Élő Nagyvilág

Zelenszkij: Putyin azért ölte meg Prigozsint, mert gyenge

AFP PHOTO / Ukrainian Presidential press service
AFP PHOTO / Ukrainian Presidential press service

Az előző napi élő hírfolyamunkat itt találhatja meg.

Zelenszkij szankciókat szeretne

Vita van az Európai Unióban és Ukrajnában arról, hogy lehet-e enyhíteni a mostani szankciókon Oroszországgal szemben, ha cserébe Oroszország visszatérne a Fekete-tengeri megállapodáshoz, és hagyná Ukrajnát szabadon gabonát exportálni.

Zelenszkij eközben pont az ellenkezője miatt kelt ki videóüzenetben, szerinte ugyanis abbamaradtak a szankciók a szövetségesektől, miközben pont most kellene fokozni őket, mert Oroszország nagyon aktívan próbálja kicselezni a korlátozásokat.

Újabb szankciókat vetett ki az EU hat emberre

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken Brüsszelben.

A közlemény szerint a globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek.

Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy 6 év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban. A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben.

Az EU-tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács a közleményben úgy fogalmazott: az orosz vezetés eszközként használja az ország igazságszolgáltatását számos súlyos emberi jogi jogsértés elkövetésében. Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és arra használják, hogy „szisztematikusan és súlyosan megsértsék az uralkodó rezsimmel” szemben állók emberi jogait azáltal, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat – húzták alá.

A tanács emlékeztetett: az EU nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Ukrajna donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiói egyes részeinek Oroszország általi jogellenes annektálására tett kísérletet, amely – mint írták – sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is. Az EU-t aggodalommal tölti el, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken – tették hozzá.

Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 67 emberre és 20 szervezetre vonatkoznak.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.

(MTI)

Befagyasztották egy ukrán oligarcha 30 milliárd forintnyi vagyonát

Az ukrán korrupcióellenes szervek pénteken 48 órára befagyasztották Ihor Kolomojszkij mágnás több mint 3 milliárd hrivnyás (több mint 30 milliárd forint) vagyonát – írja az ukrán sajtó alapján a Reuters.

Kolomojszkijt, aki Ukrajna egyik leggazdagabb embere, múlt héten pénzmosás gyanújával őrizetbe vették, és a médiajelentések szerint sikkasztási ügyben gyanúsítottként kezelik, de óvadék ellenében szabadon távozhatott.

Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP Ihor Kolomojszkij az őrizetbe vételekor Kijevben 2023. szeptember 2-án.

Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) közölte, hogy a PrivatBank pénzintézet egykori tulajdonosánál a 3 milliárd hrivnya értékű vagyontárgyak mellett közel 1000 ingatlant és több mint 1600 járművet és hajót fagyasztottak be.

Kolomojszkij azok közé az oligarchák közé tartozik, akik a Szovjetunió szétesése után Ukrajna törékeny posztszovjet demokráciájában gazdagodtak meg – jegyzi meg a Reuters. A PrivatBankot még 2016-ban államosították az ukrán bankrendszer megtisztításának részeként. Kolomojszkij ügyvédje nem válaszolt azonnal a vagyonelkobzással kapcsolatos írásbeli megkeresésekre és a sikkasztással kapcsolatban sem nyilatkozott.

Kijev a háború közepette is nagy hangsúlyt helyez a korrupcióellenes intézkedésekre, mert ez fontos feltétele az Európai Unióhoz való csatlakozásnak, de az „oligarchamentesítést” fontos lépésnek tartják a háború utáni erősebb állam felépítéséhez.

Romániában is riasztani fogják a közelben élő lakosokat, amikor légitámadás éri az ukrán folyami kikötőket

Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók – döntötte el pénteken a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU).

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők – Reni és Izmail – elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.

A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.

Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.

Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére – írja elő a CNSU határozata.

Elsőként Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő hozta nyilvánosságra hétfőn, hogy az izmaili kikötő ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant. Ezt két napig mind a román védelmi tárca, mind Klaus Iohannis államfő határozottan tagadta, annak ellenére, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.

Szerdán azonban a román hatóságok mégis elismerték, hogy a Duna-parti Plauru falu térségében olyan alkatrészeket találtak, amelyek feltehetően egy orosz drónból származnak. Később azzal magyarázták a téves kommunikációt, hogy az alacsonyan repülő, kis tömegű – egyes feltételezek szerint lőszer nélküli, az ukrán légvédelem által lelőtt, felderítő – drónt a román légvédelem nem észlelte, így csak a helyszíni szemle szolgáltatott számukra bizonyítékot arról, hogy egy ilyen tárgy darabjai valóban román területre estek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta: semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna a NATO-szövetséges Románia ellen, de ez az eset is bizonyítja, mekkora kockázatot jelentenek azok a harcok, amelyek a NATO határához ennyire közel zajlanak.

(MTI)

Zelenszkij: Putyin azért ölte meg Prigozsint, mert gyenge

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin áll Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetőjének halála mögött, aki a múlt hónapban egy eddig megmagyarázatlan repülőgép-szerencsétlenségben halt meg a zsoldoshadsereg több vezetőjével együtt.

A Reuters beszámolója szerint Zelenszkij, aki állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal, egy kijevi konferencián tette ezt a megjegyzést, amikor az orosz elnökkel kapcsolatban feltettek neki egy kérdést.

Az a tény, hogy [Putyin] megölte Prigozsint – legalábbis más információ nem áll rendelkezésünkre – a[z orosz elnök] racionalitását jelzi, és azt, hogy gyenge

mondta Zelenszkij.

A Kreml azt közölte, hogy a baleset minden lehetséges okát kivizsgálják, beleértve a bűncselekmény lehetőségét is és egyben „abszolút hazugságnak” nevezte azt a felvetést, hogy Putyin rendelte el Prigozsin és emberei halálát.

A Reuters emlékeztet, hogy Prigozsin idén júliusban egy rövid lázadást vezetett Oroszországban, amely az eddigi legnagyobb veszélyt jelentette Putyin számára azóta, hogy 1999-ben hatalomra került. Az orosz elnök még aznap árulással és „hátba szúrással” vádolta a lázadás kirobbantóit, később mégsem érte semmilyen szankció Prigozsint. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben Putyin számos kritikusa halt meg tisztázatlan körülmények között, vagy csak épphogy sikerült életben maradniuk.

A Fekete-tengeri gabonakezdeményezés csökkenthette az élelmiszerárakat

Nagyon valószínű, hogy az ukrán gabona sikeres exportja a Fekete-tengeri gabonakezdeményezés során hozzájárult a globális árak és az élelmezési bizonytalanság csökkentéséhez – közölte pénteki napi jelentésében a brit védelmi minisztérium

A kezdeményezés során több mint 32 millió tonna élelmiszer került a világpiacra, és az élelmiszerár-index 23 százalékkal csökkent a 2022. márciusi csúcsértékéhez képest. A fejlődő országok különösen jól jártak az alacsonyabb árakkal, valamint az Ukrajnából származó közvetlen gabonaimporttal.

Oroszország kivonulása a gabonaegyezményből csökkentette Ukrajna exportját, és az oroszok célja egyértelműen az volt, hogy ártsanak az ukrán gazdaságnak és a háborús erőfeszítéseknek – tették hozzá.

A jelentés megjegyzi, hogy a mezőgazdasági ágazat a háború előtt Ukrajna exportjának 40 százalékát tette ki, és továbbra is létfontosságú; az élelmiszerexport 2021-ben 28 milliárd dollárt hozott. A gabona exportjához Ukrajna sikeresen használ más módszereket is, mint például a folyami, vasúti és közúti szállítás, azonban nem valószínű, hogy ezek elérnék a Fekete-tengeri exportútvonalak kapacitását.

Megérkeztek az első Leopard 1 tankok Ukrajnába

Az első 10 Leopard 1 tank megérkezett Ukrajnába Dániából, Németországból és Hollandiából, a többi pedig úton van, közölte a dán haderő pénteken.

A három ország februárban jelentette be, hogy 100 német tankot adnak Ukrajnának a következő hónapokban. 10 másik tank elvileg a gyártótól közvetlenül érkezett meg. A dán katonák Németországban képzik ki az ukrán katonákat a tankok használatára. A Leopard 1 a nyugat-német haderő fő tankja volt korábban, de mára a Leopard 2 váltotta fel.

A donyecki repülőtér melletti területeket foglaltak vissza az ukránok

A Donyeck melletti Opytne közelében indított támadást az ukrán hadsereg és sikerült visszafoglalni a donyecki nemzetközi repülőtérrel szomszédos területeket – számolt be több ukrán forrás.

A frontvonal 2014 óta itt húzódik, amióta Oroszország támogatásával oroszbarát szeparatisták kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot, amelyet tavaly annektáltak Oroszországhoz.

4,1 milllió ukrán kapott védelmi státuszt az EU-ban

Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek júliusban az előző hónaphoz képest enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

A vizsgált hónapban június végéhez képest 45 915-tel, azaz 1,1 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 445 ember; +1,8 százalék), Csehországban (8400; +2,5 százalék) és Hollandiában (3515; +2,9 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben két tagországban, Lengyelországban (-6660; -0,7 százalék) és Lettországban (-1760; -4,2 százalék) csökkent az ideiglenes védelemben részesültek száma.

A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország  biztosította a legtöbb ilyen jogállást (1 153 865), ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (971 080; 24 százalék), majd Csehország (357 540; 9 százalék) követte.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a július végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33), Lengyelországban (26,4), Észtországban (25,9), Bulgáriában (25,3) és Litvániában (25) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,2.

Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 32 260 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, vagyis tizedannyit, mint a hasonló népességű, Ukrajnával nem is szomszédos Csehország.

(MTI)

Így mentenek ki egy rendőrt a romok alól

Csodával határos módon maradt életben az a rendőr Krivij Rihben, akit legalább nyolc ember együttes erőfeszítésével mentettek ki a romok alól, miután kiszabadították a  vasbetongerenda fogságából.

Mint arról már hírt adtunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosának központjába csapódott egy orosz rakéta, legalább egy ember meghalt és negyvenen megsebesültek.

Ukrajna szerint nincs jogi hatálya a megszállt területeken szervezett orosz „álszavazásnak”

Az ukrán külügyminisztérium elítélte, hogy az Oroszország által a megszállt ukrán területeken „álválasztásokat” tartanak. A tárca szerint annak eredménye értékelhetetlen lesz, és jogi következményeket sem von maga után. Az ukrán diplomácia arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy ők is így álljanak hozzá a voksoláshoz, ne ismerjék el azt érvényesnek.

A választás pénteken kezdődik és több helyen három napig tart, köztük az önhatalmúlag és törvénytelenül Ukrajnától elcsatolt négy régióban, a donyecki, a luhanszki, a herszoni és a zaporizzsjaiban.

STRINGER / AFP

Légicsapás érte Zelenszkij szülővárosát

Egy orosz rakéta csapódott be Krivij Rih központjába pénteken. A támadásban 1 ember meghalt, további 32-en megsebesültek. Összesen tíz épület rongálódott meg, köztük hét lakóház.

Az Ukrajna középső részén található Krivij Rih Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosa.

Kubában toborozhattak katonákat az oroszok, őrizetbe vették a résztvevőket

Tizenhét embert tartóztattak le Kubában, mert a gyanú szerint kapcsolatban voltak egy orosz toborzó hálózattal – jelentette be a karibi ország belügyminiszetere.

A nyomozást vezető Cesar Rodriguez csütörtökön közölte, hogy egy személyt azzal gyanúsítanak, hogy „szervezte” a zsoldosok toborzását, két másik személy pedig részt vett abban.

Az igazságügyi hatóságok embercsempészet, zsoldos sereghez való csatlakozás és idegen államban elkövetett ellenséges cselekményekben való részvétel vádját fogalmazhatják meg a terheltekkel szemben, amelyekért akár 30 évig terjedő börtönbüntetést, életfogytiglani vagy akár halálbüntetést is kiszabhatnak.

YAMIL LAGE / AFP

Egy halott, sok lelőtt drón a legutóbbi orosz támadások nyomán

Az ukrán légierő 16 orosz drónt lőtt le Odessza és Mikolajiv régiókban az éjszaka folyamán– közölték regionális és katonai tisztviselők pénteken. A közlemény szerint a drónokat Oroszországból és a Krímből indították, amelyet Oroszország 2014-ben foglalt el és annektált.

A légi támadás kisebb károkat okozott csak, áldozatok a jelentések szerint nincsenek. A délkeleti Zaporizzsja és az északkeleti Szumi régiót ért támadásokban viszont területi tisztviselők szerint többen megsebesültek.

Volodimir Zelenszkij szülővárosát is támadták – közölte a Guardian. Egy ember meghalt és kilenc megsebesült Krivij Rihben a régió kormányzója szerint. Oleh Lysak szerint a rakéta péntek reggel talált el egy épületet a dél-ukrajnai városban.

VYACHESLAV MADIYEVSKYY / NURPHOTO / AFP

A szokásosnál jóval többen jöttek Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 6507-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9273-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis összesen 15780-an jöttek a háború sújtotta országból – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.

Választást tartanak az oroszok a megszállt területeken is

Regionális és helyi választásokat tartanak Oroszországban péntektől, köztük a megszállt ukrajnai területeken. A választás pénteken kezdődik és több helyen három napig tart, köztük a négy önhatalmúlag és törvénytelenül Ukrajnától elcsatolt négy régióban, a donyecki, a luhanszki, a herszoni és a zaporizzsjaiban. A négy régióban a kormányzó Egységes Oroszország mind a korábban Moszkva által megbízott regionális vezető megerősítését javasolta.

Korábban tartottak már „függetlenségi népszavazást” a megszállt területeken az oroszok, de az nem felelt meg a legkisebb mértékben sem meg a szabad és tisztességes választás kritériumainak, nem is ismerte el annak eredményét a nemzetközi közösség.

Olvasói sztorik