A Republikon Intézet felméréséből megállapítható: eddig az MSZP viselkedett leginkább az ellenzéki pártoktól megszokott módon, a Jobbik és az LMP viszont gyakrabban csatlakozott a kormánypárti szavazatokhoz a szocialista párttal szemben.
A tavaszi interpellációs szavazásoknál a Jobbik és az LMP egyaránt mindössze az esetek felében utasította el a fideszes választ, míg az MSZP esetében ez az arány 90 százalék. A radikális jobboldal és az ökopárt sokkal megértőbb volt a kormány tagjaival, ha azok szocialista politikusoknak válaszoltak, ilyenkor az esetek többségében nem szavazták le a minisztereket és államtitkárokat. Ezzel szemben az MSZP-frakció kizárólag akkor „állt a Fidesz pártjára”, ha azzal a kérdező jobbikos politikus ellen léphetett fel.
A beterjesztett indítványokat vizsgálva megállapították, hogy a Jobbik a kormánypárti indítványok közel kétharmadát megszavazta, míg az LMP mintegy 40 százalékukra, az MSZP pedig csak minden ötödik fideszes előterjesztésre mondott igent. A teljes képet jellemezve ugyanakkor fontos azt is megjegyezni: a Jobbik több – tizenhat – önálló törvényjavaslatot nyújtott be, mint a másik két ellenzéki erő összesen, és mindhárman tiltakoztak a kormánypártok kétharmados, közjogi tárgyú javaslatai ellen.
A Republikon elemzése részletesen megvizsgálja a tavaszi ülésszakon benyújtott, ellenzéki javaslatokat, valamint az említett pártok szavazatait a kormánypárti kezdeményezések kapcsán; továbbá összefoglaló elemzést adunk a pártok szavazási hajlandóságából levezethető politikai profiljáról is.
