A családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát
– olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében.
Az MTI-hez eljuttatott szövegben az NGM azt is bejelentette, hogy mintegy 300 foglalkozást fognak azonosítani, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár. „A magyar munkaerő az első, ezért az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el” – írják, leszögezve, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Mindezt a magyar családok védelmének szellemében.
„Külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma” – írják.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány „szem előtt tartva a magyar munkahelyek védelmét” arról döntött, hogy 2024-ben is az elméleti maximumnál alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát. A minisztérium hangsúlyozza továbbá, hogy a maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, 2023-ban például 39 ezer engedély kiadására került sor.
Mindezek mellett – írják – a kormány létrehozott egy „negatív listát”, amelyen meghatározzák azokat a munkaköröket, amik esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például
- a tetőfedő,
- az ipari alpinista,
- a szerszámkészítő,
- a kulturális szervező,
- a jogi asszisztens,
- a fényképész,
- a szőlő- és gyümölcstermesztő,
- vagy épp a felvonószerelő.
A héten komoly visszhangot váltott ki, még a csütörtöki kormányinfón is téma volt, hogy egy Nógrád vármegyei akkugyár kirúgja azokat a magyar dolgozóit, akik vendégmunkásokat tanítottak be, mindezt úgy, hogy a cég korábban több milliárd forintos állami támogatást is kapott.
