Gyermeksírokat, ezüstpénzeket, bronzcsatokat és a korábban a Nagytemplom helyén álló, 1564-ben leégett gótikus építményhez, a Szent András templomhoz tartozó falat találtak a megelőző régészeti feltárás során.
D. Szabó László, a feltárás vezetője elmondta, ritkán van alkalmuk debreceni középkori temetőkben vizsgálódni. Hogy mikor kerültek oda a gyermeksírok, az előkerült ezüstpénzek meghatározása után derül majd ki. Az viszont tény, hogy Szent István korától kezdve előírás volt a templomok körüli temetkezés. Valószínűleg 500-600 évesre tehető az eddig feltárt hat gyermek-csontváz, melyből három lány lehetett. Nemük onnan sejthető, hogy a bronzdíszes párta, melyben örök nyugalomra helyezték őket, megszínezte koponyájukat.
A több mint 20 négyzetméteren szeptember 20. óta tartó feltárás során koporsószögekre is bukkantak, ám a csontvázak körül koporsóra utaló nyomokra még nem. A fal megtalálásának jelentősége abban rejlik D. Szabó László szerint, hogy a Szent András templom egy korai építési fázisához tartozó körülbelül 2,2 méter széles, 1 méter vastag, bontott téglákból épített fal húzódik az egykori imaterem 1,2 méter széles fala alatt.
Ez a tervek szerint a nagyközönség elől sem lesz elrejtve, hiszen az odalátogatók eredeti állapotában tekinthetik meg a fal egy-egy részletét.
