Életútinterjút adott a Partizánnak Török Gábor politológus. A hosszú beszélgetés másfél órás verziója itt nézhető meg.
Török egyebek között beszélt politikai eszméléséről, szerepfelfogásáról, munkáiról, így a Csányi Sándorral régóta tartó munkakapcsolatáról is. Ezzel kapcsolatban kitért arra: nem az OTP első embere az egyetlen autonóm szereplő, ha úgy tetszik, oligarcha Magyarországon, sőt a NER-ben is vannak önálló érdekekkel rendelkező, egymással is rivalizáló gazdasági szereplők, még ha mozgástér nem is mindig társul az érdekeikhez.
Bármennyire furcsa, Mészáros Lőrinc is autonóm szereplő abban az értelemben, hogy figyelni kell arra, hogy mit gondol,
bár vannak nála komolyabb kaliberek is a NER elitjében, jegyezte meg a politológus.
Mészárosék nyári luxusjachtozásáról azt mondta: simán el tudja képzelni, hogy Orbán Viktor jóváhagyása nélkül történt, ugyanis nem lehet mindent kontrollálni, ezt gondolni félreértés. Még ebben a monolitikus rendszerben is emberek vannak fontos pozíciókban, akik maguk hoznak döntéseket, és ha rosszat, annak megvan következménye, Török szerint a nyári jachtozás sem sült el jól, feltehetően a miniszterelnök nem örült neki, ezért hangozhatott el kritika például Gulyás Gergelytől az ügyben. Török nem gondolja, hogy a szuperjacht megvásárlását egyeztetni kellett volna a kormányfővel.
Az is kiderül a beszélgetésből, hogy az MLSZ-ben elnökségi tag Török a 2000-es évek első felében találkozott először Mészáros Lőrinccel a lelátókon, akkoriban még egyszerű gázszerelő, egy kisebb cég vezetője volt, kevéssé kompatibilis a VIP-páholyok világával, melegítőben járt, és Török azt gondolta, rendes Orbántól, hogy mindig magával hozza ezt a barátját. A mából visszanézve ez viccesen hat, de innen tudja, hogy Orbán és Mészáros viszonya nem pusztán hűvös, érdekalapú, és a hasonló tapasztalatok segítenek neki megérteni a mostani történéseket. Mészárost egyébként csupaszív, nyitott, kedves, barátságos embernek, „egy szakma képviselőjének” írja le ebből az időből, akivel jó volt vele beszélgetni, leginkább a fociról.
Török arról is beszélt, hogy sokaknál megengedőbb a demokráciaképe, és inkább minőségromlást lát egyes ügyekben, nem a demokrácia hiányát.
Szerintem még mindig demokrácia van Magyarországon,
mondta, megjegyezve, hogy a demokrácia minimumfeltételei – a szabad választás, a szabad részvétel és a szabad nyilvánosság – adottak.
Bár főleg az utóbbival kapcsolatban lát buktatókat, fontosnak tartja, hogy van lehetőség a kormánytól független tájékozódásra, sőt a tájékozódás szempontjából még jobb is a helyzet mint 1998 előtt, amikor a jobboldali hangok nehezebben jutottak el a választókhoz, mint ma az ellenzékiek, hiszen most a vezető hírportálok közül több és az egyik nagy kereskedelmi csatorna is független a kormány befolyásától. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a mostanihoz hasonló tőkekoncentráció és pártutasításos rendszer nem volt 1998 előtt a médiában.
A választás szabadságával kapcsolatban Török azt mondta: bár a választási szabályok módosítása alig egy évvel a szavazás előtt, illetve a pártokra kirótt számvevőszéki büntetések adminisztratív korlátot jelentenek, és itt is minőségromlás tapasztalható, „talán nem történt meg a határátlépés”, de megérti azokat, akik szerint Magyarország már a szürke zónában van, hibrid rezsim vagy választási autokrácia, ám a diktatúra kifejezést nem tartja indokoltnak a helyzet leírására.
Tudna-e a Fidesz úgy kormányozni, tudna-e úgy kommunikálni, hogy jelentősen csökkenjen a szavazótábora, és elveszítse a választást? Igen. Ha a Fidesz elkezdene hibázni, rossz döntéseket hozni, hülyeségeket beszélni, elveszítené a választást. Diktatúrában akkor sem veszti el, eleve nincs is választás
– hangsúlyozta a politológus.
A jelenleg az ELTE-n oktató Törökkel mi is visszatérően beszélgetünk a 24.hu-n: interjúnk 2017-ből, 2018-ból, 2019 elejéről és őszéről, illetve a 2022-es választás előtt.
