Miközben a vasárnapi lengyel parlamenti választáson a részvétel a rendszerváltozás óta a legmagasabb, 73 százalék volt, a népszavazáson még nem a hivatalos adatok, hanem az exit poll szerint csak 40 százalék, ami azt jelenti, hogy eredménye nem kötelező erejű, mert ahhoz legalább 50 százalék kellett volna, írja a hvg.hu.
A lengyel kormány tavaly nyáron jelentette be, hogy az október 15-i parlamenti választás napján népszavazást is tartanak, ahol a következő négy kérdésre kell válaszolni:
- Támogatja-e az európai bürokrácia által erőltetett áthelyezési kényszermechanizmus keretében több ezer illegális közel-keleti és afrikai bevándorló befogadását?”
- Támogatja-e az állami vagyon kiárusítását külföldieknek, ami oda vezet, hogy a lengyelek elveszítik az ellenőrzést a gazdaság stratégiai ágazatai fölött?
- Támogatja-e a nyugdíjkorhatár emelését, a nőknek és férfiaknak egyaránt 67 évre emelt korhatár visszaállítását?
- Támogatja-e a lengyel-belarusz határon a határzár felszámolását?
A kormány úgy gondolta, hogy a népszavazással mozgósítani tudja a híveit, miközben az ellenzék szerint ezek jórészt álkérdések, már a megfogalmazásuk is tendeciózus és hazug. Ezért az ellenzék arra biztatta a választókat, hogy bojkottálják a népszavazást, ne vegyék át annak a szavazólapját.
Az exit pollok szerint a biztatás bevált, hiszen a választáson részt vevők csaknem fele hallgatott a bojkottfelhívásra.
És ha már exit pollok: nagyon úgy néz ki, hogy kormányváltás jöhet Lengyelországban.
