Gazdaság

Még tovább szigorítottak a bankok, egyre nehezebb hitelhez jutni

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Nem csak drágák a lakáshitelek és fogyasztási kölcsönök, a bankok még a feltételeken is szigorítottak. A kamatok ugyan lassan, apróbb lépésekben elkezdtek csökkenni, de a következő hónapokban még nehezebb lesz kölcsönhöz jutni, bár a pénzintézetek arra számítanak, hogy a lakáshitelek iránt nő majd a kereslet.

Még hatályba sem lépett az adósságfék-szabályok szigorítása, a bankok máris bevezettek olyan intézkedéseket, amelyek miatt egyre nehezebben jutnak hitelhez az igénylők. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss felmérése szerint ugyanis bár a 2023 második negyedévében kihelyezett lakáshitelek feltételei összességében nem változtak az előző negyedévhez képest, a részfeltételeket tekintve azonban a bankok nettó 41 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken és a felárakon. (Ez azt jelenti, hogy ennyivel nagyobb arányban szigorítottak, mint enyhítettek.)

Júliustól kötelező is a szigorítás, hiszen változtak a jövedelemarányos törlesztési mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok. A jövedelemhez képest magasabb arányú törlesztőrészlet a korábbi 500 ezer forintos nettó helyett már csak havi 600 ezer forint fölött érhető el. Aki ennél kevesebbet keres, legfeljebb az igazolt jövedelme felének megfelelő törlesztőrészletű hitelt kaphat, aki többet, az elmehet a havi jövedelem 60 százalékáig is. Feltéve persze, hogy ezt a bank is megengedi, hiszen a hitelbírálatnál ennél szigorúbb lehet, csak engedékenyebb nem.

Az év második felében élénkülést vár a bankok többsége a lakáshitelpiacon, ami nem meglepő, hiszen a csok és a babaváró hitel 2024-es szigorítása miatt sokan hozhatják előrébb a lakásvásárlást annak érdekében, hogy még élni tudjanak a számukra 2024-től elvesző támogatásokkal. A hitelfeltételeken ugyanakkor a bankok nem terveznek lazítani, továbbra is szigorú elbírálásra számíthatnak az igénylők.

A személyi hitel jól megy, de a bankok bekeményítettek

A fogyasztási hitelek feltételein összességében nem változtattak a bankok a második negyedévben, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százalékuk szigorított a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken. Az ilyen jelzálogkölcsönök iránt megugrott a kereslet az első félévben, az átlagos hitelösszeg egyes hónapokban a 20 millió forintot is meghaladta, ami alapján feltételezhető, hogy sokan spekulációs, befektetési céllal vették fel ezeket.

Állampapírok vásárlására úgynevezett lombardhitelt nem kaphatnak már a lakossági ügyfelek, ezt a lehetőséget lezárták 2019 őszén, amikor a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kamatán próbáltak többszörös haszonra szert tenni a privátbanki ügyfelek. Szabad felhasználású jelzáloghitelből viszont bárki vásárolhat lakossági állampapírokat, és tekintettel arra, hogy ezek közül van olyan, amelyiknek a kamata jelenleg jelentősen meghaladja a hitelekét, nyerhet is rajtuk a befektető.

A kamatkülönbözet persze egyre kisebb, így az ilyen hitelek iránti kereslet is visszafogottabbá vált. A bankok emellett arra számítanak, hogy a fogyasztási hitelek – köztük a személyi kölcsönök – iránti igények száma sem nő már tovább számottevő mértékben. Ami biztosnak látszik, hogy vannak bankok, amelyek a fedezet nélküli személyi kölcsönök és a fedezett szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében is további szigorításokat terveznek. Ez érthető azok után, hogy a hiteladatokat számon tartó BISZ Zrt. mutatói alapján egyre több a problémás fogyasztási kölcsön, bár a nem fizető adósok zöme még nem tartozik akkora összeggel és olyan régóta, hogy ezzel felkerülne a negatív adóslistára.

A vállalatokkal sem elnézőbbek a bankok

Az üzleti célú ingatlan- és vállalati hitelek feltételein nem sokat változtattak a bankok a második negyedévben a jegybank felmérése szerint. A vállalkozásoknál folytatódott a kereslet eltolódása a rövid lejáratú- és a devizahitelek felé, az év második felében azonban már a hosszú lejáratú hitelek iránt is élénkülést vár a válaszadó bankok egy része. Ez persze csak az átlagra igaz, bizonyos ágazatok tapasztalhatnak szigorítást a cégek. A bankok egy része ugyanis a bizonytalan gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus problémákra hivatkozva növelte a felárakat a nagyobb vállalatok esetében. A nehéz helyzetben lévő cégek az év második felében is aggódhatnak. A bankok közül többen is a kockázatosabb hiteleken lévő kamatfelárak emelését tervezik a következő hónapokban.

A több százmilliárdos nagyságrendben kivont betétállomány azonban egyelőre nem aggasztja a bankokat, a tőke- és likviditási helyzet miatt egyik válaszadó sem jelezte, hogy szigorítanak, továbbra is bőven van pénzük hitelezni. A bankok arra számítanak, hogy a vállalati hitelek iránt továbbra is megmarad a kereslet, főleg a rövid lejáratú kölcsönöket keresik majd a cégek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik