A közvélemény-kutatásban részt vevő országok, köztük Magyarország lakosainak többek között azt a kérdést tették fel, hogy szerintük a 30 évvel ezelőtti állapothoz képest változott-e a hazugság és a félretájékoztatás aránya a politikában és a sajtóban. Az összes országot tekintve átlagban a megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy most már több a téves információ – ez némi visszaesés a 2018-as eredményhez képest.
A magyarok azonban még ennél is pesszimistábbak: 65 százalékuk állítja azt, hogy több a hazugság a közbeszédben – ez egy kicsivel magasabb, mint öt évvel ezelőtt. Ráadásul ez a harmadik legmagasabb arány Dél-Afrika és Törökország mögött, ami jól mutatja, hogy milyen magas fokú a bizalmatlanság a politika és a sajtó iránt.
De nem csak a politikusokban és a sajtó munkatársaiban nem bízunk, hanem a honfitársaink értékítéletében sem. A hazai válaszadók mindössze 28 százaléka biztos abban, hogy az átlagmagyar meg tudja különböztetni a valódi híreket az álhírektől, 63 százalék viszont nem értett egyet ezzel. 2018-ban erre a kérdésre még a megkérdezettek 69 százaléka válaszolt igennel, vagyis mintegy
tapasztalható.Ennek fényében különösen érdekes, hogy mit gondolunk a saját ítélőképességünkről. A „biztos vagyok benne, hogy meg tudom különböztetni a valódi híreket az álhírektől” felvetéssel a magyar válaszadók 64 százaléka értett egyet, ami 4 százalékponttal alacsonyabb, mint 2018-ban, de még így is a világátlag fölött van. Vagyis, míg a honfitársaink többségéről nem feltételezzük azt, hogy ki tudják szűrni az álhíreket, addig magunkról sokkal inkább ezt gondoljuk.
A felmérésben kitértek a mesterséges intelligencia (AI) problémájára is. A magyarok 64 százaléka egyetért azzal, hogy az AI megkönnyíti a nagyon valósághű álhírek és képek generálását, ugyanakkor azok aránya, akik szerint a mesterséges intelligencia elősegíti a félretájékoztatást, már csak 41 százalék.