Tudomány

Így halt meg Hunyadi János, a törökverő hős

mikroman6 / Getty Images
mikroman6 / Getty Images

A legendás törökverő, Hunyadi János 567 éve, 1456. augusztus 11-én vesztette életét. A hadvezérnek győzelmeinek köszönhetően az oszmánok még a Hunyadi halála utáni évtizedekben sem merték megtámadni Magyarországot – írja a Rubicon.

A király lovagja

Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond magyar király egyik kedvenc apródja volt, és az uralkodó oldalán bejárta egész Európát. A törökverő hős két évet töltött Milánóban, ahol eltanulta a zsoldosvezérek itáliai harcmodorát, a huszita és török háborúkban pedig számos taktikával megismerkedett, amelyeket később a saját seregében is alkalmazott és az ütközetek során leleményes módon kombinált.

Zsigmond király idején Hunyadinak két fia született – László és későbbi királyunk, Mátyás – és a lovagi címet is megszerezte. Az elhunyt király veje, Albert uralma (1437-1439) alatt egészen a szörényi bánságig jutott, Jagelló Ulászló király (1440-1444) pedig erdélyi vajdává tette.

Ezután, 1441-ben került először szembe a törökökkel Szendrő mellett, ahol Isza bég seregét verte meg, 1442-ben pedig az Erdélyre támadó Mezid béget győzte le. Hunyadi sikerei nyomán egy ideig reális célkitűzésnek tűnt, hogy Magyarország egy keresztes hadjárattal – a fellázadó balkáni népek segítségével – megkísérelje kiűzni a törököket Európából.

Törökverő hadjárat

Az erdélyi vajda 1443 júliusában „hosszú hadjáratra” indult a Balkán-félszigetre, amely során számos béget megvert, miközben fellázította és felszabadította Szerbia és Bulgária jelentős részét. A győzelmek nyomán úgy tűnt, a török kiűzése egy karnyújtásnyira van, a valóságban azonban a tehetséges hadvezér csak kisebb tartományi seregek felett aratott diadalt, nem a szultáni főerők ellen.

1444 nyarán viszont megtapasztalhatta az Oszmán Birodalom valódi erejét, és katasztrofális vereséget szenvedett, amely során I. Ulászló király is életét vesztette.

Az uralkodó halála után Hunyadi János lett az ország kormányzója 1453-ig, ebben az időben került sor a második rigómezei ütközetre, ahol ismét legyőzte őt a szultán serege. Rigómező után Hunyadi felismerte, hogy Magyarország egymaga képtelen kellő haderőt összpontosítani a Balkán felszabadítására, ezért, miután Európára nem számíthatott, a határok védelmével törődött.

Miután a trónörökös V. Lászlót 1453-ban nagykorúvá nyilvánították, a törökverő hős lemondott a kormányzói tisztségről, és életét a török elleni küzdelemnek szentelte.

A hős végnapjai

A nagy hadvezér végső próbája éppen élete utolsó évében, 1456 során érkezett el, amikor a szultán Közép-Európa kulcsa, a déli végvárrendszer legnagyobb erőssége, Nándorfehérvár ellen vonult. Hunyadi kedvezőtlen esélyekkel kezdett neki a küzdelemnek, mégis jelentős győzelmet aratott, amellyel egy fél évszázadra elvette a törökök kedvét a Magyarország elleni háborútól.

A diadal ismét felvillantotta a lehetőségét annak, hogy az oszmánokat végleg kiűzzék Európából, de Hunyadinak nem maradt ideje a hadjárat megvalósítására, ugyanis 1456. augusztus 11-én a táborban pusztító pestisjárvány őt is elragadta.

A halálát követő politikai zűrzavarban ugyan nem volt lehetőség a győzelem kiaknázására, de Hunyadinak hála, Magyarország határai még hosszú évtizedekig sértetlenek maradtak.

Kapcsolódó
Magyarországért áldozta életét az itáliai szerzetes
Kapsiztrán János gyújtó hangú prédikációja nyomán a keresztesek rávetették magukat a török táborra, Hunyadi kitört a várból, és megszületett a nándorfehérvári diadal.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik