A Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén vendégeskedett pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A külügyi tárca tájékoztatása szerint itt mások mellett a múlt heti EU-csúcson elfogadott ukrajnai segélycsomag megszavazásának hátteréről fejtette ki véleményét, igaz, továbbra sem derültek ki részletek arról, hogy mért ment szembe a kormány az általa az utolsó pillanatig hangoztatott elképzelésével.
Szijjártó ehelyett arról beszélt: szerinte gyakran előfordul, hogy a kormány „felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi”. Szerinte ez azt mutatja, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és „a helyzet folyamatosan romlik”.
Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket
– panaszolta a külügyminiszter az Egyesült Államok csúcsegyetemének közönsége előtt.
Szijjártó hozzátette: ha lenne tere a racionális párbeszédnek, ha „meglenne a kölcsönös tisztelet”, és ha azok, akik állandóan a demokráciáról beszélnek, odafigyelnének azokra, akiknek a véleménye kissé eltér a többségtől, akkor meg lehetne spórolni ezeket az ideológiai vitákat, stigmatizációkat.
A miniszter úgy látta, a magyar kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami „az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges”.
Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk
– ismertette álláspontját.
A tárcavezető az Ukrajnnak szánt EU-s segélycsomag elfogadsról azt mondta, Magyarországnak két fontos előfeltétele volt ennek támogatásához, amelyek teljesültek, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására. Hogy mi volt ez a két előfeltétel, az az MTI beszámolójából nem derült ki.
Svédország NATO-csatlakozásának elmaradt magyar ratifikációjával kapcsolatban a miniszter szintén megjegyzéseket tett. Megismételte: a kormány beterjesztette az erről szóló javaslatát, ám az Országgyűlés azért nem vette azt napirendre, mert „sok képviselő sértésként tekint arra, hogy egyes svéd politikusok évek óta harsogják, hogy Magyarországon diktatúra van és nem legitim a hatalom, most pedig szívességet kérnek”. Szijjártó sérelmezte, hogy Svédország szerinte nem volt hajlandó bizalomerősítő gesztusokra. A miniszter ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy a svéd miniszterelnök Ankarába elutazott a ratifikáció kedvéért, bezzeg Budapestre nem. Ezzel együtt, mint mondta, reméli, hogy sor fog kerülni a svéd kormányfő budapesti útjára, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a magyar parlamenttől.
A miniszter kitért a sokat bírált magyar-kínai közeledésre is. Azt mondta, az EU és Kína közötti kereskedelem értéke évi 865 milliárd euró volt tavaly, amelyből hazánk 1,2 százalékos részarányt képvisel. Magyarország – mint közölte – a kínai beruházások elsődleges célpontjává vált Közép-Európában, és ez a német ipar miatt volt lehetséges, mivel hazánkban mindhárom nagy német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és ezek nagyban függenek a kínai beszállítóiktól.
