A depresszió az emberi civilizáció megjelenése óta jelenlévő betegség, amely sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: kortól, nemtől, társadalmi csoporttól és anyagi helyzettől függetlenül bárkit utolérhet. Becslések alapján a betegség több mint 300 millió embert érint a világon, az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a népesség 10 százaléka megküzd vele legalább egyszer élete során. Hazai statisztikai adatok szerint a magyar felnőtt lakosság 15 százaléka legalább egyszer átélt már súlyos depressziós epizódot, 7 százaléka minden évben, 4 százaléka pedig minden hónapban kezelést igénylő depresszióban szenved.
Van különbség rosszkedv és depresszió között
Rengeteg ember figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a depresszió nem szimpla szomorúság, átmeneti levertség, időszakos motiválatlanság vagy rossz hangulat, hanem valódi, létező betegség.
A szomorúság emberi alapérzelmünk, elkerülhetetlenül megtapasztalja mindenki az élete során. Teljesen normális és egészséges dolog, amely általában visszavezethető egy kiváltó okra, és természetéből adódóan idővel enyhül. A depresszió viszont nem múlékony állapot, nem egy átmeneti negatív érzés, hanem krónikus megbetegedés, ami azt jelenti, hogy ha egyszer kezelés nélkül látszólag el is múltak a tünetek, a legtöbb esetben ezek sajnos visszatérőnek bizonyulnak.
A depressziós személy gyakran nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy miért szomorú, a reménytelen hangulat és az örömképesség elvesztése azonban jelentős szenvedéssel jár számára, amelyhez gyakran társul erőteljes bűntudat, továbbá az értéktelenség és feleslegesség érzése is. A depresszió diagnosztikájában a szomorúság tehát csupán egyetlen tünet a számos érzelmi, motivációs, viselkedésbeli, kognitív és testi szimptóma mellett.
A depresszió nem a gyengeség jele
A depressziós személyekkel kapcsolatban leggyakrabban előforduló megbélyegzés az, hogy gyengének titulálják őket, holott orvosi módszerekkel diagnosztizálható betegségük van, amelynek a tünetei között lehet egyebek közt fizikai fájdalom, alvászavar, fogyás vagy hízás. A személy érdeklődése, produktivitása, aktivitása lecsökken, nincs kedve semmihez, energiahiányról panaszkodik. Végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, jövőjét, pesszimista, reményvesztett. Negatív énkép jellemzi.
Nem az egyén személyisége határozza meg a depresszió lefolyását, amely legalább olyan súlyos állapotnak tekinthető, mint az asztma vagy a cukorbetegség. Kiváltó oka nemegyszer valamely komoly veszteség, ilyen lehet akár a munkahely elvesztése vagy egy közeli hozzátartozó halála. Az elmúlt évek nagy globális csapása, a Covid-19 okozta stresszhelyzetek, veszteségek (pl. akár Covid okozta gyász, anyagi veszteség, súlyos betegség) is fokozhatják a depresszió kialakulásának esélyét. A világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt a depresszió előfordulási gyakorisága, ezért orvosok és tudósok világszerte „csendes pandémiának” nevezik.
A férfiak ugyanúgy lehetnek depressziósak, mint a nők
Bár a statisztikák szerint kétszer annyi nőnél diagnosztizálnak depressziót, mint férfinál, a szakemberek véleménye az, hogy mindkét nemnél ugyanolyan gyakori a betegség, csak a férfiak a rájuk nehezedő társadalmi elvárások miatt – hogy mindig erősnek, határozottnak kell mutatkozniuk – sok esetben hajlamosabbak a szőnyeg alá söpörni a problémáikat a megbélyegzéstől tartva. A „majd én megoldom, elmúlik ez, erős vagyok” hozzáállás azonban a legtöbbször nem elegendő a probléma megszüntetéséhez.
A kezeletlen férfidepresszió az egyik oka annak, hogy a férfiak körében több a szenvedélybeteg, gyakrabban tesznek kárt magukban, élettartamuk rövidebb, és esetükben az öngyilkosság előfordulási aránya is magasabb. Nehéz észrevenni egy szenvedő férfi segélykiáltását, de ha idejében kér és kap segítséget a beteg, a depresszió kezelhető és leküzdhető.
Nem szégyen segítséget kérni
A depresszió a legtöbb esetben nem múlik el magától. Ez egy betegség, amely kezelhető, de ehhez az esetek túlnyomó részében szakember segítéségre van szükség. Gyakran csak pszichoterápiával vagy gyógyszeres kezeléssel győzhető le. A ma forgalmazott antidepresszánsok biztonságosak és hatékonyak. Ezek a gyógyszerek sokaknak segítenek abban, hogy az érintettek újra önmaguk lehessenek. Az antidepresszánsok nem nyugtatók vagy fájdalomcsillapítók, sokkal inkább az agyra hatnak. Az orvosok pontosan tudják, hogy melyik betegnek melyik gyógyszer lehet hatásos, és hogy meddig kell azt szednie. A legtöbb esetben a tabletták felgyorsítják a terápiát, és rövidítik a gyógyulási időt.
Beszéljünk róla!
Szintén elterjedt tévhit, hogy ha valaki beszél a depresszió okozta problémáiról, azzal csak felerősíti az érzéseit, és a rossz dolgokra összpontosít. Holott sokkal ártalmasabb lehet, ha valaki egymaga próbálja leküzdeni negatív gondolatait, és emiatt esetleg elszigetelődik másoktól. Igenis érdemes beszélni a problémáinkról egy támogató, megbízható, nem ítélkező, hozzánk közel álló személlyel, akár egy hozzátartozóval vagy baráttal, ám súlyosabb esetben szakértő segítségét kell kérni.
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
