Jöhet a légkondi
A kánikulában a BKV azt kérte a Siemenstől, hogy adjon ajánlatot a légkondi, vagy egy erősebb légcserélő beépítésére. A BKV eredetileg nem kért légkondit, mondván „az éghajlat nem teszi szükségessé”. A német gyár információink szerint vállalta, hogy szériaáron utólag beszereli a berendezést, ha a BKV igényli.
Miután hétfőn este Demszky Gábor paprikás hangú levélben sürgette a BKV-tól a körúti villamosok hibáinak kivizsgálását, egyben azt is követelte a Siemenstől, hogy álljon az újságírók elé. Kedd délutánra aztán Budapestre repült Dirk Rösler, a Siemens németországi projektfelelőse, és kamerák kereszttüzében vállalta is a felelősséget.
A Siemens magyarországi vezérigazgatója,
Beke-Martos Gábor a főpolgármesternek írott válaszlevelében azt írta a felsővezetéküggyel kapcsolatban: a BKV felmérte annak a kockázatát, hogy a forgalom lehető legrövidebb ideig tartó zavarásával korszerűsíti a körúti villamoshálózatot, tehát „a BKV bizonyos műszaki kockázatokat tudatosan vállalt”.
Mivel a (BKV szerint) 12 vagy (egy civil szervezet szerint) 17 meghibásodást okozó felsővezetékügyben még tart a vizsgálat, így Rösler arról a két hibáról számolt be, ami egyértelműen a villamoskocsiké. A múlt héten ugyanis két alkalommal nem nyílt ki az egyik villamos egyik ajtaja, múlt szombaton pedig elfolyt a fékfolyadék az első futóműnél. A projektvezető hangsúlyozta, hogy a jelenleg Budapesten futó hat Combino naponta 25 ezer ajtónyitást végez, ebből összesen kétszer volt hiba. Ennek ellenére kijelentette: ezek a meghibásodások egyértelműen a Siemens felelősségi körébe tartoznak. Farkas Szilvia, a cég kommunikációs igazgatója hozzátette: az ajtókat egy osztrák beszállító gyártja, de ettől függetlenül a Siemens vállalja a hibát. Rösler még azzal toldotta meg mindezt, hogy „ha a Siemensnél felmerül egy probléma, akkor azt meg is kell oldaniuk”.
Erre szükség is van, mivel a mostani hat mellé még összesen 36 további szerelvényt is le kell szállítaniuk 2007 májusáig.
A Combinókat ugyan Németországban 8000 kilométeren át tesztelték a cég próbapályáján, azonban minden alkalommal az utasokat homokzsákok helyettesítették. Rösler szerint így csak azt tudták vizsgálni, hogy terhelés alatt hogy viselkedik a szerelvény, de azt nem vizsgálták, hogy mi van, ha egy homokzsák nekitámaszkodik az ajtónak, vagy ha éppen csukódás közben valamelyik homokzsák még kifeszíti az ajtót és felszáll. Budapesten, mielőtt a villamosok utasokat szállíthattak volna, összesen hatezer kilométert kellett teljesíteniük, és ezalatt sem történt semmiféle meghibásodás.
Azok a fránya utasok
Azonban a villamosoknak az a sorsuk, hogy utasokat szállítsanak. A – valószínűleg az utasforgalom által okozott – ajtóhibák megfejtésére Magyarországra utaztak az osztrák ajtógyártó cég és a Siemens szakértői, és máris nekiláttak a hiba feltárásának. Ha minden jól megy, akkor – Rösler ígérete szerint – már csütörtökön újra forgalombaállhat az első két szerelvény. Addigra a mérnökökből és összeszerelő szakmunkásokból álló csapat kidolgozza, hogy az utasok által okozott terhelést hogyan tudja hiba nélkül elviselni az egyszerre több irányba mozgó ajtónyitó-berendezés.
A német szakember ekkor halvány utalást tett arra, hogy az 54 méter hosszú Combino egy-egy oldalán 8 ajtó van, ha az egyik nem működik, akkor van még másik hét, amin az utasok közlekedni tudnak. Ez csak akkor lenne gond, ha legalább három ajtó romlana el egyszerre, ekkor ugyanis az utasok már nem képesek kényelmesen leszállni vészhelyzet esetén.
Nem szabotázs a fékhiba
Azonban volt egy másik meghibásodás is, amikor a Széna térről a remízbe kellett vontatni az egyik szerelvényt. Ugyanis ha a fékrendszerből folyik az olaj, akkor a fedélzeti számítógép automatikusan befékezi a villamost, hogy ne történhessen baleset. Rösler szerint a – szintén alvállalkozótól vásárolt – fékrendszeren több csatlakozó is van, és az egyik nem volt kellően rögzítve. Hogy ez a hiba miért több heti futás után történt, arra eddig még senki nem tudott választ adni, Rösler mindenesetre kizárta, hogy szándékos mulasztás állna a háttérben.
