Orbán Viktor háromrészes cikksorozatát a Magyar Nemzet közölte július 29-i, augusztus 2-i és szeptember 9-i számaiban. A Vízválasztó című írásban Orbán Viktor lényegében azokat a jelmondatokat és gondolatokat foglalta össze, amelyek jegyében pártja jelenleg is politizál – hosszasan kitért például az adócsökkentés politikájának eredményességére a Gyurcsány-csomaggal szemben, vagy már itt is említette az azóta többször is szívesen használt „senki nem kívánhatja, hogy kecskére bízzuk a káposztát” fordulatot is.
Illegitimmé válik a kormány?
Orbán Viktor még 2006 július 19-én kifejtette: „A kormány, maga a kormányfő és a választásokon többséget kiharcoló szocialista politikusok hazudtak nekünk”. A politikus cikkében megismételte az előtte és azóta is ismételt mondatokat: „Az igazság szándékos elhallgatása, a titkolózás, az adatok folyamatos meghamisítása, az emberek és a parlament tudatos félrevezetése, nem utolsó sorban pedig a szervezett politikai hazugságok vezettek oda, hogy a kezdetben még kezelhető gondok két esztendő leforgása alatt súlyos válsággá duzzadtak”. A Fidesz elnöke azt is előrevetítette, hogy a kormány karakánságának „elhúzódó és mély politikai és gazdasági válság lesz a következménye”. Majd így folytatta: „Az emberek elfordultak a kormánytól, a felhatalmazás nélküli Gyurcsány-csomagot elutasítják, (…) egy elkeseredett és ingerült ország áll majd szemben az illegitim kormánnyal”.
Ugyancsak a gyurcsányi beismerés előtt, a szeptember 9-i számban publikált írásban így fogalmaz: „Az egységes jobboldallal szembenézve kell majd beismernie politikai hazugságait”.
Orbán a felelősséget firtatta
Orbán Viktor már augusztusi írásában is a felelősséget firtatta. Mint írta: „A felelősség, a büntetőjogi és pénzügyi felelősség tisztázása és érvényesítése nélkül nem juthatunk át a túlsó partra”. A leírtakat követően szinte napra pontosan két hónappal Áder János a Kossuth téren kijelentette: a Fidesz jogi eljárást kezdeményez Gyurcsány Ferenc ellen.
Az őszi választások tétje
„Az önkormányzati választás tétje az, hogy sikerül-e a magyar társadalomnak demokratikus keretek közé szorítania a felhatalmazás nélküli, illetigitim és kudarcra ítélt kormányzati politikát” – vélte Orbán Viktor még szeptember 9-én, azaz napokkal a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése előtt. A cikkben ugyanakkor érződik, számítottak az őszi győzelemre: „A soron következő önkormányzati választások lehetőséget teremtenek az ország számára, hogy közösen létrehozzuk a Kósa Lajos által javasolt egyensúlyt. Kósa Lajos javaslata szerint az október 1-jén megválasztott képviselőkből létrejövő testület lehet az Önkormányzati Ellensúly, amely két esetben politikai vétójoggal élhet a parlament és a kormány döntéseivel szemben: a költségvetés és a Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadásakor”.
Nyugalom vagy békétlenség?
Szeptemberi írásában Orbán Viktor kifejtette: „Az állam pénzügyi válságából az ország több évre is elhúzódó, gazdasági és politikai válsága lesz. Vagy nyugalom lesz, vagy békétlenség”. A pártelnök külön kitért a „békétlenség” eshetőségére is. Mint írta: „A hazug, illegitim és önfejű kormányzati politikára az emberek nyílt és rejtett ellenállással válaszolnak. (…) A nyílt ellenállás formáit ismerjük az elmúlt tizenhat évből és a nyugati demokráciák példáiból: sztrájkok, tüntetések, útlezárások, engedetlenségi mozgalmak. Most még van választás”. Cikksorozatát Orbán Viktor a következő gondolattal fejezte be: „Még egy ilyen helyzetben is van választása a kormánynak. Vagy visszavonja a Gyurcsány-csomagot vagy megbukik. Harmadik út nincs”.
