Száz éves korában elhunyt Henry Kissinger, aki a hidegháború tetőpontján volt az Egyesült Államok külügyminisztere, Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége idején is ellátta ezt a posztot – írta a BBC. – A hidegháború alatti világdiplomácia kulcsfigurája, Kissinger „ma meghalt connecticuti otthonában” – közölte tanácsadó cége, a Kissinger Associates közleményében. Elhunytával „Amerika elvesztette az egyik legtekintélyesebb és leghallgatottabb hangját a külpolitikában” – fogalmazott George W. Bush volt amerikai elnök.
Az 1973-ban a vietnámi háború lezárására tett erőfeszítései miatt Nobel-békedíjjal is kitüntetett egykori nemzetbiztonsági tanácsadó középosztálybeli zsidó családban született Bajorországban 1923. május 27-én. 15 éves volt, amikor családjával elmenekült a náci Németországból, 1938-ban New Yorkba költözött.
Szolgált az Egyesült Államok hadseregében, a katonai hírszerzésnél. 23 évesen a Gestapo tisztjeinek levadászására létrehozott egységet vezette. Az Egyesült Államokban politológiát tanult a Harvard Egyetemen. Az 1957-ben megjelent Nukleáris háború és külpolitika című könyve hozott neki ismertséget, amelyben az atomrakéták korlátozott használatát hirdette. Elismert akadémikus lett, majd 1969-ben Richard Nixon elnök külpolitikai jobbkezeként belépett a Fehér Házba.
Henry Kissinger az 1970-es években kezdeményezte a Moszkvához és Pekinghez való közeledést, látta, hogy az amerikai történelem sötét oldalai – például az 1973-as chilei puccs támogatása, Kelet-Timor 1975-ös lerohanása és természetesen a vietnami háború – beárnyékolják az Egyesült Államokról kialakult képet.
A „reálpolitika¨, a hatalom által védett nemzeti érdekek hideg számítása tette őt világszerte sokat bírált személyiséggé. Támogatta Nixont és a semleges Kambodzsa elleni bombázásokat, a támadásokban több tízezer civil vesztette életét. Későbbi Kissingert több bíróság is megpróbálta felelősségre vonni emberi jogi visszaélések miatt.
Diplomáciai hozzáértése segítette a tűzszünet megteremtését az 1973-as arab-izraeli háborút követően.
Élete végéig befolyásos politikus, külpolitikai szakértő volt, Donald Trump 2017-es megválasztása után egyebek mellett párbeszédet szorgalmazott Vlagyimir Putyinnal, és a Krím megszállásának elfogadását javasolta. Júliusban még Kínában tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel és a kínai védelmi miniszterrel.
Kína különleges helyet foglal el Kissinger karrierjében. Kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és a Mao Ce-tung vezette Kína kapcsolatainak rendezésében, amikor titokban Pekingbe utazott Richard Nixon 1972-es történelmi látogatásának megszervezése érdekében. Ez vetett véget a Kínai Népköztársaság elszigeteltségének – írta az MTI.
Májusban ünnepelte századik születésnapját.
Kissingerről a BBC History cikkét itt olvashatja.
