törvényjavaslat. A hipermarketek polcain egyre több a saját márkás élelmiszer, olyanok például, mint a Tesco gazdaságos tej, vagy a sparos rizs, az auchanos csoki, stb. A vásárlók egy része szereti ezeket, mert többnyire olcsóbbak, mint a többi termék. Az áruházak pedig mindig hangsúlyozzák, hogy minőségi termékekről van szó, csak diszkontáron.
Fotó: MTI / Kallos Bea
A beszállítókkal fizettetik meg az olcsóságot
Az élelmiszerek előállítói pont ezért nem rajonganak különösebben a saját márkás termékekért. Ez ugyanis azt jelenti számukra, hogy a szokásosnál olcsóbban kell szállítaniuk azért, hogy az áruházláncoknak diszkontáron is megérje a termékek értékesítése. Magyarul azt, hogy a fogyasztó jól járhat az olcsóbb árral, az élelmiszerbeszállító fizeti meg.
Másrészt azzal, hogy az áruház neve alatt futó termékük olcsóbb, mint ugyanaz a saját gyártói nevük alatt, maguknak kénytelenek konkurenciát csinálni.
Ezért aztán nem véletlen, hogy az egyik élelmiszergyártó ügyvezetője azt nyilatkozta lapunknak: szívesen vennének egy korlátozó törvényt. Azt szeretnék, ha csak akkor engednék az áruházaknak, hogy a márkanevükkel olcsón forgalmazzanak élelmiszereket, ha azokat valóban saját maga az áruházlánc állította elő.
Nagyobb felelősséget kellene vállalniuk
Erről egyelőre nincs szó, de más téren szigorítana a saját márkás termékek forgalomba hozatalán Tarnai Richárd KDNP-s parlamenti képviselő törvénymódosító javaslatában. Ő a saját márkás termék készíttetését bérgyártatásnak nevezte el. Bérgyártatáson azt az ügyletet érti, amikor az élelmiszeripari vállalkozás (részben vagy egészben) mással végezteti a gyártást, de a készterméket saját neve alatt forgalmazza.
Tarnai bevezetné a bérgyártató felelősségét. Ez azt jelentené, hogy az áruházaknak ellenőrizniük kellene azt, aki legyártja nekik a saját márkás terméket. A javaslat szerint annak kellene utánanézniük, az illető (cég) jogosult-e a termék gyártására. Eddig ezt nem volt kötelező ellenőrizniük. A változtatás célja az lenne a képviselő szerint, hogy a bérgyártató nagyobb felelősséget vállaljon a saját márkája alatt forgalmazott termékekért.
Emelkedne a bírság is
A képviselő javasolja még, hogy az eddigi 15 ezerről 20 ezer forintra emeljék az élelmiszer- és takarmányellenőrzéseknél kiszabható minimális bírságot. Visszaesőknél a korábbi 1,5-es szorzó helyett akár tízszeres szorzót is engedélyezne a pénzbüntetéseknél.
A javaslat nagyobb szabadságot biztosítana az ellenőrző szerveknek abban, hogy mikor mehetnek be egy-egy termelő vagy gyártó területére, mikor foglalhatják le az árut, semmisíthetik meg, stb. Szakmabeliek véleménye szerint erre szükség is lenne, mert sokszor évekig folyik a vita arról, hogy egy-egy vitathatatlan szabályszegésnél vajon jogosan vizsgálódott-e az ellenőrző szerv a helyszínen.
A törvényjavaslat újra kimondatná, hogy hamisított élelmiszert tilos előállítani és forgalomba hozni. Ez ugyanis most nincs benne az élelmiszertörvényben (egy korábbi verzióban viszont benne volt).
