Több ezer ukrán gyereket deportáltak Fehéroroszországba a háború kezdete óta

Külföldi ügynöknek minősítettek az orosz hatóságok pénteken egy angol nyelvű kiadványt, a The Moscow Times című lapot, valamint a civil társadalom több képviselőjét.

A The Moscow Times angol és orosz nyelvű internetes kiadvány megjelent az orosz igazságügyi minisztérium péntekenként aktualizált listáján.

A tárca a honlapján azzal vádolta meg a The Moscow Timest, hogy „pontatlan információkat közölt az állami hatóságok döntéseiről és politikájáról” és “negatív képet festett a hatóságokról”.

A The Moscow Times alkalmazottjainak többsége Oroszország Ukrajna elleni támadása idején elhagyta az országot.

A „külföldi ügynök” minősítéssel sújtott szervezetek szigorú adminisztratív kényszerintézkedésekkel kénytelenek szembenézni. Minden publikációjukban, így a közösségi portálokon is kötelező jelleggel fel kell tüntetniük a külföldi ügynök minősítést.

Pénteken egy színésznő, egy aktivista és két újságíró is felkerült az orosz belügyminisztérium külföldi ügynököket tartalmazó listájára.

(MTI)

Érezhetően csökkent az Ukrajnának nyújtott nyugati tüzérségi lőszerek mennyisége az Izrael-Hamász háború kitörése óta  – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.

Elmondása szerint a 155 mm-es lőszerek szállítása, melyekre a leginkább szüksége van az ukrán haderőnek, „különösen lelassult”.

Zelenszkij hozzátette, hogy az Egyesült Államok hivatalosan sosem állította, hogy leállítja vagy csökkenti a tüzérségi lövedékek szállítását Ukrajnába, ám az államfő szerint a „lőszerekért mindenkinek magának kell megküzdeni”.

Ilyen az élet. Nem mondom, hogy ez üdítő fejlemény, de ez a helyzet, meg kell védenünk azt, ami a miénk

– mondta.

(Kyiv Independent)

Különösen véres szakaszba lépett az orosz-ukrán háború az elmúlt hetekben, hatalmas orosz veszteséglisták jönnek folyamatosan: az előző 24 órában például 1140 katonát vesztettek az oroszok Ukrajnában az ukrán vezérkar becslései szerint. A háború kezdete, azaz tavaly február óta pedig már 316 760 emberük esett el a fronton.

Hadianyagban is elképesztő az orosz veszteséglista: tankokból előző nap 27-et, összesen pedig 5415-öt, páncélozott járműből 10 132-t, harci gépből 323-at, helikopterből pedig 324-vesztettek már el.

“He who is not everyday conquering some fear has not learned the secret of life.”
Ralph Waldo Emerson

The combat losses of the enemy from February 24, 2022 to November 17, 2023. pic.twitter.com/AhL4M6LUdC

— Defense of Ukraine (@DefenceU) November 17, 2023

Legalább kilencen vesztették életüket Herszonban, miután az orosz tüzérség heves tűz alá vette a várost és környékét, amit egy éve foglaltak vissza az ukránok az oroszoktól. A bombák és lövedékek  kormányzati épületekbe, lakóövezetekbe és bevásárló központokba csapódva okoztak nagy pusztítást a The Guardian tudósítása szerint.

Kilenc orosz drónt semmisített meg az oroszok által indított tízből az ukrán légvédelem péntekre virradó éjszaka a dél-ukrajnai Mikolajivi és Odesszai, a közép-ukrajnai Zsitomiri és a nyugat-ukrajnai Hmelnickiji területen, az orosz erők több C-300-as típusú rakétát kilőttek a kelet-ukrajnai Donyeck területre is, a frontvonal közelében – adta hírül közleményében az ukrán légierő pénteken.

Oroszország, miután júliusban hivatalosan is kilépett a fekete-tengeri gabona kezdeményezésből, fokozni kezdte az ukrán kikötőkre és gabonaszállítási infrastruktúrára mért csapásait. A gabonaexportot biztosító megállapodás az ENSZ és Törökország közvetítésével jött létre, és az elképzelések szerint az élelmiszerhiánnyal, éhínséggel sújtott afrikai országok számára szolgált mentőövként.

(MTI)

Az ukrajnai háború kezdete óta több mint 2400 hat és tizenhét év közötti ukrán gyermeket vittek Fehéroroszországba – derült ki a Yale Egyetem csütörtökön publikált tanulmányából.

Az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott kutatás az egyetem közegészségügyi karán működő humanitárius kutatóközpontban készült. A 39 oldalas tanulmány szerint Fehéroroszország segít Oroszországnak az ukrán gyermekek azonosításában, összegyűjtésében, elszállításában és átnevelésében is.

A tanulmány azt állítja, hogy az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye legalább 17 településéről vittek gyerekeket Fehéroroszországba.

Az ukrán főügyész májusban beszélt arról, hogy vizsgálják Fehéroroszország feltételezett szerepét abban, hogy a konfliktus kitörése óta több mint 19 ezer azonosított gyereket szállítottak erőszakkal az oroszok által megszállt területekről, többek között Oroszországba. Egyes szakértők és szervezetek becslései szerint a valódi szám ennél lényegesen magasabb lehet: az ENSZ emberjogi biztosának adatai szerint már 260 ezer gyereket telepítettek erőszakkal orosz földre. Az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács nemzetközi bizottságának vezetője júliusban ennél is nagyobb számot mondott. Ő akkor azt állította, hogy Oroszország 700 ezer gyereket deportált orosz területre az ukrajnai konfliktuszónából.

Márciusban a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, amiért törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából.

A népirtás elleni egyezmény értelmében valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozó gyerekek más csoportba hurcolása sérti a nemzetközi humanitárius jogot.

(Reuters)