A pártok kampányra fordítható pénzösszegét a választási eljárásról szóló törvény szabályozza. Ez kimondja, hogy jelöltenként egymillió forintot költhetnek ilyen célra. A médiafigyelő cégek pedig – más reklámozókhoz hasonlóan – mérik azt is, hogy a pártok listaáron mennyit költenek hirdetésre. Elvben tehát a rendszer átlátható és törvény által szabályozott.
A két nagypárt azonban többszöri megkeresésünk ellenére sem reagált. A TNS Media Intelligence reklámfigyelő adatai szerint eddig a kampányidőszak arányának megfelelően költöttek (hozzá kell azonban tenni, hogy a cég csak a köztéri, hivatalos helyen kiragasztott plakátokat és a sajtótermékekben, televíziókban, rádiókban leadott fizetett politikai hirdetéseket, valamint a moziban és interneten megvett reklámlehetőségeket tudja számon tartani). A Fidesz eszerint – listaáron – januárban összesen 22,5 millió forintot adott ki kampánycélra, ebben azonban nincs benne sem az egyes kampányhelyszínek kibérlése, sem például a rendezvényeken kiosztott narancssárga karkötő vagy hűtőmágnes. És természetesen a mérés nem tartalmazza a független szervezetek által kiadott Magyar Vizsla című kiadványt sem. (A TNS november-decemberi adatai azonban azt mutatják, hogy a párt már 170 millió 871 ezer forintot “elvert”).
Az MSZP ennek az összegnek a többszörösét élte fel eddig: januárban összesen 63 millió 30 ezer forintot, november-decemberben viszont 189 millió 628 ezret. Ebből a legtöbbet – november-decemberben 88 millió 560 ezer, januárban 49 millió 379 ezer forintot – a különböző sajtótermékekben való megjelenésre áldozták, de hétmilliót költöttek internetes reklámra és közel ugyanennyit köztéri plakátolásra.
A kispártok közlékenyebbek
A korrupcióellenes harcot zászlajára tűző MDF azonnal reagált kérdésünkre. Herényi Károly frakcióvezető elmondása szerint a párt összességében körülbelül 40-50 millió forintot fordít ilyen célra. A párt sajtókapcsolatokért felelős munkatársa hozzátette: igyekeznek ott takarékoskodni, ahol csak lehet. Az eseményeken használatos eszközöket mobil változatban gyártatták le, így nem kell minden nagygyűlésre újat készíttetniük a helyi szervezeteknek. Erőforrásaikat majd a választás napjához közeledve fogják koncentráltan felhasználni.
A TNS Media Intelligence adatai szerint az MDF valóban a szerényebbek közé tartozik: idén januárban mindössze 528 ezer forintot költött sajtóhirdetésekre. (Azóta ugyan beindult a cumisplakát-sorozat, de erről egyelőre nincsenek pontos adatok.)
Hivatalosan az SZDSZ költi a legtöbbet
A kisebbik kormánypárt januárban – ami még a kampány előtti hónapnak számít – hivatalosan összesen közel 74 millió forintot költött kampányra: közel két és félmilliót sajtóbeli megjelenésre, közel 29 milliót internetes reklámra, és 43 millió 391 ezer forintot köztéri hírdetésekre. Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke a FigyelőNetnek elmondta, hogy nincsenek hónapra bontott adatai, de néhány milliót fordítottak az énországom.hu honlap fejlesztésére. Kampányanyagaikkal január 19. után jelentek meg, miután a köztársasági elnök bejelentette a szavazás napját, és ezzel kezdetét vette a választási kampány, így azóta vannak jelen, elsősorban közterületen. Hozzátette: minden pénzbe kerül, de nem tudja megmondani, hogyan jöhetett ki a médiakutató cégnél a 74 millió forintos összeg.
Parlamenten kívül, kis költségvetésből
A FigyelőNet szintén megkereste az előző választáson egy százalékot elérő – így állami támogatásra jogosult – és most is megmérkőző pártokat. Ezek a szervezetek rendkívül kis költségvetésből gazdálkodnak, és bár nem vehetik fel a versenyt a nagyokkal, mértékkel plakátolásra is jut.
A Centrum Párt illetékese a FigyelőNetnek elmondta, hogy előző választási eredményük – 3,89 százalék – alapján 69 millió forintos állami támogatásra tarthatnak igényt évente, így ebből az összegből kell a kampányt is kigazdálkodniuk. A jelöltek általában saját zsebből finanszírozzák szórólapjaikat, a párt legfeljebb egy-egy rendezvényt illetve a sajtómegjelenéseket tudja állni. A Centrum egyelőre spórol, és ha kiderül, mely jelöltek kapták meg az induláshoz szükséges 750 ajánlást, az érintett területekre koncentrálják a kampánypénzeket. A TNS Media Intelligence adatai szerint egyébként a párt januárban 383 ezer forintot költött a különböző médiumokban megjelenő hirdetésekre.
A Harmadik Út cehét a MIÉP állja
A MIÉP és a Jobbik Magyarországért választási szövetségeként létrejött Harmadik Út a tehetősebb – és előző választáson elért eredménye alapján állami támogatásra jogosult – MIÉP kasszájából kampányol. Csurka István pártja évente 84 millió forintból gazdálkodhat, így a kampányidőszakban ebből fizetik a felmerülő költségeket. A Jobbik jelöltjei (akik a Harmadik Út indulóinak körülbelül 30 százalékát adják) saját zsebből kénytelenek szórólapjaikat nyomtatni és terjeszteni, a gyűléseket, rendezvényeket viszont már a MIÉP állja. Azok, akik felkerülnek a szavazólapra, márciusban fejenként újabb 30-40 ezer forintos állami támogatást kapnak majd.
A Munkáspárt a legszerényebb
A Munkáspárt szintén elérte 2002-ben az egyszázalékos küszöböt, ráadásul az állami támogatás mellett évi ezerforintos tagdíj is gyarapítja a pártkasszát, így a párt évi 50-60 milliós büdzsével rendelkezik. Mint a Munkáspártnál a FigyelőNetnek elmondták, mindenkinek igyekeznek segíteni a kampányban és a pénzt egyenletesen osztják el. A TNS adatai szerint is Thürmer Gyula pártja a legspórolósabb: hivatalosan összesen 212 ezer forintot fordítottak eddig kampányra.
