Tavaly összesen 690 ezer 15 éves tanuló töltötte ki a PISA-teszteket világszerte. A cél annak felmérése, a diákok mennyire képesek komplex problémák megoldására, a kritikus gondolkodásra és a hatékony kommunikációra, illetőleg, hogy az adott országok oktatási rendszerei mennyire készítik fel a gyerekeket a való élet kihívásaira. A diákok teljesítményét három területen mérik: matematikában, szövegértésben és természettudományban. 2022-ben a matematikán volt a fókusz.
A PISA-tesztek eredményeit elemző tanulmányt ismertető Magyar Hang azt írja: korábban sosem látott mértékben zuhant az OECD-országok diákjainak átlagpontszáma matematikából és szövegértésből az előző. A 2018-as felméréshez képest matekban átlagosan 17 ponttal teljesítettek rosszabbul, mindössze 472 pontot elérve, a szövegértésben 11 ponttal, így 476 pont lett az átlag, a természettudomány területén pedig négy ponttal, ami 485 pontos átlagra volt elég.
A tavalyi felmérésen résztvevő országok közül Szingapúr végzett az élen, után a Japán, Dél-Korea, Észtország, majd Svájc következett, miközben az oktatási rendszeréről híres Finnországban hatalmas visszaesést tapasztaltak.
Magyarországon 6198 diák írta meg a PISA-t összesen 270 intézményből. A magyar tanulók
Átlagosan csak 473 pontot szereztek, pedig 2018-ban még 481-et sikerült gyűjteniük. Ugyanakkor az OECD-országok átlagpontszáma négy év alatt jelentősen romlott, 489-es pontszámról 472-re, ami azt jelenti, hogy a magyar diák teljesítmény még így is átlagon felülinek számít.
A szövegértésnél három pontot rontottak a diákok az előző teszthez képest: a 473 elért pontszám a valaha mért második leggyengébb eredménynek számít, csak a 2015-ös, 470 pontos negatív rekord előzi meg. Az OECD-országok átlaga a szövegértésben is romlott, de a 476-hoz szint így is magasabb a magyar értéknél.
Ugyanakkor a magyar diákok természettudományos területen javítani tudtak: 2018-hoz képest 5 ponttal többet, összesen 486-ot szereztek. Az OECD átlag ezen a területen is romlott, így Magyarország egy ponttal az átlag felett végezett.
Közép-kelet-európai összevetésben Magyarország a középmezőnyben van: a lengyelek, a csehek és az osztrákok mindhárom területen jobban teljesítettek hazánknál, a szlovének matematikában és természettudományban szárnyalták túl minket, a horvátok pedig csak a szövegértésnél értek el több pontot. A szlovákok, a szerbek, az ukránok és a románok egyértelműen gyengébb eredményt produkáltak.
A PISA-teszt tanúsága szerint
A leghátrányosabb helyzetű gyerekek 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál, ami nemzetközi viszonylatban is rossznak számít, hiszen az OECD-átlag 93 pont volt. Mindez arra világít rá, hogy a magyar iskolarendszer továbbra sem képes kiegyenlíteni a családi háttérbeli különbségeket.
A nemek közti különbségeket figyelembe véve elmondható, hogy matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok értek el jobb eredményt (átlagosan 15 és 16 ponttal), míg a természettudományok területén kiegyenlített eredmény született (itt átlagosan a fiúk szereztek néggyel több pontot).
