Tudomány

Első alkalommal nyertek ki RNS-t egy kihalt állatból

Emilio Mármol Sánchez (photograph) and Panagiotis Kalogeropoulos
Emilio Mármol Sánchez (photograph) and Panagiotis Kalogeropoulos

Egy új tanulmányban azt mutatják be, miként tudtak RNS-molekulákat izolálni és szekvenálni egy több mint százéves erszényes farkas, azaz tasmán tigris maradványaiból – írja a Stockholmi Egyetem oldala. A példány tetemét szobahőmérsékleten őrizték meg egy múzeumban. Ez az első alkalom, amikor sikerült rekonstruálni egy kihalt faj bőr- és vázizom transzkriptomját.

A kutatók szerint eredményeik fontosak lehetnek a kihalt fajok, köztük a gyapjas mamutok feltámasztásáért tett erőfeszítésekben, valamint a pandémiára képes RNS-vírusok vizsgálatában.

A tasmán tigris egy erszényes ragadozó volt, amely egykor Ausztrália egészén és Tasmanián is jelen volt. A faj kipusztulását az európai gyarmatosítók okozták: az állatokat kártevőnek nyilvánították, és pénzt fizettek a kilőtt egyedekért. Az utolsó ismert példány 1936-ban, fogságban pusztult el.

Az elmúlt időszakban sok szakértő foglalkozott a tasmán tigris feltámasztásával, mivel visszatelepítése segíthetne helyreállítani a helyi ökoszisztéma egyensúlyát. A rekonstrukcióhoz azonban nemcsak a genomjának (DNS) átfogó ismerete szükséges, hanem a transzkriptom (RNS) felmérése is.

A kutatók a Svéd Természettudományi Múzeumban őrzött példányt vizsgálták, az állat 130 éve pusztult el, tetemét kiszárították. A csapat a bőr- és vázizomszövet transzkriptomját vizsgálta. A visszanyert transzkriptomok olyan jó minőségűek voltak, hogy sikerült azonosítani az izom- és bőrspecifikus fehérjekódoló RNS-eket, és ez vezetett a hiányzó riboszomális RNS-ek és mikroRNS-gének azonosításához.

Az úttörő kutatás új, izgalmas lehetőségeket nyit meg a világ múzeumbaiban tárolt hatalmas minta- és szövetgyűjtemények vizsgálatában. „A jövőben nemcsak a kihalt állatok RNS-ét, hanem a múzeumi gyűjteményekben őrzött denevérek és más gazdaszervezetek bőre révén az olyan RNS-vírusok genomjait is vissza tudjuk majd nyerni, mint amilyenek a SARS-CoV2 és evolúciós elődeik” – mondta Love Dalén, a Stockholmi Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik