Kultúra

Trónörökösből száműzött – Habsburg Ottó fiatalságának képei koronázástól bombázásig

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan
Sokak emlékezetében a rendszerváltás környékén megismert kép él Habsburg Ottóról. De vajon hogyan teltek a népes Habsburg család hétköznapjai, miként nevelkedett az osztrák–magyar trón örököse Ausztriában, Baszkföldön, Belgiumban és az Egyesült Államokban, mielőtt az európai politika színpadára lépett? Dékány Szilveszter, a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményi főmunkatársának írása.

1912. november 20-án az alsó-ausztriai Reichenau an der Raxban, a Wartholz császári villában Zita főhercegné életet adott első gyermekének, Ottónak. Az agg Ferenc József császár a Habsburg-ház új főhercegében a dinasztikus trónöröklés rendjének legfiatalabb tagját láthatta, aki emberi számítás szerint valamikor a 20. század második felében kerül majd a trónra. A gyermeket születése után néhány nappal keresztelték meg. Keresztapaként a császárt Ferenc Ferdinánd trónörökös képviselte, akinek bő másfél évvel későbbi meggyilkolásakor Ottó a császári–királyi trón várományosainak sorában apja, Károly után a második helyre lépett elő.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan A négyéves Habsburg Ottó szülőhelyén, Reichenau an der Raxban 1916-ban.

Az ifjú főherceg negyedik születésnapját követő napon meghalt a császár, és az év végén Budán a hivatalosan is trónörökössé vált Ottó szülei fejére helyezték a magyar koronázási ékszereket. Az eseményről később is élénken éltek benne az emlékek, főleg az, hogy I. Ferdinánd bolgár cár rendületlenül vallási kérdésekről tartott neki előadást, pedig őt a ceremónia látványossága sokkal jobban érdekelte – volna.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan IV. Károly és Zita koronázási képe Habsburg Ottóval 1916. december 30-án.

A súlyos politikai konfliktusokkal és harctéri veszteségekkel küzdő IV. Károly királyt – amikor csak lehetett – követte a szinte évente újabb kistestvérrel bővülő család, így számos protokolláris eseményen vettek részt Pozsonytól Isztambulig. Az utazások részeként a Wartholz-villa, mint szülőház, és az ekkor a k. u. k. hadsereg főparancsnokságaként is működő badeni Weilburg-kastély jelentették a biztos pontokat a gyermekek életében.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Etelka, mögötte Ottó, Róbert és Félix nevelőnőikkel a Villa Wartholzban, az ausztriai Reichenau an der Raxban 1917 körül. 
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó, Félix, Róbert és Etelka 1917 körül.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Etelka, Félix, Ottó és Róbert 1917 körül.

IV. Károly hiába tett kísérleteket arra, hogy tárgyaljon az Osztrák–Magyar Monarchia szövetségi unióvá alakításáról és a világháborúból való kilépéséről, a birodalom bomlani kezdett, majd darabokra hullott, és az osztrák, majd magyar trónfosztással a család menekülni kényszerült. 1919-től megkezdődtek a száműzetés évei. Ottó ekkor még nem tudhatta, hogy Ausztriába csaknem ötven, míg Magyarországra több mint hetven év múlva léphet csak be újra szabadon.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó és testvérei, Róbert és Etelka hintóban ülnek a Weilburg-kastély parkjában 1917-ben. Az alsó-ausztriai Badenben fekvő kastély Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg birtoka volt.

Svájcon keresztül Madeira szigetére érkeznek, ahol a 34 éves Károly király útja 1922 áprilisában a spanyolnátha következtében igen fiatalon végetér, és a kilencéves Ottó félárván marad hét fiatalabb testvérével, akik közül a legkisebb, Erzsébet már az apjuk halála után születik meg.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Károly Lajos és Ottó hátul állva, illetve Félix, Rudolf, Etelka ölében az újszülött Saroltával és Róbert 1921-ben.

XIII. Alfonz király segítségével a család Spanyolországba kerül a temperamentumos Zita vezetésével. Ő hatalmas lelkierővel és elszántsággal szervezi meg az ifjak neveltetését, sosem tévesztve szem elől a célt, miszerint – a politikai helyzet függvényében – Ottó bármikor készen álljon az uralkodói feladatok átvételére. A Monarchia összeomlása okán hivatal nélkül maradt pedagógusokból és volt kultuszminiszterekből álló oktatási tanácsot szervez, akik az akkori osztrák és magyar középiskolai tanrend párhuzamos elvégzését határozzák meg a gyermekek számára. Bár a testvérek magántanulók, lakóhelyük, a Lekeitio baszk halászfaluban lévő Uribarren-villa mégis egy nyüzsgő iskola képét mutatja. Egymást váltva érkeznek a legkiválóbb paptanárok, pannonhalmi bencés nevelők, valamint osztrák, francia és angol oktatók. Ekkor csatlakozik a családhoz Heinrich Degenfeld gróf, aki jogi és politikatudományi ismeretekkel látja el Ottót, és aki egyetemi katedráját feladva haláláig legközelebbi munkatársa marad.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó édesanyjával, Zitával 1925 körül.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan A Habsburg testvérek – Ottó, Rudolf, Károly Lajos, Etelka és Róbert – látogatóban a Lekeitióhoz közeli La Universal konzervgyárban 1926-ban. Bal szélen Heinrich Degenfeld gróf, a gyerekek egyik nevelője, mellette a helyi plébános, hátul munkaköpenyben a cég vezetője, egyben a település polgármestere, León Ocamica e Idoeta.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó tanítójával, Zsámboky Pál atyával Lekeitióban az 1920-as években.

Talán nem meglepő, hogy Habsburg Ottó kedvenc tantárgya a történelem, hiszen Európa története egyben családja története is. Igen korán megmutatkozik a politika iránti érdeklődése, amelyet szépirodalmi olvasmányaival tovább formál. A Copperfield Dávid vagy Karl May művei mellett különösen sok magyar szerzőt olvas – a kedvencei közé tartoznak a népi írók munkái. A német és a magyar mellett angolul, spanyolul beszél, horvátul és latinul is tud, francia nyelvtudása tökéletesítése végett pedig egy évet Luxemburgban, a clervaux-i apátság bencés gimnáziumában tanul. Itt a vele közeli rokonságban álló luxemburgi uralkodócsalád révén egyúttal a társasági életben is bemutatkozik.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan A baszk Lekeitio kikötője 1925 körül. 
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó a lekeitiói Uribarren-palota teraszán testvéreit fényképezi az 1920-as évek közepén. Az asztalnál Félix, Károly Lajos, Róbert és Etelka malmot játszanak. 
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Etelka, Félix, Róbert, előtte Károly Lajos, Rudolf és Ottó hógolyóznak az 1920-as évek közepén.  
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Zita királyné gyermekei körében 1927-ben. Hátul Habsburg Ottó, Félix, Károly Lajos, Róbert, Rudolf, elől pedig Erzsébet, Etelka és Sarolta.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó, Etelka, Róbert, Félix, Károly Lajos, Rudolf, Sarolta és Erzsébet 1928 körül.

Ottó reggel hattól este hétig szigorú időbeosztással dolgozik, és mivel két tantervet teljesít – ráadásul rövidebb idő alatt tervezve –, a nyári szünidő egy része is alkalmanként tanulással telik. Eredendően erős kötelességtudat és elhivatottság jellemzi, ezeket az erényeket pedig csak felerősítik benne édesanyja drákói módszerei, amelyekre később mégis hálával emlékezik vissza. Az említett tulajdonságok révén olyan önfegyelemre és kitartásra tesz szert, amiről politikai kortársai évtizedek múlva számos alkalommal nyilatkoznak elismerően.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó 1923 körül.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó tanulás közben az Osztrák–Magyar Monarchia térképe előtt 1923 körül.

Az elme pallérozása mellett a nevelés részeként helyet kap a napirendben a fizikai erőnlét fejlesztése is: hosszú kirándulásokat tesznek, sétákat a tengerparton gyalog vagy lóháton, a dimbes-dombos tájon népszerű testmozgás a hegymászás, vagy éppen a vitorlázás a Vizcayai-öbölben. Legszívesebben azonban bicikliznek – Ottót nagyon érdekli a kerékpározás, rendszeresen ellátogatnak a Tour de France közeli állomásaira.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó és testvérei hajókiránduláson a baszkföldi Lekeitióban a húszas évek közepe táján. 
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó az árbócnál 1925 körül.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó, Etelka, Róbert és Károly Lajos biciklizés közben 1925 körül.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan 1925 körül.

A vallás kora gyermekkorától kezdve szerves része a mindennapjainak, nemcsak a paptanárok hatása révén, de már a szülők részéről is megtapasztalhatta a hit megélését. Ottóra nagy hatással van a közelben fekvő Loyola, vendégeskednek náluk az oda vagy Lourdes-ba tartó zarándokok csoportjai. A vendégjárás egyébként sem ritka, rendszeres látogatóik az arra járó cserkészcsapatok, a környéken mérkőzést játszó magyar futballklubok, világutazó előadók vagy egykori és aktív politikusok. Postai úton is érkeznek emléktárgyak a Monarchia volt országaiból, ezeket egy idő után már külön üvegszekrényben gyűjtik. A gyerekek különösen örülnek a Bécsből kapott ólomkatonáknak, karácsonyfáról minden évben a császárhű Tirol gondoskodik. Később aztán osztrák népviseletet és díszmagyart  rejtenek a csomagok, az ezekbe öltözött fiatalokról készült portrék népszerű képeslaptéma lesz odahaza.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Zita és gyermekei, Habsburg Etelka, Ottó és Róbert mise után 1924 körül.  
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Rudolf, Károly Lajos, Félix és Ottó osztrák népviseletben ólomkatonákkal 1924-ben.  
Halmi Béla / Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó díszmagyarban 1930-ban.  
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Karácsonyi családi csoportkép 1925-ben. A hátsó sorban Habsburg Róbert, Ottó, Etelka, Károly Lajos, Félix, elől pedig Sarolta, Mária Jozefa (IV. Károly édesanyja, a gyerekek nagyanyja), Rudolf, Zita ölében Erzsébettel.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó és legkisebb húga, Erzsébet 1926 körül.

