A hosszabb távú beruházási hitelek iránti igény visszaesését tapasztalja a legtöbb hazai bank a kisvállalkozásoknál a gazdasági krízis nyomán – válaszolták körkérdésünkre a hitelintézetek. A megrendelések visszaesésétől való félelem, a nehezebb gazdasági környezethez alkalmazkodó tartalékolás miatt a fejlesztések leállítása, elhalasztása sok helyen már látható – summázta tömören Tamás Gábor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója. Vadonatúj jelenség viszont e banknál, hogy a korábbiakhoz képest elképesztő számban kötöttek kkv-k árfolyam- és kamatkockázat elleni fedezeti ügyleteket az elmúlt hetekben.
Az OTP Banknál az éven túli kölcsönök rovására a rövid lejáratú konstrukciók, így a folyószámlahitel iránt nőtt meg az igény. Az átrendeződés egyik oka az lehet, hogy a követeléseik lassú befolyásával vagy esetleg értékesítési nehézségekkel szembesülő cégek első lépésben fogóeszközhitelekkel szándékoznak áthidalni a jelenlegi időszakot – latolgatta Kálmán László üzletág igazgató. A hitelkereslet visszaesését nem érzékelő kivételek közé tartozik az Erste Bank, ahol kismértékű növekedést regisztráltak a hitelkérelmeknél. Bizakodó a K&H Bank is, amely viszont bevallottan legfőképpen az (eleddig egyedül általa fogalmazott) új mikrohitelnek köszönhetően kerülheti el a kereslet megcsappanását.
A jelenlegi „túlélési periódusra” több pénzintézetnél is a Sikeres Magyarországért (SM) hitelprogramot, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) által refinanszírozott kölcsöntípusokat ajánlották a kisvállalkozók figyelmébe. Ezeknél ugyanis – ellentétben a tisztán piaci konstrukciókkal – a kamat- és egyéb költségek nem vagy csak minimális mértékben drágultak. Ráadásul az SM esetében továbbra is az euróhitelhez hasonló áron, ám forint alapon, árfolyamkockázat nélkül érhető el a kölcsön – emlékeztetett Biczó Anikó, az Erste Bank üzletág-igazgatója.
A források megszerzésének drágulása és a növekvő kockázat miatt október második felétől a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, a Volksbank és az MKB Bank nemcsak a lakossági, de a kkv-piacon is felfüggesztette a svájcifrank-alapú hitelezést (sőt, az MKB Bank az eurós kölcsönöket is). Ha lehet, még rosszabb hír, hogy a még elérhető piaci kölcsönöknél mindenütt a korábbinál borsosabb tarifákat látni.
A K&H Bank például meglévő szerződéseinél – típustól függően – 0,75–2,5 százalékkal kényszerült emelni hiteldíjait. Vitézül kitart a svájcifrank-alapú hitelezés mellett az OTP Bank, de ezek kamatának éven túli lejáratra (a kisebb cégek döntően ilyet vesznek föl) átlagosan 2,5 százalékkal nőtt, az euróalapúaké pedig 1,5 százalékkal. Az OTP éven belüli céges forinthiteleinek kamatmértéke eközben átlagosan 1,5 százalékkal, az ennél hosszabbak 0,1–1 százalékkal lettek magasabbak.
A jó vállalati ügyfelekért folytatott kiélezett verseny miatt több hitelintézet is, például az UniCredit Bank és az MKB Bank – legalábbis saját bevallása szerint – a forrásköltség növekedésének egy részét kényszerűen „lenyelte”, azaz nem hárította tovább az ügyfelekre.
A másik fontos jelenség, hogy a bankok egy része a devizahitelekhez képest csak kisebb mértékű kamatemelést hajtott végre a forintos konstrukcióknál. Az üzenet világos: az árazással a pénzpiaci szereplők a hazai pénznemben (esetleg az euróban vagy az Erste Banknál USA-dollárban) történő kölcsönfelvétel felé szeretnék „terelni” a vállalkozói ügyfélkört. Mészáros Norbert, az MKB Bank osztályvezetője úgy fogalmazott: devizahitelek felvételét eddig is elsősorban azoknak a cégeknek ajánlották, amelyek rendelkeztek árfolyambevétellel, magyarán jelentősen mérsékelni tudták árfolyamkockázatukat. Az elmúlt időszak alapján ennek a feltételnek még nagyobb jelentőséget tulajdonítunk – tette hozzá a szakember.
