A közvagyon felhasználását ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) hamarosan nyilvánosságra kerülő beszámolójából kiderül: az általuk vizsgált 97 jelentős állami tulajdonú, veszteséges állami társaság 2000 és 2005 között mintegy ezermilliárd forint állami támogatásban részesült. Ebből hatezermilliárd forint árbevétel mellett csaknem háromszázmilliárd forint adózás előtti veszteséget produkáltak. A vizsgált cégek mintegy 725 milliárd forint tőkeértékű állami vagyont képviselnek. A vizsgált társaságok hitelállománya öt év alatt 197 milliárddal 524 milliárd forintra nőtt. A dolgozói létszám azonban 26 ezerrel mérséklődött: 120 ezerre. A cégeknek több mint a fele (52 társaság) kettő vagy annál több éven át veszteséges volt.
A rossz eredményről az ÁSZ szerint az állam, mint a hatósági és tulajdonosi jogok gyakorlója, a cégek menedzsmentje és részben a piac is tehet. A szervezet úgy véli: egyes állami–önkormányzati feladatokat ellátó gazdasági társaságokat költségvetési szervvé kellene alakítani. Jelen helyzetben ugyanis ezek csupán „kvázi” gazdálkodó szervezetek, ám működésük az állami kötelezettségek miatt tartósan veszteséges. Erre szolgálhatnak például a mezőgazdasági vagy a Volán-társaságok, amelyek mérlege a külső meghatározottságok miatt hasonló. A központi vagyonkezelés elveinek átláthatatlansága miatt nem különíthető el, hogy a társaságoknál egyes veszteségek a szabályozók, a központi utasítások, avagy a menedzsment hibájából keletkeznek-e. Így pedig a személyi felelősség feltárása is szinte lehetetlen. A nem átlátható vezérelvek ugyanakkor egyes esetekben – mint például a Magyar Postánál vagy Bábolnán – a számvevők szerint túlzott önállóságot biztosítanak a helyi irányítóknak. Az ÁSZ szerint a Magyar Fejlesztési Banknál, az MFB-nél, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-nél, a Vértesi Erőműnél vagy a szövetkezeti üzletrészek felvásárlására létrehozott Szövürnél is a szabályozók okoznak veszteségeket.
A MÁV, az MVM vagy egyes agrárcégek számára az állam többletfeladatokat jelölt ki, de ehhez nem adott több pénzt. Az MTI vagy az MTV esetében az ÁSZ szerint a társasági forma indokolt lehet ugyan, mégis állandó állami támogatásra szorulnak. Ennek okát a rájuk vonatkozó szabályok hiányosságai, közszolgálati tevékenységük és alacsony bevételeik okozzák, a MÁV, a Bábolna vagy a Mahart esetében pedig a piaci verseny okoz komoly fejtörést.
A számvevők – csak hogy a szabály erősödjék – néhány pozitív példát is említenek: szerintük az NA Rt.-nek, a Nemzeti Sznháznak, a Szövürnek, illetve a Hungaroringnek juttatott állami támogatások eredményesnek minősíthetők, a Bábolna Rt., illetve a MÁV a kormányhatározatot saját stratégiájába illesztette, a Magyar Postánál pedig az átlátható stratégiai terv mára kedvező pénzügyi eredményeket hozott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