Érettségi vizsgájára a bencés tanárok mellé osztrák és magyar vizsgabizottság érkezik, köztük Ady Lajos tankerületi főigazgató, a költő fivére. Ottóra a kitüntetéssel letett vizsgát követően, nagykorúságának elérésével számos feladat vár: így a Habsburg-dinasztia hagyományos lovagrendjének, az Aranygyapjas Rendnek lesz a nagymestere. A nagykorúvá vált trónörökös a magyar legitimisták és osztrák monarchisták érdeklődésének középpontjába kerül, számos képsorozat és tehetségét, rátermettségét méltató írás jelenik meg róla a lapokban. Személyének megítélése a sajtóban ugyanakkor nem egységes, kritikusai karikatúrákon és lejárató írásokon keresztül táplálják a restaurációtól való félelmet.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó az Aranygyapjas Rend újonnan avatott tagjaival a belgiumi Steenokkerzeelben 1932-ben. Balról Habsburg–Estei Róbert főherceg, Gottfried főherceg, Maximilian Hohenberg herceg, Habsburg Ottó, Erwein Gudenus báró, Cziráky József gróf, Károlyi József gróf és Heinrich Degenfeld gróf.

Amikor eljön az idő, hogy Ottó egyetemre menjen, a család Belgiumba költözik. Ottó a nagy múltú katolikus intézményben, Leuvenben folytatja tanulmányait. Érdeklődési iránya nem kérdéses, a politika tudománya vonzza. A család otthonává a Brüsszel és Leuven között nagyjából félúton elhelyezkedő Steenokkerzeelben, egy belga arisztokrata által felajánlott késő-középkori vízikastély válik 1929-től egészen 1940-ig. A Ham-kastélyban viszonylag egyszerűen, fényűzésmentesen zajlik az élet, a napirend nem módosul a korábban megszokott szigorú rendhez képest. Önkéntesek is érkeznek, akik a terebélyes háztartás működési feladatainak ellátásában vagy a kiterjedt levelezés rendszerezésében és megválaszolásában segédkeznek.

Ottó kitüntetéssel diplomázik: ő az első Habsburg, aki doktori címet szerez. Disszertációját az osztrák paraszti birtok öröklési jogának kérdéseiről írja; testvére, Etelka pedig e téma magyarországi vonatkozásait dolgozza fel. Egyetemi évei alatt Ottó többször jár tanulmányúton Berlinben, ahol következetesen visszautasítja a náci vezetők meghívásait. Édesapja portréja egész életében az íróasztala közelében van.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó az íróasztalánál 1939-ben. Háttérben édesapja, IV. Károly király portréja lóg.

Kedvelt időtöltése ekkoriban a vadászat, tehetséges céllövőnek bizonyul. Később aztán felhagy vele, mert „az állatok elevenen sokkal szebbek”. De talán még ennél is fontosabb számára az ajándékba kapott saját autó – az autóvezetés iránti szenvedélye egész életében elkíséri. Testvéreivel bejárják a környéket, és egy-egy hétvégi üdülésre is sor kerül a tengerparton.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó 1926 körül.  
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Főhercegi piknik az árokparton 1934 körül. Habsburg Károly Lajos, Sarolta, Ottó és az előtérben Róbert.  
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó, Etelka, Erzsébet és Sarolta 1939-ben.
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó öccseivel, Károly Lajossal és Rudolffal síel 1941 körül.

Az Anschluss után az osztrák ellenállásra felszólító Ottót a német birodalmi hatóságok hazaárulónak tekintik, elfogása esetén azonnali agyonlövését irányozzák elő. 1940-ben a Luftwaffe belgiumi bombázásai miatt az utolsó pillanatban hagyják el a villát; Franciaországba, majd Portugáliába mennek. Ottó diplomáciai összeköttetései révén – testvéreivel gyakran életüket is kockáztatva – zsidó menekültek megmentésén, vízumkérelmek megszerzésén fáradoznak. Ezt követően a család Észak-Amerikába utazik. A volt trónörökös 1944-ig ott tartózkodik, és a Fehér Ház kapuin belül is folytatja lobbitevékenységét a magyar és az osztrák önállóság visszaállítása érdekében, több-kevesebb sikerrel. A háború végének közeledtével készül a hazatérésre. Ezidőtájt gyakran emlegetett szófordulata – „Amerikában lettem európaivá” – már egy alapvetően új életstratégia körvonalazódásáról árulkodik.

Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan 1940 körül.  
Habsburg Ottó Alapítvány / Fortepan Habsburg Ottó Floridában 1942-ben.

 

Írta: Dékány Szilveszter | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/habsburg-otto-fiatalsaga

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik