Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke elöljáróban tájékoztatta a grémium tagjait, hogy mivel a kormányprogram parlamenti vitája előtt hallgatják meg a leendő minisztert, a kérdések nem irányulhatnak ennek tartalmára. Molnár életútjának rövid ismertetése után a bizottság előtt elmondta: hatékony, szolgáltató és „üvegfalú” minisztériumot szeretne vezetni, ahol miniszterként az állam felelősségét kívánja képviselni. Emellett meg kell teremteni a világos, szabályozott viszonyokat a reform során, amelyben a beteg biztosítást fizet és nem hálapénzt – tette hozzá. A miniszterjelölti beszámoló után mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról záporoztak a kérdések a jelölthöz, elképzeléseire vonatkozóan.
Jelenleg is van vizitdíj
Molnár Lajos a szakmai kamarákkal kapcsolatban elmondta: kellenek erős érdekképviseletek, és e grémiumok véleménye nélkül nem szabad szakmai döntéseket hozni, emellett folyamatos konzultációk szükségesek a minisztérium és a szervezetek között. Ha a munkához a jelenlegi működési keretek és feltételek nem a legjobbak, akkor közösen fogjuk megtalálni a leghatékonyabb működési formákat – mondta. A kötelező kamarai tagságról a jelölt személyes véleményét fejtette ki, miszerint lehet kötelező kamarai tagság, de „az nem jó, hogy nem a dolgát csinálja valaki”.
A vizit- és receptdíjról elmondta: erről a kérdésről jelenleg nincs döntés, szakmai egyeztetések vannak a kérdésben. „Jelenleg is van vizitdíj, amit úgy hívnak, hálapénz” – tette hozzá. Különböző orvosi fórumokra hivatkozva megjegyezte: az orvostársadalom is „erősen afelé billen”, hogy be kellene vezetni ezeket a díjakat, csökkentve ezzel az orvos-beteg találkozások magas számát. A gyógyszerforgalmazásra térve elmondta: jelenleg átláthatatlan a medicinák térítésidíj-struktúrája, a rendszernek „árérzékenynek” kell lennie. A fekvőbeteg-ellátó struktúrára térve Molnár Lajos elmondta: az a lényeg, hogy egy-egy intézmény hatékonyan és biztonságosan működjön, attól függetlenül, hogy önkormányzati, állami tulajdonban van, vagy gazdasági társaság működteti. Megerősítette: nem akarnak kórházakat eladni, és megjegyezte: venni sem akar senki.
A betegellátás minőségi felügyeletét ellátó szervről – amely nem az egészségpénztár lenne – elmondta: olyan felügyelet kell, amely rövid úton eljár a betegek érdekében. Minőségvédelmi, fogyasztóvédelmi, biztosítóvédelmi, biztosításfelügyletet kell létrehozni, amely nem zárja ki a betegjogi képviseletek munkáját – tette hozzá. Az orvosok ügyeleti díjáról Molnár Lajos annyit mondott: meg kell próbálni a magyar jogszabályokat közelíteni az uniós joghoz, hogy Magyarországon is az ügyeleti munka teljes munkaidőnek számítson, és a bérezés is ehhez igazodjon.