Több pénzintézetnél azt is jelezték (a részletek ismertetése nélkül), hogy az eddigieknél szélesebb körű és alaposabb hitelbírálati eljárásokra számíthatnak a vállalati ügyfelek (is). Ez egyértelműen több papírmunkát és adminisztrációt jelent a pénzért folyamodó vállalkozóknak. Öröm az ürömben, hogy a hitelintézetek – egybehangzó közlésük szerint – legalább a kölcsön felhasználásának monitorozási eljárásán nem szigorítottak. A banki személyes látogatásokra, adatbekérésekre tehát továbbra is a szerződésekben eddig megszabottak szerint (több banknál például negyedévente) számíthatnak az érintett vállalkozások.
Találni azért sajnos még néhány további, az ügyfelek számára nagyon is kézzelfogható szigorítást a pénzintézetek hitelezési gyakorlatában. Az OTP Bank például a közelmúltban – a lakossági üzletághoz hasonlóan vállalati területén is – szűkítette munkatársainak egyedi hitelengedélyezési jogkörét. E bank szakemberei a korábbiaknál szűkmarkúbban számolnak abban az esetben is, amikor a fedezetül felajánlott ingatlanok értékéhez képest kell kiszámítani az ügyfélnek nyújtható hitelösszeg mértékét.
Ha nem is a mostani krízishelyzet, de általában a hitelezési kockázat csökkentése és az uniós elvárások teljesítése (az úgynevezett Bázel II. direktíva) miatt hitelezési és árazási folyamatának gyökeres megújítására készül a K&H Bank. Ennek nyomán a kockázatosabb ügyfelek, illetve az alacsonyabb fedezetű hitelek esetében bevallottan drágulásra van kilátás, a kedvező minősítésű cégek és jó biztosítékokkal „körített” kölcsönök esetében viszont nem kell ettől tartani.
A sok rossz hír mellé azért lehetett találni egy kedvezőt is: mostanáig egyetlen pénzintézet sem tapasztalta a késedelmes vagy nem fizető kkv-k arányának számottevő növekedését. Így a legtöbb helyen nem változott érdemben ezen ügyfélhitelek minősítése sem (a kölcsönöket a pénzintézetek a velük kapcsolatos esetleges problémák miatt több fokozatba sorolják). A bankok azért nem hisznek a csodákban: több helyütt is a késedelmes cégek arányának növekedését várják.
Ha egy kisvállalkozó gazdasági helyzete miatt nehézségekbe ütközne, problémát jelentene számára a hiteltörlesztés, egyedi döntés alapján mód van a futamidő hosszabbításra, a fizetési átütemezésre – jelezték a pénzintézetek. Ez egy pontig a banknak – amely alapvetően a pénzügyekhez ért, nem érvényesített fedezeteket akar kezelni – is kedvező lehet, de a hitelintézetnek azt is mérlegelnie kell: a fizetési feltételek enyhítése önmagában elégséges lehet-e a vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálásához – hívta fel a figyelmet Mészáros Norbert.
Banki válaszok a válságra
– A hiteldíjak (kamatok, egyéb költségek) emelése
– A kölcsönhöz elvárt saját erő mértékének növelése
– Az ingatlanok értékéhez viszonyított maximális hitelösszeg csökkentése
– A kockázatosabb hiteltípusok (pl. svájcifrank-alapú kölcsön) magasabb árazással való korlátozása
– A hitelbírálati eljárások szigorítása (pl. részletesebb adatbekérés, a hiteldöntések centralizálása bankon belül)
– A hitel felhasználásának fokozottabb ellenőrzése (monitoring szigorítása)
– A kockázatosabb ügyfélkörök (rossz esetben egész iparágak) hitelezésének visszafogása
Forrás: Ü&S-gyűjtés
A mikro-, kis- és középvállalkozások aránya a bankok összes hitelén belül*
| Időpont | Részarány (%) |
| 2004. június | 9,9 |
| 2004. december | 12,7 |
| 2005. június | 12,4 |
| 2005. december | 11,8 |
| 2006. június | 9,9 |
| 2006. december | 11,2 |
| 2007. június | 11,7 |
| 2007. december | 12 |
| 2008. június | 10,6 |
*A hitel volumenét tekintve
Forrás: PSZÁF
